Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést, elengedhetetlen esetben írásbeli döntéshozatalra van lehetőség. A köztestület testületi szerveinek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökségének ülése elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet.
A társasházakra szabályozása a veszélyhelyzet alatt
Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet rögzíti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, e tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie. Ezzel ellentétben mégis közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ilyenkor a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, még azon tárgykörökben is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat (szmsz) vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára az szmsz rendelkezései az irányadók, ennek hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.
A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozat tartalma, megtételének időpontja és a címzett személye.
Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest, akár a társasházi törvényben rögzített minimumlétszám (legalább három tag) alá csökken. Ebben az időszakban a közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot), és ezzel megegyezően a közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg. Ha a megbízatás a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait változatlan díjazás mellett ellátni.
Ha a megbízatás más okból szűnik meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja. Az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani.
Köztestületek a veszélyhelyzet során
A köztestület testületi szerveinek ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra az országos elnök által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal e-mail útján is történhet.
Ha a köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselője megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.
A köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekményeket elsősorban elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell foganatosítani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a szükséges nyilatkozatokat írásbeli formában vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni. Ha a köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, amely ilyen módon nem foganatosítható, az érintett eljárási cselekmény a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztható. Az erről szóló döntés meghozatalától a veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a köztestületi ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
A rendelet kimondja azt is, hogy a fegyelmi vagy etikai büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként kell figyelembe venni, ha fegyelmi vétséget a veszélyhelyzet ideje alatt követték el. A felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.
A köztestület költségvetését és beszámolóját a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv jogosult elfogadni. Az erről szóló határozatot a köztestület legfőbb szervének a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.
A közjegyzőkre vonatkozó szabályok
A veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdheti a közjegyzői vagy közjegyzőhelyettesi tevékenységet azzal, hogy az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni. A közjegyzőnek a kinevezését követő 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke előtt esküt kell tennie, de a rendelet értelmében ebbe a határidőbe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.
A MOKK országos elnöke a veszélyhelyzet ideje alatt a MOKK honlapján közzétett határozatában az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és a kamarai névjegyzékbe vagy nyilvántartásba vett személyekre háruló terhek csökkentése érdekében e személyekre kötelező eltérő döntést hozhat. Ezt a döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni, a testület tájékoztatása érdekében. A megüresedő közjegyzői állásra a pályázatot a veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell meghirdetni.
A bírósági végrehajtás veszélyhelyzeti szabályai
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökségének ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra az MBVK elnöke által meghatározott és az MBVK honlapján hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal e-mail útján is történhet. Az MBVK közgyűlése a veszélyhelyzet megszűnéséig nem hívható össze, nem tartható meg, az MBVK hivatali szerve pedig a panaszügyek intézését a veszélyhelyzet megszűnéséig írásban, telefonon vagy elektronikus eszköz igénybevétele útján látja el. A végrehajtójelölt, illetve végrehajtó-helyettes személyes meghallgatását és eskütételét az MBVK hivatali szerve a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halasztja. A végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsga megszervezéséről a veszélyhelyzet ideje alatt nem kell gondoskodni.
Az igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályok
A közjegyzőkhöz hasonlóan a veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdheti a szakértői vagy szakértői testületi tagi tevékenységet azzal, hogy az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni. Ezen felül rögzíti a rendelet, hogy az igazságügyi szakértői igazolványt postai úton is át lehet adni.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöksége a veszélyhelyzet alatt a MISZK honlapján közzétett határozatban az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében a MISZK tagjaira vagy a kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. Ezek törvényességét az igazságügyért felelős miniszter utólag ellenőrzi, a határozat a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályát veszti. A jogi ismeretek oktatását és a jogi vizsgát, valamint a rendszeres jogi oktatást a veszélyhelyzet ideje alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével kell lebonyolítani, ennek során a nyilvánosság követelményének nem kell eleget tenni. Kiemelendő továbbá, hogy az igazságügyi szakértők részére előírt, a rendszeres jogi oktatáson való részvételre vonatkozóan megállapított kétéves határidőbe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.
Az ügyvédi kamarák működése a veszélyhelyzet során
A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöksége a veszélyhelyzet ideje alatt határozatban, a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. Ez alól a kiemelt szabályzatok és az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről szóló szabályzat képez kivételt. A határozat törvényességét az igazságügyért felelős miniszter utólag ellenőrzi, és az a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályát veszti. A MÜK elnöke önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerűek vagy sürgősek, intézkedéséről az elnökséget vagy a küldöttgyűlést legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen tájékoztatja. Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak részére az arcképes igazolványt postai úton is át lehet adni.
Olvassa továbbra is legfrissebb, az egészségügyi válsághelyzettel és az átmeneti időszakkal kapcsolatos cikkeinket a Koronavírus-infó fül alatt.
Kövesse Facebook oldalunkat, hogy a leghamarabb értesüljön a fontos változásokról!
