Szerkesztői szabadság kontra kiegyensúlyozott tájékoztatás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szerkesztői szabadság csak a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményének érvényre juttatásával együtt értelmezhető – a Kúria egyedi döntése.

Tényállás

Ami a tényállást illeti, a felperes médiaszolgáltató Híradójában egy, a kormánnyal korábban stratégiai együttműködési megállapodást kötő gazdasági szervezet olyan létszámleépítéséről tudósított, mely annak ellenére valósult meg, hogy e szervezet több milliárd forint munkahelyteremtő állami támogatást kapott. Az esettel kapcsolatban a kormány és több ellenzéki párt véleményét is idézték, hallgattak azonban az egyetlen olyan parlamentben szereplő ellenzéki párt (MTI tudósításban amúgy megjelent) álláspontjáról, amelyik a támogatás visszakövetelését szorgalmazta a gazdasági szervezettől.A párt szerint ez sértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, és követelte a felperesi csatornán álláspontja megjelenítését.

A hatósági eljárás

Az elsőfokú hatóság kötelezte a felperest a párt közleményének közzétételére, határozatát a másodfokon eljárt alperes helybenhagyta. Álláspontja szerint a felperes magatartása sértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, mert a kérelmező releváns és a többiekétől eltérő álláspontját a hírrel kapcsolatban nem tették közzé.

A bírósági eljárás

A felperes a szerkesztői szabadságra is hivatkozva úgy ítélte meg, hogy a jobboldali ellenzéki párt nyilatkozatában foglaltak a híradás témájához közvetlenül nem kapcsolódtak, és a nyilatkozat mondanivalója a létszámleépítés szempontjából lényegtelen, ezért nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Keresetét azonban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította.A bíróság szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelessége azt jelenti, hogy a szemben álló nézeteket egyenrangúan kell megjeleníteni. A bíróság szerint a kérelmező olyan fontos tényről nem tudósított a híradásban, mely a mondanivalóhoz szorosan kapcsolódott, és ellentétben állt a többi nyilatkozó álláspontjával. Meglátása szerint a szerkesztői szabadság nem önmagában, hanem egyéb feltételekkel együtt, így például a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményével együtt érvényesülhet, így annak sérelme itt fel sem merülhet.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes kitartott azon álláspontja mellett, miszerint a hírszolgáltatás megfelelt a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, hiszen a hír lényege egyértelműen a munkavállalók elbocsátása volt, ehhez képest többletet a kérelmező nyilatkozata nem tartalmazott, ezt pedig kellően bemutatta. Kiemelte, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem jelenti azt, hogy köteles lenne az összes álláspont ismertetésére

A Kúria megállapításai

A Kúria nem értett egyet a felperes kérelmében foglaltakkal. Meglátása szerint kiegyensúlyozatlan az olyan tájékoztatás, amely mellőzi az általánostól eltérő álláspont közzétételét, és nem tartozhat hozzá a szerkesztői szabadsághoz az ugyanazzal a hírrel kapcsolatban közzétett, a nyilatkozattevők véleményétől eltérő vélemény közzétételének elmaradása.

A médiatörvény szerint ugyanis a médiaszolgáltatók tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségnek. A tájékoztatási tevékenységgel kapcsolatban pedig kifejezetten elvárt követelmény, hogy médiaszolgáltatók kötelesek az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni meghatározott eseményekről.

Mivel a hírben olyan tervezett tömeges elbocsátásról számoltak be, amelynek kiemelkedő hírértékét az adta, hogy egy olyan cégről volt szó, amely megelőzőleg stratégiai megállapodást kötött a kormánnyal, és nagy összegű támogatást kapott munkahelyek teremtése és megtartása érdekében, ezért a kérelmezőnek a kifizetett támogatás további sorsára irányuló nyilatkozata a feldolgozott témához, a hír elemi mondanivalójához közvetlenül szorosan kapcsolódónak minősül.Az a tény, hogy a műsorban nem jelent meg olyan vélemény, amely a kormányt az adott üggyel kapcsolatosan bármely konkrét intézkedés megtételére szólította volna föl, jóllehet volt ilyen, a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvének megsértését jelenti.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. III. 37.763/2014.) a Kúriai Döntések 2015/5. számában 144. szám alatt jelent meg.

---