Társasházak jegyzői ellenjegyzéssel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy új törvénymódosítás szerint a társasházak felügyeletét az illetékes jegyző látja el. Ha utóbbi a működés törvénytelenségét állapítja meg, felszólatja a társasházat e jogellenes állapot megszüntetésére. Ha ennek nem tesz eleget, a jegyző – a bírósági kötelezés érdekében – a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.


A 2014. évi XI. törvény a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szól. A változtatás egyik eleme módosítja a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt. Eszerint a társasházak működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.

A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak, működése, közgyűlési határozata pedig megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és a szervezeti-működési szabályzatnak, továbbá, hogy a működése ugyanakkor megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.

A társasházakat mostantól a jegyzők felügyelik – és perelhetik is. „Kérjük az ügyvédünket…?”

A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint – a helyszíni ellenőrzés során ott is segíteni.

Ha a jegyző a működés törvénytelenségét állapítja meg, felszólatja a társasházat működése törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül ezt nem teszi meg, a jegyző – a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében – a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a Polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint kell lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

 

A törvénymódosítás részletei:

Jogszabály: 2014. évi XI. törvény a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Megjelent: MK 2014/22. (II. 17.)
Hatályos: 2014. 02. 18., 2014. 03. 20., 2014. 04. 01., 2014. 08. 01., 2014. 09. 01., 2014. 10. 01., 2015. 08. 01.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén megtartandó különös kézbesítési szabályok

A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, esetleg szerződésen kívül kárt okoz, amire tekintettel a másik fél a tartozás kiegyenlítésére jogi lépésekhez kénytelen folyamodni. A pénztartozások esetében a fizetési meghagyásos eljárás hatékony eszközként szolgáltathat a teljesítés előlendítése érdekében.

2024. november 11.

Jogszabályfigyelő 2024 – 45. hét

E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak. A 2024/109–111. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

2024. november 11.

Munkaviszonyban létrehozott szellemi alkotások – mítosz és valóság

„A munkáltató minden, a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás jogát megszerzi, a jogszerzés ellenértékét a munkavállaló alapbére tartalmazza.” Sokak számára ismerős lehet ez a mondat. Rövid, nem vet fel további kérdéseket, mindenki ezt használja, eddig sem volt ebből jogvita és hasonló érvek sorakoztathatók fel mellette, de vajon tényleg jó ez így? A válasz az, hogy nem, de van megoldás.