Üzleti titok védelem, a prosperáló működés záloga

Az idei évben 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencia második napján több érdekes előadás mellett, Dr. Tercsák Tamás ügyvéd (CMS Cameron McKenna LLP), az üzleti titok és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme című előadását is meghallgathatták az érdeklődők.

Míg 1975-ben a nem dologi jószágok 17%-ot, addig 2020-ban már 90%-ot tettek ki a javak közül az S&P 500 vállalatok tekintetében, de nem csak az Egyesült Államokban érhető tetten az eltolódás, európai vállalatoknál is 75%-ra tehető a nem dologi, tehát nem kézzel fogható javak aránya a cégek vagyonában – kezdte előadását dr. Tercsák Tamás. Ezek az adatok is jól mutatják a téma jelentőségét. Szoftveralgoritmusok, ügyfél adatok, műszaki specifikációk, mind-mind kiemelten fontos értékek egy vállalat számára, melyek védelme az egyik legfontosabb feladat.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) 2021-ben megjelent, 300 vállalati vezető megkérdezésével készült és hat országot felölelő felméréséből kiderül, hogy a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szellemi tulajdonuk védelmére és egy esetleges üzleti titoksértés esetén azonnali pénzügyi következményekkel számolnak (a felmérés a CMS ügyvédi iroda támogatásával készült). A leginkább várható következmények között az üzletvesztést, a versenyelőny elvesztését jelölték meg a válaszadók. Az üzleti titok védelme szorosan kapcsolódik a munkaviszonyhoz, a felmérésben megkérdezettek 48%-ban a munkavállalói szivárogtatást jelölték meg, mint jelentős veszélyt a vállalat üzleti titkaira. A szivárogtatás pedig nem is szükségszerűen szándékos, gondatlanságból éppúgy fakadhat a titoksértés. Nagyban növeli a kockázatot, hogy egyre több adat digitalizált formában férhető hozzá, valamint a közös eszközhasználat (például home office-ban), de egy illetéktelen által kihallgatott beszélgetés is komoly veszélyt jelenthet. Az üzleti titok védelmének szabályozási környezetében is akadnak nehézségek. A jogalkotás számára ezen a területen is kihívást jelentenek a gyors változások és a vállalatok belső szabályozása során is fontos szempont, hogy ne alkalmazzanak túlzott védelmet sem, hiszen az éppen az egyébként sikeres üzleti működéshez szükséges munkavállaói kollaborációt lehetetleníti el.

Szabályozási pillérek

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (1992-es Mt.) még üzemi és üzleti titokról rendelkezett, ez a különbségtétel azonban a későbbiek során megszűnt. Az 1992-es Mt.-vel szemben a hatályos munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már csak kettős tagolást alkalmaz a védendő információk tekintetében: „…munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.” A harmadik nagy szabályozási pillért a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) jelentette, amely a Ptk. üzleti titok fogalmát alapul véve határozta meg az elkövetési magatartásokat.

A szabályozási történetben jelentős mérföldkő volt az 2018. évi LIV. törvény (Üttv.), amely a 2016/943/EU irányelvet ültette át a hazai jogrendszerbe. Ezzel az ágazati törvénnyel az üzleti titok kikerült személyiségi jogok védelmének köréből és gazdasági jogvédelmet kapott, a Tpvt-vel ellentétben a 2018-as Üttv. az 1. §-ában meghatározza az üzleti titok fogalmát, míg a 6. §-ában az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének esetit.

A jogosult aktív magatartása

A definíció egyik fontos elme, hogy a titok jogosultja számára a titok védelme érdekében általában elvárható magatartás tanúsítást írja el a jogalkotó, ez a gyakorlatban aktív, következetes magatartást jelent. Egy gyakorlati példa: egy esetben a felmondás alatt álló és munkavégzés alól felmentett munkavállaló a munkahelyi e-mailjéről adatokat továbbított magán postafiókjára, a bíróság döntésének értelmében azonban a munkáltató nem teljesítette az általában elvárható magatartás követelményét, hiszen a munkavállaló hozzáférést nem szüntette meg. Fontos kérdés, hogy a munkavállaló, vagy volt munkavállaló által elkövetett üzleti titoksértés milyen igényt keletkeztet. A Kúria döntése értelmében az üzleti titok védelméről szóló törvény rendelkezési nem függetleníthetők az Mt. rendelkezéseitől, azok alkalmazandóak, az Üttv. rendelkezéseivel kiegészülve. Az eljárás tehát a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, munkaügyi pert kell indítani a munkavállaló és a volt munkavállaló ellen akkor is, ha a volt munkavállaló jogi személlyel, gazdasági szereplővel követi el az üzleti titoksértést.

A védelem alóli kivételek

Érdekes kérdés, hogy milyen kivételek lehetnek az üzleti titok védelme alól. Az irányelv a hazai szabályozáshoz képest több kivételt enged, de az Üttv. rendelkezési értelmében is a munkavállaói érdekképviseletek tájékoztatáshoz való joga, valamint a whistleblowing kivételnek minősülnek. Az irányelvben megjelenő munkavállalói mobilitás védelme megjelenik a magyar bírói gyakorlatban is, így az a szabályszerűen megszerzett ismeret vagy tudás, amelyet a munkavállaló ugyan a munkaviszonyában szerzett meg, jogszerűen felhasználható további munkaviszonyban is. Egy esetleges versenytilalmi megállapodással szabályozható a kérdéskör a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése esetében.

Fontosak a belső szabályozási keretek

Jól látszik, hogy az üzleti titok védelme kiemelten fontos a munkáltató számára, lényeges tehát, hogy milyen lépéseket szükséges tenni ennek biztosítására. Érdemes – hangsúlyozta dr. Tercsák Tamás – belső szabályzatban meghatározni a védendő titkokat, eljárási szabályokat. Fontos, hogy megfelelő titoktartási klauzulát tartalmazzanak a munkaszerződések, hogy a munkavállalók ki- és belépésére megfelelő szabályzat álljon rendelkezésre, továbbá a korunkban már megkerülhetetlen cybersecurity megfelelő működtetése.

A konferencián elhangzott, a munkáltatói szabályzatokról szóló előadásról szóló beszámolót itt, a joggal való visszaélés új szabályairól szóló beszámolót pedig itt olvashatják.

---

A XXI. Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. október 15-17. között rendezik Visegrádon, biztosítsa helyét már most előregisztrációval!

---

A Wolterskluwer Hungary Kft. a Jogászvilág kiadója. A cikk a kiadó termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

---