Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Beszélgetés dr. Sándor István habilitált egyetemi docenssel, ügyvéddel, politológussal.
Számos publikációja jelent meg könyv, tanulmány, jogi elemzés, előadásvázlat formájában gazdasági, kereskedelmi, dologi jog, privatizáció, tulajdonjog, fogyasztóvédelem, ügyvédi felelősség, bizalmi vagyonkezelés témakörben. A címek felsorolásszerűen: „A társasági jog története Nyugat-Európában”, „A magyar fogyasztóvédelmi jog”, „Integráció, jogharmonizáció, mezőgazdasági politika”, Új típusú szerződések és azok gyakorlata a gazdasági életben”, „A követelések érvényesítésének jogi eszközei”, „A Polgári Törvénykönyv bevezető rendelkezései, A személyek joga”, „A hiteles fordítás és a hites tolmácsolás alapvetőkérdései”, „Csődjog”, „A szerződések érvénytelensége”, „A civilisztika dogmatikája”, „Az ügyvédi felelősség és biztosítása”, „Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból”, „Előadásvázlatok a személyek jogából”, „Előadásvázlatok a kötelmi jog különös részéből”, „Polgári jog I. Jogi szakvizsga kézikönyvek”, „Tansegédlet a polgári jog záróvizsgához I – III.”, „A fogyasztóvédelmi jog európai gyökerű magyar szabályozása I – II.”, „A bizalmi vagyonkezelés és a trust. Jogtörténeti és összehasonlító jogi elemzés”, „A szerződések érvénytelensége”, „A bizalmi vagyonkezelés”, „Szladits Károly”, „Sztehlo Zoltán”, „Fiduciary Property Management and the Trust”, „Law of Trustin Civil Law Countries: Mother and Daughters?”, „Hibás teljesítés és a szerződésszegés egyéb esetei”, „Fogyasztóvédelmi jogérvényesítés”, „A svájci kereskedelmi jog kodifikációjának története”, „Az atomkárokért való polgári jogi felelősség szabályozásának sajátosságai”, „Az európai társasági jog követelményei és a magyar társasági jog”, „A sztoikus állam- és politikaelméletek áttekintése”, „A társasági jog előzményei az ókori jogokban”, „A társasági jog római jogi gyökerei”, „A vagyonkezelői jog szabályozása”, „Az ügyvédi felelősség aktuális kérdései”, „A magyar magánjog evolúciója és a rendszerváltás”, „Változási tendenciák a társasági jogban a 21. század elején”, „A bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályozásának értékelése a külföldi minták alapján”, „The HungarianTrust Law – An Anglo-Saxon Legal Institutionin Civil Law Environment”, „A bizalmi vagyonkezelés létjogosultsága és funkciói a magyar jogban”, „Trust Regulationsin Some Asian Countries” – hogy csak pár fontosabbat említsek azokból a terjedelmes publikációkból, melyek szakmai körökben nagy érdeklődésre tartanak számot.
Mik azok a fontos tendenciák az ügyvédek számára, amelyek az eredményfelelősség kapcsán kerülnek előtérbe?
Hosszú kutatói munka eredményeképpen írtuk meg Szűcs Brigitta ügyvédnővel közösen az ügyvédi felelősségről és biztosításról szóló kézikönyvet 2001-ben, ami egyedülállónak számított, ennek a témakörnek ilyen célirányos feldolgozására korábban nem került még sor. A könyvben áttekintettük az ügyvédi felelősség jogszabályi hátterét és a tipikus ügyvédi műhibákat csoportosítva tárgyaltuk. Számos olyan esetet is feldolgoztunk, melyek nem publikusak, nem jutott el bírósági tárgyalásig, mert időközben a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (MÜBSE) Szolgáltatási Bizottságának eljárása révén rendeződtek. A mű második aktualizált és kibővített kiadására 2014-be került sor. Napjainkban tendenciaként lehet megemlíteni azt, hogy az ügyvédi tevékenység során az ügyfelek elvárása miatt egyre inkább az eredményfelelősség kerül előtérbe. Az ügyvédi megbízás alapvetően egy gondossági kötelem, az ügyvéd adja a szakértelmét, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az ügyfél érdekei ne sérüljenek, elérje a céljait, vagyis az ügyvéd nem vállal eredménykötelmet. Azonban azt kell látnunk, hogy napjainkban vannak olyan jellegű tevékenységek, amelyek esetén elvárható az ügyvédtől, hogyha az adott feladatra megbízást kapott, azt teljesítni is tudja. Például, ha bejön egy ügyfél az irodába azzal a kéréssel, hogy minta szerinti társasági szerződéssel szeretne céget alapítani, akkor elvárásként jelentkezik, hogy a céget be is jegyezzék. Szintén elvárás egy problémamentes ingatlanadásvételi-szerződésnél az ügyvéddel szemben, hogy az ingatlan tulajdonjogát bejegyezzék. Ennek megfelelően az ügyvédi tevékenységnek egyre több eleme esetében merül fel az, hogy eredménycentrikus lesz a megbízás. Egy másik fontos kérdés, ami a magyar joggyakorlatban megoldásra vár, az az úgynevezett árnyékperek kérdése. Például az ügyvéd hibázik azzal, ha elmulaszt egy fellebbezési határidőt, és ilyenkor az ügyfél kártérítési igényt támaszthat vele szemben. Ha a bíróság megállapítja, hogy az ügyvéd mulasztott, vagyis jogsértést követett el, a kártérítésnek ez az eleme adott a kártérítés megállapításához, és már csak az a kérdés, hogy milyen mértékű kártérítést ítél meg. A magyar bíróságok gyakorlata többségében abba az irányba ment el, hogy ilyen esetben nem folytatja le az árnyékpert, nem vizsgálja azt, hogyha a fellebbezést benyújtották volna határidőre, akkor a másodfokú bíróság hogyan járt volna el, és megítélte volna-e az ügyfél részére az adott követelést. Mivel ezt nem vizsgálja a bíróság, ebből eredően a tényleges kárt sem lehet megállapítani. Azt látjuk, a bírósági gyakorlat inkább abba az irányba keres megoldást, hogy személyiségi jogsértést állapít meg, ami abból tevődik össze, hogy megfosztották az ügyfelet a törvényes jogorvoslati lehetőségétől. A személyiségi jogsértés alapján a korábbi gyakorlat nem vagyoni kár megítélését tartotta indokoltnak, ennek megfelelően várható, hogy az új Ptk. alapján szerintem különösen ennek analógiájára sérelemdíjat fognak ebben az esetben megítélni.
Érdekes megközelítése ez az ügyvédi felelősségnek. Kérdés, hogy ez-e a jó megoldás?
Maradva az előző példánál, ez a bírósági gyakorlat oda vezet, hogy nem is kísérli meg kideríteni, az adott fellebbezés sikeres lett volna-e, ugyanis lehetséges, hogy az ügyfél elveszítette volna másodfokon is a pert, és nem hogy nem nyert volna, hanem a perköltsége is jelentősen megnövekedett volna. Azzal a mulasztással, jogellenes cselekedettel, tulajdonképpen lehetséges, hogy további költségtől óvta meg az ügyfelet az ügyvéd, még hogyha nem is tudatosan és szándékosan tette. Tehát előfordulhat, hogy az ügyfél az ügyvéd mulasztásával kedvezőbb anyagi helyzetbe kerül, de ezt nem tudhatjuk meg, mert nem folytatták le a másodfokú eljárást, másrészről pedig azt sem tudjuk meg, hogy mekkora előnyt szerzett volna az ügyfél, hogyha megnyerte volna a pert másodfokon. Összességében ilyen esetekre a nem vagyoni kár, a sérelemdíj alkalmazása aggályokat vethet fel.
Számos szakmai programon vesz részt mint szakember vagy előadó, például az új Polgári Perrendtartás kodifikációja során a „Képviselet” nevű munkacsoport tagja (2015), az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja során pedig a „Jogi személyek” nevű munkacsoport tagja (2010 – 2012) volt. Eladó volt a Training for lawyer soutside thestate administration nevű Phare-programban (1999 – 2000), az új Ptk. kodifikációja során a „Dologi jogi” munkacsoport titkára (1998 – 2002) volt.
Amikor az új Ptk. kodifikációja megkezdődött 1998-ban, a dologi jogi munkacsoport titkára voltam és ebben a munkacsoportban lett feldolgozva az is, milyen nemzetközi tendenciák tapasztalhatók a dologi jog területén. Felkérést kaptam arra, hogy végezzek egy kutatást és nézzem meg, melyek a főbb külföldi változások, újdonságok ezen a területen. Tanulmányomban rámutattam például az állatok jogi megítélésének változásira, a zálogjogi szabályok körében felmerülő újdonságokra, a különböző tulajdonszerzési rendszerek működésével kapcsolatos kérdésekre, a környezetvédelem tulajdonjogi jelentőségére.
Sokféle területet sikerült megvizsgálnia. Ennek körébe tartozott annak idején a trust intézménye is?
Sándor István ügyvéd, egyetemi docens: Óriási vitát eredményez a jogászok körében, mi lesz akkor, amikor elkezdjük a gyakorlatban alkalmazni a bizalmi vagyonkezelést?
A trust egy angolszász jogi intézmény, ami a mindennapi életben nagyon elterjedt és gyakorivá vált. A Ptk. kodifikációja során merült fel, hogy érdemes lenne megvizsgálni a trust magyarországi bevezetésével kapcsolatos lehetőségeket. Egy újabb kutatás keretében Csizmazia Norberttel, aki jelenleg a Kúria főtanácsadójaként dolgozik, közösen készítettünk egy tanulmányt, melyben részletesen feldolgoztuk ezt a kérdéskört. A kutatásaink kapcsán arra a következtetésre jutottunk, hogy a vagyonkezelés bevezetése a magyar jogba nem elképzelhetetlen, de ez jelentős reformot igényelne. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített tervezet és a 2009. évi CXX. törvény tartalmazta, hogy a bizalmi vagyonkezelést egy teljesen önálló kötelmi jogi intézményként kell bevezetni, ami később az új Ptk.-ba is bekerült, mint a megbízási szerződésnek az altípusa. 2009-ben kezdtem el foglalkozni ennek a kérdéskörnek a jogtörténeti és összehasonlító jogi aspektusával és erről megjelent egy könyvem is „A bizalmi vagyonkezelés és a trust” magyar, illetve „Fiduciary Property Management and the Truts” címmel angol nyelven is a HVG-ORAC gondozásában. Számos rendezvényen, szakmai fórumon vettem részt előadóként e témában. Az elmúlt évben lehetőségem volt számos külföldi konferencián is előadást tartani, amelyek során tapasztalatot szereztem a külföldi államokban alkalmazott hasonló funkciójú jogintézmények alkalmazásának elméleti és gyakorlati problémáival kapcsolatban. Óriási vitát eredményez a jogászok körében, hogy mi lesz akkor, amikor elkezdjük a gyakorlatban alkalmazni a bizalmi vagyonkezelést? A jelenlegi Ptk. ezt az intézményt a VI. könyv 310-330. paragrafusaiban szabályozza, emellett van egy végrehajtással kapcsolatos törvény is, ami jórészt inkább közigazgatási jellegű nyilvántartásba vételi szabályokat tartalmaz. Számos jogalkalmazási probléma közül most csak egyet említenék. A Ptk. szabálya azt mondja, hogy a bizalmi vagyonkezelés háttérszabályozását a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok adják. Ám ha részletesen megnézzük a megbízási szerződés szabályait, akkor azt látjuk, hogy a bizalmi vagyonkezelés éppen nem olyan kontraktus, mint a klasszikus megbízás, mivel a vagyonrendelő nem rendelkezik utasítási joggal, valamint a megbízó részére biztosított diszkrecionális felmondási jog alkalmazása a bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében kifejezetten hátrányosan befolyásolja annak alkalmazását is, a vagyon-elkülönítéssel kapcsolatban egyébként kiváló jogalkotói megoldást lerontva.
Hogyha értelmezni kell az adott paragrafust, akkor miket szoktak nézni a bíróságok, hova fognak nyúlni?
Egy nagyon fontos nemzetközi tendencia, hogy az angolszász jog területén Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, néhány afrikai és ázsiai ország, Szingapúr, Hongkong esetében common law jogrendszer érvényesül, ebből eredően hasonlóak a trust szabályai és az esetjog is. Nagyon sokszor előfordul például az, hogy egy szingapúri bíróság előtti jogvitában egy ausztrál jogesetre hivatkoznak, vagy egy amerikaira, angolra. Természetesen nem feltétlenül mindenben alkalmazandó egy-egy jogeset a másik állam bírósága előtt, olyan is előfordul, hogy valamely kérdéskörben ellentétes gyakorlat alakul ki, de összességben a common law jogrendszerű országokban kialakult a trust-jognak egy többé-kevésbé egységes gyakorlata. Ez a mai globalizálódó világban jelentős jogbiztonságot eredményez a határokon átnyúló vagyonjogi kapcsolatok esetében.
Hova fog nyúlni a magyar jog?
Mint említettem, a trustnak az angolszász jogban van egy kialakult esetjoga. Emellett figyelembe kell venni, hogy azt, hogy a bizalmi vagyonkezelés magyarországi szabályozásának is az a célja, amit a minisztériumi indokolás is deklarál, hogy a német Treuhand és az angolszász trust intézményét próbáljuk meghonosítani valamilyen formában Magyarországon. Megjegyzem, a környező közép- és kelet európai országokban, például a Cseh Köztársaságban, Romániában, de Litvániában, Oroszországban, Grúziában is bevezettek hasonló funkciójú jogintézményeket. Emellett számos egyéb kontinentális európai jogrendszerű ország is kidolgozta a saját, trusthoz hasonló szabályait, mint például Franciaország, Liechtenstein, San Marino stb. Ezek alapján, ha a magyar bírósági gyakorlatot nézzük, értelmezési kérdések során elkerülhetetlen, hogy a trust a külföldi alkalmazásával kapcsolatos bírósági gyakorlatot is figyelembe kell venni. Az egyes joghézagok kitöltése során megfontolandó vizsgálni azt, hogy a más országban tradíciókkal rendelkező trust intézményével kapcsolatos gyakorlat a hasonló funkciót betölteni kívánó magyar bizalmi vagyonkezelés esetében milyen megoldási lehetőségeket kínál. Példaként említhetném a vegyes jogrendszerű Skócia esetét, ahol a trust teljesen önállóan fejlődött ki, nem az angol koncepciót vették át, igen ám, de végső fellebbviteli bíróságként 2009-ig a Lordok Háza, majd azután Nagy Britannia Legfelsőbb Bírósága járt, jár el. Ez azt eredményezte, hogy a skót ügyekben is sokszor angol bírók döntöttek, akik óhatatlanul az angol szabályokra is támaszkodtak. A szakirodalomból ismert az a történet, amikor az angol bíró ítélete indokolása során azt mondta, hogy tulajdonképpen a skót trust ugyanolyan, mint az angol, és ezért az angol szabályokat is alkalmazni lehet rá. A skót jogtudósok ezt azzal kommentálták és kritizálták, hogy az eljáró bíró lusta volt megnézni, hogy a skót esetjog az adott helyzetre milyen támpontokat ad. A bizalmi vagyonkezelés bevezetésével alapvetően azt feltételezem, hogy előbb utóbb bizonyos angolszász jogi hatások meg fognak jelenni a magyar jogéletben is.
Az oktatás továbbra is nagy szerelme?
Igen, az ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékén vagyok habilitált egyetemi docens, rendszeresen tartok előadásokat, vizsgáztatok és emellett óraadó vagyok a Károli Gáspár Református Egyetemen a Polgári Jogi és Római Jogi Tanszéken, továbbá természetesen folyamatosan ügyvédi tevékenységet is folytatok a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Irodában. Az elmélet és a gyakorlat kiegészítik egymást, mindegyik pluszt ad a másik tevékenységhez.
Ha jól értesültem egy újabb könyvmegjelenésre számíthatunk a napokban?
Az elmúlt év nagy projektuma volt, hogy elkészítettük a jogi szakvizsga felkészítő köteteit, melyben én a polgári jogi anyagi rész szerkesztését vállaltam, és most jelenik meg ennek a sorozatnak a gazdasági joggal foglalkozó része is. Emellett egy angol nyelvű könyv szerkesztésére és egy részének megírására is vállalkoztam, „Business Law in Hungary” címmel jelenik meg hamarosan a Patrocinium Kiadó gondozásában, melynek a könyvbemutatója várhatóan márciusban lesz a Károli Gáspár Református Egyetem szervezésében, a helyszín a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának épülete lesz Zuglóban.
Ez a tartalmas, 800 oldalas könyv főként külföldieknek íródott?
Kommentár a polgári perrendtartáshozSzerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa |
|---|
|
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. Előrendelés 20% kedvezménnyel! |
Nem feltétlenül csak nekik, de igen, egy külföldi üzletember, diplomata vagy bárki érdeklődő, aki Magyarországra jön és kíváncsi a magyar jogra, akkor a 36 fejezeten keresztül, kezdve Magyarország alkotmányos berendezkedésétől a társasági jogon keresztül az eljárás-, a média- és az energiajogon át minden fontosabb jogterületig ismereteket szerezhet az egyetemi oktatók és gyakorló szakemberek által írt műből. Ez a könyv hasznos lesz mindazoknak az ügyvéd kollégáknak is, akik nemzetközi ügyfélkapcsolattal rendelkeznek, de a hazánkban tanuló, például az Erasmus keretében érkező külföldi hallgatók számára is segítséget jelent.
Folyamatban van egy jogi enciklopédia elkészítése is?
Felkérést kaptam a Kluwer Law International kiadásában megjelenő International Encyclopaedia of Laws című összehasonlító jogi enciklopédiában a „Property and Trust Law” magyarországi fejezetének megírására, ami valójában egy angol nyelvű, körülbelül 300 oldalas monográfia elkészítését jelenti. Bízom benne, hogy ez a mű is hozzájárul majd a magyar jog minél szélesebb körben való megismeréséhez.
| Sándor István szakmai tevékenysége |
|---|
|
2002–: KRE ÁJK Polgári Jogi (2010-től Polgári Jogi és Római Tanszék), 2002-től oktató, 2004–2012 között tanszékvezető egyetemi docens, 2012-től óraadó |
