Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján

Cikkünkben a sajtó helyreigazítás iránt indított perekről, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perekről, és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perekről olvashatnak.

A Pp. 493. §-a szerint a személyiségi jogi perek közé a sajtó-helyreigazítás, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek tartoznak.

A Ptk. 2:42 §-a szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és másik jogai­nak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához a jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.[1]

Petrik Ferenc szerint a személyiség az egyes ember testi és szellemi struktúrája, ideértve az embert jellemző összetevőket (az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsiséget).

A törvény általában védi a személyiség bármely megnyilvánulását, azokat is, amelyeket nevesítetten nem szabályoz. Ezért is van alapvető jelentősége annak, hogy a törvény miként határozza meg a személyiséget.[2]

A személyiségvédelem határait az általános és csoportnormák figyelembevételével kell meghúznunk. A személyiség szabadságának korlátját jelenti – többek között – az a közösség, amelyben az egyén él, cselekszik, gondolkodik.[3]

A személyiség fogalmára figyelemmel tehát jogellenes minden magatartás, amely

  1. a) az ember szabadságát korlátozza abban, hogy önmegvalósulását kibontakoztassa (beavatkozás a magánszférába), illetőleg
  2. b) az ember életminőségének bármilyen hátrányos megváltozását eredményezi.

A civiljog tudománya szerint a jogellenességet kizáró legfontosabb általános okok a következők:

– a sértett beleegyezése,

– a jog engedélye a sérelmes cselekvés tanúsítására,

– a jogos védelem, feltéve, ha a fenyegető jogtalan támadás vagy közvetlen támadásra utaló fenyegetés visszaverését célzó magatartás nem terjed túl a cselekmény elhárításán, tehát a szükséges mértéket nem lépi túl,

– a szükséghelyzet, tehát amikor valaki egy fenyegető veszély elhárítására olyan magatartást tanúsít, amellyel másnak vagyonát vagy személyét sérti.[4]

Perszimuláció 2 órában

  1. Sajtó-helyreigazítás iránt indított per

A sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra.[5]

A sajtó-helyreigazítás speciális jogi védelem valótlan tényt állító, vagy való tényeket hamis színben feltüntető médiaártalmakkal szemben. E védelem anyagi jogi alapja három megkülönböztető elemet foglal magában:

– a sajtó-helyreigazításra való jogosultságot,

– a jogsértő magatartás meghatározását,

– a helyreigazítás kötelezettjének megjelölését.[6]

A sajtó-helyreigazítás követelésére az jogosult, akiről a sajtótermékben vagy egyéb médiaszolgáltatás keretében valótlan tényt vagy híresztelést közöltek, ideértve a valós tény hamis színben való feltüntetését is.[7]

Sajtó-helyreigazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat az előírt harmincnapos határidőn belül megérkezik a sajtószervhez. E határidő elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolásra.[8]

A Pp. sajtó-helyreigazítás követelésére jogosult személyek mellett a szervezet fogalmát is használja. Ez nem csak a jogi személyeket jelenti, hanem kiterjed minden szervezetre, amely a Pp. alapján perképességgel rendelkezik.[9]

A szervezet sajtó-helyreigazítást akkor követelhet, ha a valótlan tény közlése közvetlenül jogállására vagy tevékenységére vonatkozik.[10]

A Pp. a sajtó-helyreigazítás kötelezettjeiként a médiaszolgáltatót, a sajtótermék szerkesztőségét és a hírügynökséget határozza meg.

Az irányadó bírói gyakorlat szerint a Facebook profil fenntartójának azáltal, hogy teret biztosít a hozzászólásra, számolnia kell az esetlegesen jogsértő tartalom megosztásának lehetőségével is. Az objektív felelősség alapú jogsértés alól pedig nem mentesít, hogy nincs technikai lehetősége valamennyi komment moderálására.[11]

A sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét. Nincs helye a sajtó-helyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntetőbírósági ítéletről.[12]

Ha a médiatartalom-szolgáltató – a törvényes határidőn belül – a kívánt helyreigazítást – azonos szöveggel – közzéteszi, az ügy befejeződött.[13]

A sajtó-helyreigazítási per akkor indítható meg, ha a médiatartalom-szolgáltató a helyreigazítási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget vagy, ha a helyreigazítás módja nem felel meg a jogszabálynak.[14]

A Pp. 497. §-a sajtó-helyreigazítás iránti indított per perfelvételi szakaszait a következőkben határozza meg:

– a bíróság a keresetlevél előterjesztését követő 15. napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást,

– a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel együtt közli a bíróság a keresetet, s felhívja a feleket a bizonyítékok (ellenkérelmek) előterjesztésére,

– a tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be az alperes, amit a felperesnek is meg kell küldenie,

– a perfelvételi tárgyalás folytatása akkor rendelhető el, ha a lezárásnak elháríthatatlan vagy objektív akadálya van.

A folytatólagos tárgyalást 15 napon belüli időpontra kell kitűzni.

– A bíróság perfelvételt lezáró végzést hoz és nyomban érdemi tárgyalást tart. Ha az alperes a perfelvételt elmulasztotta és érdemi védekezést nem terjesztett elő: ítélettel marasztalni kell az alperest vagy az eljárást meg kell szüntetni.[15]

  1. A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per

A képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jogot tehát megsértik, ha elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulását nem kérik.[16]

Az e jogában megsértett személy harminc napon belül, írásban kérheti a jogsértőtől a Pp.-ben meghatározott igények teljesítését,

– képmás vagy hangfelvétel készítésének vagy felhasználásának időpontjától számított hat hónap után a sérelem orvoslása iránti kérelem nem terjeszthető elő;

– a sérelem orvoslására irányuló kérelem tartalmában egyezik a Ptk. 2:51 §-ában meghatározott szankciókkal, a vagyoni előny átengedésére és a sérelemdíj megfizetésére vonatkozó jogkövetkezményeket;

– a sérelem orvoslására vonatkozó kérelmet a jogsértőnek teljesítenie kell, ugyanis a teljesítést csak akkor lehet megtagadni, ha nem a jogosult kérte az orvoslást, a kérelem nem tartalmazza a törvényben meghatározott tartalmat, vagy kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható (a törvény nem részletezi, hogy mit kell ilyen tartalmú cáfolatnak tekinteni, e rendelkezésnek egyébként jogi hatása nincs, ugyanis a teljesítés bármilyen okból való megtagadása esetén keresetet lehet indítani).[17]

Ha a jogsértést elkövető a kérelmet nem teljesíti (nem megfelelően teljesíti) ellene pert lehet indítani.[18]

A jogsértés tényének a bírósági megállapítása önálló személyiségvédelmi eszköz, különösen akkor, ha megelőző szerepe lehet. Adott esetben alkalmas lehet arra, hogy a jogsértőt (vagy másokat) visszatartson hasonló jogsértésektől.

A bírósági megállapítás azonban reparációs eszköz is lehet. Így a valótlan tény ilyen minőségének megállapítása elősegítheti a hírnév helyreállítását; a bírósági megállapítás egyébként elégtételadást is jelenthet.[19]

A bíróságnak az ítélet rendelkező részében kell megállapítani, hogy jogsértés történt, a döntésnek tartalmaznia kell, hogy mi valósította meg a jogsértést, mikor, milyen körülmények között.[20]

Abbahagyásra a határozat hozatalának időpontjában is megvalósuló jogsértő helyzet esetén kell kötelezni a jogsértőt. Eltiltásra akkor kerülhet sor, ha az ismétlődéstől tartani lehet. Abbahagyásra lehet kötelezni azt, aki másnak képmását, hangfelvételét jogosulatlanul használja.[21]

3. A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per

A Ptk. rendelkezése szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy a vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.[22]

A Ptk. elfogadja, hogy a közösség sérelme összefüggésben állhat a közösség tagjának személyiségi jogával.

A személyiségi jog érvényesítésének ebben az esetben a következők a feltételei:

– az érvényesítésre a közösség tagja jogosult,

– a közösséget a nyilvánosság előtt súlyosan sértő, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem,

– a közösséget ért sérelem legyen összefüggésben a közösség tagja személyiségének lényeges vonásával

– a jogsértés megtörténtétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül az igényt érvényesíteni kell.[23]

A közösséget ért jogsérelemre alapított egyéni személyiségvédelmi igény érvényesítésének jogvesztő határideje a nagy nyilvánosság előtti jogsértés megtörténtétől, nem pedig annak sajtóban vagy valamilyen hírközlő hálózaton (internet) való megjelenítésétől – nem az egyéni tudomásszerzés időpontjától – kezdődik. A jogsértő közlés sajtóban vagy az interneten való megjelenése akkor minősíthető nagy nyilvánosság előtt elkövetett jogsértésnek, ha maga a szerző teszi azt közzé, vagy a közzétételre az ő hozzájárulásával kerül sor, azaz ha a jogsértés nyilvánosságra kerülése a jogsértő magatartásának a következménye.[24]

[1] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[2] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[3] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[4] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[5] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[6] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[7] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[8] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[9]Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[10] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[11] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[12] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[13] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[14] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[15] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[16] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[17] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[18] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[19] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[20] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[21] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[22]Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[23] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

[24] Petrik Ferenc: Polgári eljárásjog I-II. – új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2017. november 20., XXXVIII. Fejezet

Kapcsolódó cikkek:


Ingatlan-nyilvántartás a gyakorlatban
2019. február 20.

Ingatlan-nyilvántartás a gyakorlatban

Cikkünkben a Pest Megyei Kormányhivatal ingatlan-nyilvántartási osztályvezetőinek értekezletén elhangzott gyakorlati kérdések földhivatali megítéléséről olvashatnak.

Jogszabályfigyelő 2019 – 7. hét
2019. február 18.

Jogszabályfigyelő 2019 – 7. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/18–22. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes
2019. február 15.

A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes

A versenytilalmi megállapodás alapvető feltétele, hogy a munkavállaló - ideértve a vezető állású munkavállalót is - kötelezettsége teljesítése fejében a munkáltató ellenértéket fizessen. Az ellenérték a munkavállaló lényeges joga korlátozásának kompenzálását szolgálja, mivel a megállapodás az új munkaviszony létesítésében gátolja – a Kúria eseti döntése.