Út az alakuló ülésig

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.   Az eredmény megállapítása A helyi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint az egyéni listás választás vagy az egyéni választókerületi választás szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A vegyes választási rendszerben az egyes egyéni választókerületi választások eredménye és a kompenzációs listás eredmény eltérő időpontokban emelkedik jogerőre. A helyi…

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.

Az eredmény megállapítása

A helyi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint az egyéni listás választás vagy az egyéni választókerületi választás szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A vegyes választási rendszerben az egyes egyéni választókerületi választások eredménye és a kompenzációs listás eredmény eltérő időpontokban emelkedik jogerőre. A helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján három napon belül megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét. Azért, hogy a megválasztott képviselők számára egyetlen, ünnepélyes alkalommal adhassa át a megbízólevelet a helyi választási bizottság vagy annak elnöke, a megbízólevél-átadást valamennyi képviselő tekintetében a kompenzációs listás eredmény jogerőre emelkedése után – három napon belül – kell megtartani. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila]

A fővárosi közgyűlésnek a főpolgármesternek, valamint a fővárosi kerületi polgármesternek megválasztott személy automatikusan a tagja lesz, kilenc képviselő pedig a kerületi polgármester-választások eredményeképpen kerül a fővárosi közgyűlésbe. Érdemes megemlíteni, hogy a fővárosi kompenzációs listás választás eredményének megállapításához szükségesek a fővárosi kerületi polgármester-választások jegyzőkönyvei, de emellett szükséges a főpolgármester-választás eredményéről kiállított jegyzőkönyv is, hiszen a kompenzációs listán a jelölő szervezet főpolgármester-jelöltje is szerepel, és ha megválasztják főpolgármesternek, a fővárosi kompenzációs listáról törölni kell, arról mandátumot nem szerezhet. Így a fővárosi közgyűlés tagjai választásának eredménye csak a főpolgármester-választás, valamint a polgármester-választások eredményéről kiállított jegyzőkönyvek jogerőre emelkedését követően állapítható meg.

Jogorvoslat a választás eredménye ellen

Speciális jogorvoslatot biztosít a választási eljárási törvény azoknak, a választás eredményének megtámadására. Jogorvoslat hiányában az eredmények a választási bizottság választás eredményét megállapító határozatát követő három nap leteltével jogerőssé válik, a jogorvoslat ezt az intervallumot azonban kitolja. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító jegyzőkönyvének tartalma ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak, csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezésben lehet megtámadni a szavazóköri eredményt. Erre azt volt szükség, mivel az egyes szavazóköri eredmények elleni külön jogorvoslat jelentősen meghosszabbítaná az eljárást.

A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

A Kúria gyakorlata szerint csak akkor van lehetőség a jogorvoslat során a választási eljárás, vagy a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítésére és megismételtetésére, ha a választási bizottság a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni – kivéve a szavazóköri eredmény megállapítását – kifogásról dönt és annak helyt ad (Kúria Kvk.IV.37.504/2018/2.).

A választási eredmény elleni jogorvoslat során a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről. Ezért a bizonyítás alacsonyabb szintjét követelhető meg a kérelmezőtől, mint az egyéb jogorvoslatok esetében. A választás eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére jogsértés megvalósulása esetén csak abban az esetben kerülhet sor, ha kimutatható a jogsértés érdemi kihatása, vagyis kimutatható hatással van a mandátumok elosztására. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila] Ezzel kapcsolatban a Kúria kimondta, a választókerületi eredmény, és ezen keresztül a szavazóköri eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták. A jogsértést és annak bizonyítékait a fellebbezőnek kell igazolnia, vagy kellően valószínűsítenie, csupán a gyanú felvetése a jogsértés megállapítására nem szolgálhat, továbbá kellően valószínűsített olyan jogsértés, amely nem alapvetően jelentős vagy nem hat ki az eredményre a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére nem alkalmas (Kúria Kvk.II.37.513/2018/2.). Az érvénytelen szavazatok országos átlagot meghaladó száma önmagában nem elegendő indok az egyéni választókerületi eredmény vizsgálatára, annak megsemmisítésére, a szavazás megismétlésének elrendelésére, különösen, ha a szavazatok érvénytelenné nyilvánításának megvolt a jogi indoka (Kúria Kvk.II.37.501/2014/2.).

Ha a szavazóköri eredményt megállapító döntés törvénysértő voltának elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti. Az újraszámlálást követően ismét születik a választás eredményéről határozat, amely ellen jogorvoslatnak van helye.

Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki.

A megbízólevelek átadása, és az alakuló ülés

A választás eredményét megállapító választási bizottság a választás eredményének jogerőssé válását vagy – ha az későbbi időpontra esik – a szavazás megismételtetését eredményezhető jogorvoslati eljárások jogerős befejezését követő öt munkanapon belül átadja a megbízólevelet a megválasztott képviselőnek.

A választás eredményének jogerőre emelkedése azért is különös jelentőséggel bíró pillanat, mivel a képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.  Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A megyei közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül a korelnök (legidősebb közgyűlési tag) hívja össze, és vezeti a megyei közgyűlés új elnökének szervezeti és működési szabályzat szerinti megválasztásának időpontjáig. A megyei közgyűlés elnöke megválasztása után átveszi az ülés vezetésének a jogát a korelnöktől. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

Az alakuló ülés nyilvános, kivéve az alpolgármester(ek) megválasztását, és a napirendje általában a következő:

– A helyi választási bizottság elnöke ismerteti a választások eredményeit.

– A képviselő-testület tagjainak eskütétele, megbízólevelek átadása.

– Polgármester eskütétele a képviselő-testület előtt, megbízólevél átadása.

– Polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása törvény alapján, a képviselő-testületnek nincs mérlegelési joga.

– Alpolgármester(ek) megválasztása. Ebben a körben előzetesen tisztázandó, hogy főállású, vagy társadalmi megbízatású alpolgármester(eke)t választ-e a képviselő-testület.

– Alpolgármester(ek) illetményének, tiszteletdíjának megállapítása, törvény alapján, a képviselő-testületnek nincs mérlegelési joga.

– Bizottság(ok) meghatározása, elnökeik, valamint tagjainak megválasztása.

– Az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak tiszteletdíj, természetbeni juttatás (nem kötelező) megállapítása.

– Szervezeti- és működési szabályzat felülvizsgálata, vagy annak előkészítése a következő ülésre, szükség szerint erre a célra ideiglenes bizottság hozható létre.

– Egyéb napirendi pontok.

Zárásként Bárdos László szavait szeretném idézni a képviselőséggel kapcsolatban:

Az önkormányzat munkájának színvonala, eredményessége alapvetően függ a települési képviselők munkájától, szerepfelfogásukról. A képviselői jogok gyakorlása egyben kötelezettséget is jelent: megjelenést, felkészülést, kérdezést, hozzászólást, felelősségteljes szavazást, a titoktartási kötelezettség megtartását, a választókkal való kapcsolattartást, a közéleti tevékenységhez méltó magatartást stb. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az önkormányzati döntéshozatalban történő elvárható részvételhez nem elegendő az éleslátás, a helyismeret, a tisztesség stb., szükség van felkészültségre, szakismeretre, amit nem lehet csupán az előterjesztésekből megszerezni. [Bárdos László: Az önkormányzatok húsz éve – jegyzői szemmel. Új Magyar Közigazgatás, 2011/10. sz., 46. o.]