Tárgyalóterem – újragondolt sajtónyilvánosság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő évtől – az új Pp. értelmében – már csak a hivatásos sajtómunkatársak készíthetnek kép- és hangfelvételt a polgári peres tárgyalásokon. Bár ez egy szűkítő rendelkezés, a Fővárosi Ítélőtábla szerint emelheti a tudósítások színvonalát, mivel kizárja, hogy olykor szélsőséges hangvételű, nem feltétlenül a hiteles tájékoztatásra törekvő blogokhoz használják ezeket a „civil” felvételeket.


Jövő évtől már csak a hivatalos sajtóorgánumok hivatásos munkatársai készíthetnek kép- és hangfelvételt a polgári peres tárgyalásokon. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a január elsejétől hatályos új polgári perrendtartás (Pp.) szűkíti az eddigi gyakorlatot és jogszabályi lehetőséget, azaz például civil bloggerek már nem fotózhatnak, videózhatnak, de magnót, illetve diktafont sem használhatnak a tárgyalóteremben.

Mindezt a Fővárosi Ítélőtábla minapi Médiaklubjának résztvevőivel Egriné dr. Salamon Emma, a táblabíróság elnökhelyettese ismertette. A Jogászvilág.hu kérdésére hozzátette, ez valóban egy szűkítő rendelkezés, noha az Európai Unió Bírósága (EUB) a tárgyalás nyilvánosságát érintő hasonló ügyekben következetesen a megengedőbb gyakorlat mellett tette le a voksát – leszámítva az Európában, így hazánkban is ismert jogkorlátozásokat. Az elnökhelyettes szerint ugyanakkor az új Pp. eme rendelkezése emelheti a tudósítások színvonalát, hiszen eddig többször előfordult, hogy szélsőséges hangvételű, nem feltétlenül a tárgyilagos és hiteles tájékoztatásra törekvő blogokhoz használták fel ezeket a felvételeket.

A Médiaklub előadó bírái (balról): dr. Ujvári Ákos, dr. Ribai Csilla és Egriné dr. Salamon Emma (Fotó: Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság)

Természetesen a tárgyalások – az indokolt, jogszabályi korlátozásokat leszámítva – továbbra is nyilvánosak lesznek, azokra bárki bemehet. Ez ugyanis a tisztességes tárgyaláshoz való alapjog fontos kritériuma, amit a Római Egyezmény, az Európai Unió Alapjogi Kartájára, de a magyar Alaptörvény és az eljárási kódexek, köztük a Pp. és a régi, valamint a jövő nyártól hatályos új büntetőeljárási törvény (Be.) is szabályoz – hangsúlyozta dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a „tárgyalás nyilvánossága: a sajtónyilvánosság a tárgyalóteremben” című – a táblabíróság Polgári és Közigazgatási Kollégiumának Werbőczy-termében megtartott –, médiaklubbeli előadásában. Az eseményen egyébként a Fővárosi Ítélőtábla vezetői – így az előbbiek mellett dr. Ujvári Ákos, a Bűntető Kollégium vezetője, sajtószóvivő olyan eljárásjogi tudnivalókat ismertettek, melyek napi szinten adhatnak eligazítást a sajtó munkatársai és általában a nyilvánosság számára akár általánosságban, de egy-egy konkrét, nagy médiavisszhangot kiváltó üggyel, például a „kémperrel” kapcsolatban is.

Dr. Ribai Csilla a tárgyalás nyilvánosságához való alapjoggal összefüggésben ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ez a Római Egyezmény – és a magyar törvények – szerint sem korlátlan. Ezek természetesen csak olyan indokolt jogkorlátozások lehetnek, melyek például a kiskorúak védelme, a házassági bontóperek, a gondnokság alá helyezési ügyek tárgyalása vagy a titokvédelem körében vetődhetnek fel.

A Médiaklub résztvevőinek két új kiadványt is bemutattak, az egyik a Fővárosi Ítélőtábla színes, igényes füzete, mely a közérthetőségre, a szakszerűségre és a proaktivitásra épülő új sajtóstratégiájuk jegyében született, érthetően adva eligazítást a jogszabályok között, s praktikus tanácsokkal szolgál például a fellebbezés és a kötelező jogi képviselet témakörében. Dr. Ujvári Ákos bemutatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által kidolgozott kommunikációs kérdőív kiértékelését összefoglaló kiadványt is. Emellett felhívta a figyelmet a birosag.hu honlapra, ahol a más szervezetek mellett a Fővárosi Ítélőtábla is naprakész tárgyalási és más információval szolgál bárki számára.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.