UIA-kongresszus – Ügyvédek és törvények a nagyvilágból

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar főváros adott otthont az Ügyvédek Nemzetközi Szervezete (UIA) október 28. és november 1. között megrendezett éves kongresszusának, mely a szakmai világfórum életében éppen a hatvanadik volt. A plenáris ülések témája egyebek mellett a cégek megfeleltetési rendszerének bemutatása, ennek jogi szabályozása és a gyakorlatban felmerülő kérdések megválaszolása, továbbá az adatvédelmi szabályozás megerősítése és az adatlopással kapcsolatos kihívások áttekintése volt.

Budapesten rendezték az Ügyvédek Nemzetközi Szervezetének (Union Internationale des Avocats; International Assosiation of Lawyers – UIA) világtalálkozóját, mely egyben az éves konferenciájukat is jelentette. Az idei találkozó a szervezet életében éppen a hatvanadik volt. Az ünnepi rendezvényre a Marriott és az Intercontinental Hotel konferenciatermeiben került sor, a megnyitóra pedig a Zeneakadémián. A szakmai előadások leginkább szombaton és vasárnap hangoztak el az UIA munkanyelvén, angolul, a franciául és spanyolul.

A szombati plenáris ülés témája a cégek megfeleltetési rendszerének bemutatása, ennek jogi szabályozása és a gyakorlatban felmerülő kérdések megválaszolása volt. A szakirodalom ezt a területet Compliance management elnevezéssel illeti, benne az úgynevezett compliance megbízottal. Utóbbi feladata a cégek belső ellenőrzési eljárásának a kialakítása. Ezek segítségével a megbízott ellenőrizni tudja a cég törvényes működését, ezen túlmenően pedig képes olyan megoldásokat is ajánlani a vezetőségnek, melyek által leküzdhetőek a belső visszaélések.

Két napra elosztva több szekcióülésen vitatták meg a résztvevők a határokon átnyúló jogviszonyokkal kapcsolatban felmerült nehézségeket

A Compliance management szerint egy cégnek vagy egy szervezetnek – mind a külső, mind a belső tevékenységét illetően – meg kell felelnie a hatályos jogszabályi előírásokon túl az adott országban meglévő társadalmi elvárásoknak. Ez utóbbiak leginkább az erkölcsi szabályok betartására vonatkoznak.

A szombati plenáris ülésen kitértek a korrupcióval és a pénzmosással kapcsolatos kihívásokra, és szóba került a tavaly elfogadott pénzmosás elleni európai uniós irányelv (2015/849), mely azért is nagyon aktuális téma az évvége közeledtével, mivel a tagországoknak ezt hamarosan át kell ültetniük a saját jogrendszerükbe. Az irányelv nemcsak a pénzmosással foglalkozik, hanem ezen túlmenően az adóbűncselekményekkel is, továbbá a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kihívásokkal. Az irányelv célja így, hogy megelőzze az uniós pénzügyi rendszerek elleni támadásokat: az adócsalást, a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. Az irányelv érinti a hitelintézeteket, a pénzügyi intézményeket, de a szakmai tevékenységük gyakorlása keretében eljáró legtöbb természetes vagy jogi személyt is, úgymint a könyvvizsgálókat, külső könyvelőket, adótanácsadókat, közjegyzőket, ügyvédeket, elsősorban ama szakma képviselőit, akik ügyfeleik nevében és javára bármilyen pénzügyi vagy ingatlanügyletben eljárnak.

A két napra elosztva több szekcióülésen vitatták meg a résztvevők a határokon átnyúló jogviszonyokkal kapcsolatban felmerült nehézségeket.

A szombati szekciók témakörei az alábbiak voltak:

–           Emberi jogok;

–           Nemzetközi Döntőbíróság;

–           Divatjog;

–           Környezetvédelem;

–           Családjog;

–           Közlekedési jog;

–           Adójog;

–           A nyugdíjazásról;

–           Társasági jog;

–           A robotizált társadalom, a drónok világa;

–           Munkajog;

–           Mediáció és konfliktuskezelés;

–           Fenntartható fejlődés.

A vasárnapi plenáris ülés témája az adatvédelmi szabályozás megerősítésére irányult, és az adatlopással kapcsolatos kihívások kerültek leginkább terítékre.

Napjainkban a különféle cégek hatalmas mennyiségű magánadattal rendelkeznek, s ezek alapján olyan elemzéseket képesek elvégezni az emberek mindennapi szokásait illetően, melyek eladásával más cégek, például a bankok betekintést nyerhetnek a privátszférába, s ezzel nemcsak kiszolgáltatottá tehetik a polgárokat, hanem anyagi kárt is okozhatnak nekik. A jelenség ellen bár jogszabályokkal lehet védekezni, de gyakran előfordul, hogy a törvény ellenére visszaélnek az adatokkal.

EU-s szinten létezik adatvédelmi rendelet és irányelv. Mindkettő ebben az évben született, a rendeletet pedig két éven belül minden tagállamnak kötelezően alkalmaznia kell. (Lásd az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 számú rendeletét, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 2016/680 számú irányelvét!)

A rendelet szerint a személyes adatokat kezelő és feldolgozó vállalatoknak sokkal szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében.

Az irányelv, mely a rendőrségi és bírósági adatkezelésre vonatkozik, olyan minimumkövetelményeket határoz meg, melyeket annak érdekében hoztak, hogy védjék az eljárásban résztvevők jogait, így a terheltekét, a sértettekét, de a tanúkét is.

A vasárnapi szekcióülések témái a következők voltak:

–           A jogásztársadalom a jövő kihívásainak tükrében;

–           Ingatlanjog;

–           Beruházási jog;

–           Bankjog;

–           Médiajog;

–           Élelmiszerjog;

–           Menekültkérdés a nemzeti jogok tükrében;

–           Nemzetközi magánjog;

–           Az ifjú jogásznemzedék lehetőségei;

–           A jogászok védelme;

–           Versenyjog.

Az egyes kiemelt témákról a későbbiekben részletes beszámoló következik.

---