Trafik, dohánytermék nélkül


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fogyasztóvédelmi szankció a jogsértés objektív következménye, a jogsértést elkövető személy tudatállapotának, vétkességének vagy vétlenségének a szankció kiszabásakor a törvényi rendelkezések értelmében nincs jelentősége – a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eseti döntése.


A dohányboltot üzemeltető felperesnél a hatósági ellenőrzés során az elsőfokú hatóság által megbízott fiatalkorú személy lépett az üzletbe, és bár az eladó elkérte a személyi igazolványát, kiszolgálta őt cigarettával.

Az első- és másodfokú hatósági eljárás

A felperest az elsőfokú hatóság 100 000 forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta és 30 napra az ellenőrzött üzletben megtiltotta a dohánytermékek forgalmazását. Álláspontja szerint a felperes magatartásával megsértette mind a fogyasztóvédelmi törvény („Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére dohányterméket értékesíteni, illetve kiszolgálni.”), mind a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szóló törvény („A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során törekedni kell arra, hogy fiatalkorú dohánytermékhez ne juthasson”) rendelkezéseit. A másodfokú hatóság (alperes) az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A kereseti kérelem tartalma

A felperes keresetében a határozat súlyosan jogszabálysértő voltára hivatkozott: Álláspontja szerint az alperes nem az eset összes körülményének figyelembevételével járt el a szankció meghatározásakor, nem a szükséges és arányos szankciót alkalmazta, mint első jogsértést elkövetővel szemben. Meglátása szerint a kiszabott szankció eltúlzott, a figyelmetlenségből eredő jogsértéssel arányban nem álló.

A bíróság megállapításai

Mivel a felperes nem vitatta, hogy kiskorú személy részére dohányterméket értékesített és ezzel megszegte a fogyasztóvédelmi és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szóló törvény rendelkezéseit, így a bíróság álláspontja szerint a hatóság jogszerűen szabhatott ki rá fogyasztóvédelmi bírságot. Ha ugyanis a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki, valamint 18 év alattinak értékesített dohánytermék esetén legfeljebb egy évig megtilthatja a dohánytermék forgalmazását.

A bíróság megállapítása szerint az alperes a szankció meghatározásakor a jogsértés súlyát kiemelkedőnek értékelte és figyelembe vette azt is, hogy az ellenőrzött egység elhelyezkedése, mérete és a kihelyezett árukészlet folytán az a fogyasztók nagyobb körét érinthette, annak ellenére, hogy a jogsértés bizonyíthatóan csak a próbavásárló fiatalkorút érintette. A bíróság szerint a szankció megállapításakor a fogyasztóvédelmi hatóság mérlegelési jogkörében és jogszerűen járt el, a felperessel szemben a dohánytermékek forgalmazásának megtiltásától a felperest jogkövető magatartásra szorítását várta.

A bíróság kiemelte: a fogyasztóvédelmi szankció a jogsértés objektív következménye, a jogsértést elkövető személy tudatállapotának, vétkességének vagy vétlenségének a szankció kiszabásakor a törvényi rendelkezések értelmében nincs jelentősége, így a felperes figyelmetlenségre való hivatkozása nem bír relevanciával. Ugyanígy nincs jelentősége a bíróság szerint a bírság kiszabásakor, illetve a további szankció megállapításakor a felperes koncessziós szerződésből eredő polgári jogi jogainak és kötelezettségeinek, a dohányáru forgalmazásának koncessziós szerződésben foglalt feltételei a közigazgatási jogviszonyon kívül eső körülmények. Mindezek alapján a bíróság a keresetet elutasította.

Az ismertetett döntés (Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14. K. 27 652/2013/5.) a Kúriai Döntések 2015/6. számában K23. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.