Ügyvédekre, közjegyzőkre vonatkozó pénzmosási rendelkezések

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzmosási törvény az ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra és a közjegyzőkre vonatkozóan – e szolgáltatói szektorok specifikus jellemzői és a nemzetközi követelmények figyelembevételével – az általánostól eltérő rendelkezéseket állapít meg elsősorban a hatály, a közvetett bejelentési kötelezettség és a belső szabályzat vonatkozásában. Az egyéb kötelezettségek tekintetében ugyanakkor eme szolgáltatói szektoroknak is az általános követelményeknek kell megfelelniük – derül ki a Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló kiadványunkból.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) az ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozó speciális rendelkezések tekintetében alapjaiban a 2007-es Pmt. rendszerét tartja fenn, azonban a 2007-es Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai, valamint a hazai jogszabályi háttér és a nemzetközi követelmények változása alapján több módosítást is eszközöl a korábbi rendelkezésekben.

A legfontosabb változás, hogy a [jelenleg hatályos] Pmt. hatálya 2018. január 1-jétől kiterjed az európai közösségi jogászra és a kamarai jogtanácsosra is (speciális rendelkezésekkel). Változás továbbá, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységek meghatározásánál a gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés), valamint az ingatlan vétele, eladása helyett a tulajdonjog átruházását rögzíti a törvény, amely alapján már a polgári törvénykönyv (Ptk.) által szabályozott csere- és ajándékozási szerződés esetén is fennáll az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség ezeknél a szolgáltatói szektoroknál. Új rendelkezés továbbá, hogy már a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozattal, valamint az ingó vagyonelemek ellenérték nélkül történő átruházásával kapcsolatos tevékenységek is a Pmt. hatálya alá kerülnek. Kiemelendő ezen túlmenően, hogy a 2007-es rendelkezéseitől eltérően az új Pmt. meghatározott esetekben kizárólag a bejelentési kötelezettség alól ad mentesítést, viszont az ügyfél-átvilágítási kötelezettség alól eme esetekben sem. A 2019. január 1-jei módosítás pedig (többek között) egyértelművé teszi, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel végzett, a Pmt. hatálya alá tartozó bizalmi vagyonkezelési tevékenység felügyeletét az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyek és ügyvédi irodák felett a területi ügyvédi kamarák látják el.

Az ügyvédekre (kamarai jogtanácsosokra), közjegyzőkre vonatkozó speciális szabályozás további részleteit, valamint a pénzügyi szektorra vonatkozó általános előírásokat a Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló kiadványunkból (szerkesztette: Papp Zsófia) ismerhetik meg, amely a pénzmosási törvény mellett részletesen ismerteti a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény előírásait is.

A Pmt. ügyvédekre, kamarai jogtanácsosokra és közjegyzőkre vonatkozó (fentiekben részletezett) rendelkezései teljes mértékben a nemzetközi követelményeknek megfelelően lettek kialakítva. Az EU 2015/849 parlamenti és tanácsi irányelve a hatály, az ügyfél-átvilágítási és a bejelentési kötelezettség vonatkozásában ad speciális rendelkezéseket e szolgáltatói szektorokra. A Pmt.-ben meghatározott rendelkezések pedig teljes mértékben megfelelnek az EU 2015/849 parlamenti és tanácsi irányelvében előírtaknak. [Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (szerkesztette: Papp Zsófia)].

---