Újabb kollektív igényérvényesítési forma: a képviseleti keresetek

Jelen állás szerint 2023. június 25-én fog hatályba lépni „a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek” hazai szabályozása.

1. Hol találhatók az új szabályok?

A képviseleti keresetekkel kapcsolatos új szabályokat nagyrészt a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvény állapította meg.

A legtöbb új szabályt – 2023. június 25. hatályával – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény („Fgy. tv.”) fogja tartalmazni (különösen a 38-38/G.§-ok, de az Fgy. tv. más rendelkezései is módosulni fognak).

Szintén 2023. június 25-én fog hatályba lépni az (EU) 2020/1828 irányelv szerinti jegyzékbe való felkerülés céljából lefolytatandó eljárásról, valamint a jogsérelem orvoslására irányuló képviseleti keresetek finanszírozásának vizsgálatáról szóló 530/2022. (XII. 19.) Korm. rendelet („Korm. rendelet”).

Az új szabályok hátterének, indokainak, céljainak megértéséhez támpontot nyújt – a fent említett módosító törvény és a Korm. rendelet végső előterjesztői indokolása mellett – különösen a Korm. rendelet címében hivatkozott irányelv („Irányelv”) preambuluma és az Irányelv előkészítésének részeként, még 2013-ban született bizottsági ajánlás.[1]

EU-jogi megfelelési szempontból az új hazai szabályok az Irányelvnek való megfelelést szolgálják.[2]

2. Mi az a” képviseleti kereset” és mi kérhető a keresetben?

2.1. A képviseleti kereset fogalma

A képviseleti kereset „a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló kereset, amelyet valamely feljogosított szervezet a fogyasztók nevében felperesként eljárva indít jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés, jogsérelem orvoslása vagy mindkettő meghozatala céljából”.[3]

Az Fgy. tv. tehát megkülönbözteti egymástól a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogsérelem orvoslására irányuló intézkedések iránti képviseleti kereseteket.

2.2. A jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések

Jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedésként kérhető (például) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, továbbá a jogsértő gyakorlat abbahagyása és a jogsértő eltiltása a további jogsértésektől.[4]

A felperes (a feljogosított szervezet) nem kötelezhető arra, hogy az ilyen (azaz a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések iránti) kereseti kérelem alátámasztása érdekében bizonyítsa akár a vállalkozás által tanúsított magatartás felróhatóságát, akár azt, hogy a jogsértéssel érintett fogyasztók ténylegesen hátrányt vagy kárt szenvedtek.[5]

A jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések iránti képviseleti kereset megindítása előtt a feljogosított szervezet köteles egyeztetni az érintett vállalkozással a jogsértés vállalkozás általi megszüntetése céljából (az egyeztetés megkísérlésével kapcsolatos bizonyos iratokat csatolni kell a keresetlevélhez).[6]

Jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések iránti képviseleti kereset indítható anélkül is, hogy a feljogosított szervezet egyúttal az adott jogsérelem orvoslását is kérné.

2.3. A jogsérelem orvoslására irányuló intézkedések

A jogsérelem orvoslása „olyan intézkedés, amely arra kötelezi a vállalkozást, hogy a rendelkezésre álló jogkövetkezmények alkalmazásával orvosolja az érintett fogyasztók sérelmét, így különösen kártérítés fizetése, kijavítás, kicserélés, árleszállítás, a szerződés megszüntetése vagy a kifizetett vételár visszatérítése, sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása”.[7]

A jogsértés orvoslására irányuló intézkedések iránti képviseleti kereset megindításának nem feltétele, hogy valamely bíróság vagy hatóság előzetesen (külön eljárásban) megállapítsa a jogsértés tényét.[8]

2.4. A bírósági döntés közzététele

A jogsértés megszüntetésén, illetve a jogsérelem orvoslásán túl kérhető az is, hogy a vállalkozás tegyen közzé közleményt a bíróság érdemi döntéséről; a közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz (azzal, hogy közzétételnek minősül az országos napilapban és az interneten történő közzététel is).[9]

3. Kik indíthatnak képviseleti keresetet?

Azok a feljogosított szervezetek indíthatnak képviseleti keresetet, amelyek szerepelnek az Irányelv 5. cikk (1) bekezdése szerinti (az Európai Bizottság által vezetett) és/vagy az Fgy. tv. 38.§ (6) bekezdése szerinti (a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett) jegyzékben.

Az egyes jegyzékekbe történő felvétel céljából lefolytatandó eljárás részletszabályait a Korm. rendelet tartalmazza.

A törvény erejénél fogva (a fent említett felvételi eljárás lefolytatása nélkül is) jogosultak belföldi képviseleti keresetet indítani az Fgy. tv. 38.§ (4) bekezdése szerinti szervezetek (pl. fogyasztóvédelmi hatóság, MNB).

Ezen szervezeteken kívül olyan szervezetek indíthatnak képviseleti keresetet és vehetők fel az egyes jegyzékekbe, amelyek megfelelnek az Fgy. tv. 38.§ (1) bekezdés a)-f) pontjai szerinti feltételeknek, köztük többek között az alábbiaknak:

• a Ctv. vagy a Civil tv. alapján nonprofit jellegű, magyarországi székhelyű jogi személy;
• igazolni tud 12 hónapnyi, a fogyasztók érdekeinek védelme céljából kifejtett nyilvános tevékenységet;
• a létesítő okiratban meghatározott célja igazolja, hogy jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy védje a fogyasztóknak az Irányelv I. mellékletében meghatározott rendelkezések szerinti érdekeit;
• független és nem áll a fogyasztóktól eltérő más olyan személyek (különösen vállalkozások) befolyása alatt, akiknek gazdasági érdeke fűződik képviseleti keresetek indításához.

4. Belföldi vagy határon átnyúló képviseleti kereset

Az, hogy egy képviseleti kereset belföldi vagy határon átnyúló, attól függ, hogy a feljogosított szervezet abban a tagállamban indította-e a keresetet, amelyben az adott feljogosított szervezet kijelölésre került:

1. belföldi a képviseleti kereset, ha azt a feljogosított szervezet abban a tagállamban indította, amelyben kijelölésre került[10];
2. határon átnyúló a képviseleti kereset, ha azt a feljogosított szervezet nem abban a tagállamban indította, mint amelyben kijelölésre került[11].

A magyar bíróságok előtt tehát nem csak a Magyarországon kijelölt feljogosított szervezetek indíthatnak képviseleti keresetet, hanem adott esetben – határon átnyúló képviseleti keresetként – a valamely más EU-tagállamban kijelölt feljogosított szervezetek is.

5. A képviseleti keresetet és az egyéni  keresetek egynáshoz való viszonya EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA

Ha a fogyasztó olyan egyéni keresetet indít, amellyel kapcsolatban már képviseleti kereset benyújtására került sor ugyanazon jogsértőnek tekintett tevékenységgel kapcsolatban ugyanazon vállalkozás ellen, a bíróság a fogyasztó keresetlevelét visszautasítja (vagy ha arra már nincs mód, az eljárást hivatalból megszünteti).[12]

Mindemellett előállhat olyan helyzet is, hogy valamely adott képviseleti kereset kizárólag a jogsértés megtörténtének megállapítására irányul, de nem irányul az adott jogsértés orvoslására is. Alapvetően nincs akadálya annak, hogy ilyen esetben maga a fogyasztó terjesszen elő jogsérelem orvoslására irányuló egyéni keresetet (sőt, ezt [is] támogató rendelkezés, hogy ha a bíróság a jogsértés tényét – meghatározott fogyasztói körre kiterjedően – megállapította, akkor ez a megállapítás köti azt a bíróságot, amely előtt az érintett fogyasztó a jogsértés orvoslására irányuló keresetet indít[13]), ugyanakkor minden esetben figyelemmel kell lenni a keresetindítási határidő szabályaira.

6. Keresetindítási határidő

A jogsértés bekövetkezésétől számított 3 év – vagy ha törvény a fogyasztók polgári jogi igényeinek elévülésére rövidebb időtartamot állapít meg, akkor ezen időtartam – eltelte után képviseleti kereset indításának nincs helye, e határidő elmulasztása jogvesztő.[14]

A keresetindítási határidő kezdőidőpontját befolyásolja, ha a jogsértés folyamatos, vagy valamely helyzet vagy állapot meg-nem-szüntetésével valósul meg.[15]

A keresetindítási határidőbe nem számít bele a korábban megindult hatósági eljárás időtartama.[16]

A képviseleti keresettel érintett fogyasztó jogsérelem orvoslására irányuló egyéni keresetindítási jogának (vö. fenti 5. pont, második bekezdés) elévülése a képviseleti kereset megindításától a bírósági eljárást befejező jogerős határozat meghozataláig (felülvizsgálat kezdeményezése esetén pedig a felülvizsgálati eljárást befejező ítélet meghozataláig) nyugszik[17], azzal azonban, hogy az ezen elévülési időre vonatkozó rendelkezést csak a 2023. június 25-én vagy azt követően bekövetkezett jogsértéseken alapuló jogsérelem orvoslására irányuló igényekre kell alkalmazni[18].

7. A Pp. egyes szabályainak alkalmazása

A képviseleti kereset alapján indult pert a Pp. közérdekből indított perre vonatkozó szabályai[19] alapján kell lefolytatni (az Fgy. tv. szerinti eltérésekkel).[20]

8. Harmadik fél általi finanszírozás

Előfordulhat, hogy a képviseleti keresetet harmadik fél finanszírozza.[21]

Jogsérelem orvoslására irányuló képviseleti keresetek esetén biztosítani kell, hogy a kereset megindításában (vagy az eljárás kimenetelében) gazdaságilag érdekelt harmadik fél általi finanszírozás ne befolyásolja az eljárást a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmétől eltérően.[22] Ilyen kereset nem indítható olyan vállalkozással szemben, aki a finanszírozást nyújtó versenytársa, vagy akivel a finanszírozó függő viszonyban van.[23]

A fenti (és további, a harmadik fél általi finanszírozás kérdésével kapcsolatos) feltételek betartását a fogyasztóvédelemért felelős miniszter vizsgálja; a feljogosított szervezeteknek pénzügyi áttekintést kell benyújtaniuk a miniszer részére, amelyben felsorolják a kereset támogatására felhasznált pénzforrásokat.[24]

A miniszter a vizsgálata alapján kötelezheti a feljogosított szervezetet a finanszírozás visszautasítására vagy megváltoztatására, vagy megvonhatja a keresetindítási jogosultságot az adott kereset tekintetében.[25]

9. Reputációs kockázatok

A vállalkozások számára – a magától értetődő és a fenti 2.4 pontban jelzett reputációs kockázatokon túl – további reputációs kockázatot hordoz az is, hogy:

1. a feljogosított szervezetek a honlapjukon tájékoztatást nyújtanak azokról a képviseleti keresetekről, amelyek megindítása mellett döntöttek (vagyis ehhez a tájékoztatáshoz és a vele járó nyomásgyakorlás megvalósulásához még csak a kereset tényleges megindítása sem szükséges), továbbá a megindított eljárások állásáról és kimeneteléről[26]; és
2. a fogyasztóvédelemért felelős miniszter is (szintén a honlapján) általános tájékoztatást nyújt a folyamatban lévő és elbírált keresetekről[27].

10. Anyagi jogerőhatás

Jogsérelem orvoslására irányuló képviseleti keresetek esetén, ha a fogyasztó nem rendelkezik magyarországi szokásos tartózkodási hellyel, akkor az ítélet anyagi jogerőhatása csak akkor terjed ki e fogyasztóra, ha erről az adott kereset tekintetében kifejezetten nyilatkozik.[28]

11. EU-s kitekintés

Az Irányelv átültetésére vonatkozó határidő 2022. december 25. volt[29], ezt a határidőt majdnem az összes többi EU-tagállam elmulasztotta[30], és mind a mai napig csupán néhány tagállamban  történt meg az Irányelv átültetése.

A tagállami rendelkezéseket 2023. június 25-től kell alkalmazni[31], így várható, hogy az addig hátralévő időszakban most már számos további tagállamban is meg fog történni az Irányelv átültetése.

Az Irányelv több ponton is jelentős mérlegelési jogkört biztosít a tagállamok számára az átültetés mikéntjével kapcsolatban. Ennek megfelelően az egyes tagállamokban alkalmazandó szabályok között jelentős eltérések lesznek, így pedig bizonyos tagállamokban kedvezőbb lesz a jogszabályi környezet a felperesek és a fogyasztók számára (és így kedvezőtlenebb az alperes vállalkozások számára). Ezért is érdemes figyelemmel követni e szabályozások alakulását, különösen a több tagállamban is működő vállalkozás(csoport)ok esetében.

[1]        A még korábbi előzmények vonatkozásában lásd különösen a 98/27/EK irányelvet és a 2009/22/EK irányelvet.

[2]        Fgy. tv. 57.§ (1) bekezdés c) pont.

[3]        Fgy. tv. 2.§ 25. pont.

[4]        Fgy. tv. 38/C.§ (1) bekezdés.

[5]        Fgy. tv. 38/C.§ (2) bekezdés.

[6]        Fgy. tv. 38/C.§ (3) bekezdés.

[7]        Fgy. tv. 2.§ 23. pont.

[8]        Fgy. tv. 38/D.§ (3) bekezdés.

[9]        Fgy. tv. 38/B.§ (3) bekezdés.

[10]       Fgy. tv. 2.§ 5. pont.

[11]       Fgy. tv. 2.§ 22. pont. (Az Fgy. tv. használja a „határon” és a „határokon” változatot is, utóbbit ritkábban.)

[12]       Fgy. tv. 38/B.§ (4) bekezdés.

[13]       Fgy. tv. 38/B.§ (8) bekezdés.

[14]       Fgy. tv. 38/B.§ (6) bekezdés.

[15]       Fgy. tv. 38/B.§ (6) bekezdés.

[16]       Fgy. tv. 38/B.§ (6) bekezdés.

[17]       Fgy. tv. 38/B.§ (7) bekezdés.

[18]       Fgy. tv. 56/E.§.

[19]       Pp. 571-579.§-ok.

[20]       Fgy. tv. 38/B.§ (5) bekezdés.

[21]       Ezzel összefüggésben lásd pl. az Irányelv (52) preambulumbekezdését.

[22]       Fgy. tv. 38/E.§ (1) bekezdés.

[23]       Fgy. tv. 38/E.§ (2) bekezdés b) pont.

[24]       Fgy. tv. 38/E.§ (3)-(4) bekezdés. Lásd még a Korm. rendelet 8.§-át.

[25]       Fgy. tv. 38/E.§ (4) bekezdés.

[26]       Fgy. tv. 38/F.§ (1) bekezdés.

[27]       Fgy. tv. 38/G.§ (1) bekezdés.

[28]       Fgy. tv. 38/D.§ (2) bekezdés. Lásd még az Irányelv (45) preambulumbekezdését és 9. cikk (3) bekezdését.

[29]       Irányelv 24. cikk (1) bekezdés, első mondat.

[30]       https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/inf_23_262

[31]       Irányelv 24. cikk (1) bekezdés, harmadik mondat.

---