Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az idei évben 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencia második napján több érdekes előadás mellett, Dr. Tercsák Tamás ügyvéd (CMS Cameron McKenna LLP), az üzleti titok és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme című előadását is meghallgathatták az érdeklődők.
Míg 1975-ben a nem dologi jószágok 17%-ot, addig 2020-ban már 90%-ot tettek ki a javak közül az S&P 500 vállalatok tekintetében, de nem csak az Egyesült Államokban érhető tetten az eltolódás, európai vállalatoknál is 75%-ra tehető a nem dologi, tehát nem kézzel fogható javak aránya a cégek vagyonában – kezdte előadását dr. Tercsák Tamás. Ezek az adatok is jól mutatják a téma jelentőségét. Szoftveralgoritmusok, ügyfél adatok, műszaki specifikációk, mind-mind kiemelten fontos értékek egy vállalat számára, melyek védelme az egyik legfontosabb feladat.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) 2021-ben megjelent, 300 vállalati vezető megkérdezésével készült és hat országot felölelő felméréséből kiderül, hogy a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szellemi tulajdonuk védelmére és egy esetleges üzleti titoksértés esetén azonnali pénzügyi következményekkel számolnak (a felmérés a CMS ügyvédi iroda támogatásával készült). A leginkább várható következmények között az üzletvesztést, a versenyelőny elvesztését jelölték meg a válaszadók. Az üzleti titok védelme szorosan kapcsolódik a munkaviszonyhoz, a felmérésben megkérdezettek 48%-ban a munkavállalói szivárogtatást jelölték meg, mint jelentős veszélyt a vállalat üzleti titkaira. A szivárogtatás pedig nem is szükségszerűen szándékos, gondatlanságból éppúgy fakadhat a titoksértés. Nagyban növeli a kockázatot, hogy egyre több adat digitalizált formában férhető hozzá, valamint a közös eszközhasználat (például home office-ban), de egy illetéktelen által kihallgatott beszélgetés is komoly veszélyt jelenthet. Az üzleti titok védelmének szabályozási környezetében is akadnak nehézségek. A jogalkotás számára ezen a területen is kihívást jelentenek a gyors változások és a vállalatok belső szabályozása során is fontos szempont, hogy ne alkalmazzanak túlzott védelmet sem, hiszen az éppen az egyébként sikeres üzleti működéshez szükséges munkavállaói kollaborációt lehetetleníti el.
Szabályozási pillérek
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (1992-es Mt.) még üzemi és üzleti titokról rendelkezett, ez a különbségtétel azonban a későbbiek során megszűnt. Az 1992-es Mt.-vel szemben a hatályos munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már csak kettős tagolást alkalmaz a védendő információk tekintetében: „…munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.” A harmadik nagy szabályozási pillért a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) jelentette, amely a Ptk. üzleti titok fogalmát alapul véve határozta meg az elkövetési magatartásokat.
A szabályozási történetben jelentős mérföldkő volt az 2018. évi LIV. törvény (Üttv.), amely a 2016/943/EU irányelvet ültette át a hazai jogrendszerbe. Ezzel az ágazati törvénnyel az üzleti titok kikerült személyiségi jogok védelmének köréből és gazdasági jogvédelmet kapott, a Tpvt-vel ellentétben a 2018-as Üttv. az 1. §-ában meghatározza az üzleti titok fogalmát, míg a 6. §-ában az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének esetit.
A jogosult aktív magatartása
A definíció egyik fontos elme, hogy a titok jogosultja számára a titok védelme érdekében általában elvárható magatartás tanúsítást írja el a jogalkotó, ez a gyakorlatban aktív, következetes magatartást jelent. Egy gyakorlati példa: egy esetben a felmondás alatt álló és munkavégzés alól felmentett munkavállaló a munkahelyi e-mailjéről adatokat továbbított magán postafiókjára, a bíróság döntésének értelmében azonban a munkáltató nem teljesítette az általában elvárható magatartás követelményét, hiszen a munkavállaló hozzáférést nem szüntette meg. Fontos kérdés, hogy a munkavállaló, vagy volt munkavállaló által elkövetett üzleti titoksértés milyen igényt keletkeztet. A Kúria döntése értelmében az üzleti titok védelméről szóló törvény rendelkezési nem függetleníthetők az Mt. rendelkezéseitől, azok alkalmazandóak, az Üttv. rendelkezéseivel kiegészülve. Az eljárás tehát a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, munkaügyi pert kell indítani a munkavállaló és a volt munkavállaló ellen akkor is, ha a volt munkavállaló jogi személlyel, gazdasági szereplővel követi el az üzleti titoksértést.
A védelem alóli kivételek
Érdekes kérdés, hogy milyen kivételek lehetnek az üzleti titok védelme alól. Az irányelv a hazai szabályozáshoz képest több kivételt enged, de az Üttv. rendelkezési értelmében is a munkavállaói érdekképviseletek tájékoztatáshoz való joga, valamint a whistleblowing kivételnek minősülnek. Az irányelvben megjelenő munkavállalói mobilitás védelme megjelenik a magyar bírói gyakorlatban is, így az a szabályszerűen megszerzett ismeret vagy tudás, amelyet a munkavállaló ugyan a munkaviszonyában szerzett meg, jogszerűen felhasználható további munkaviszonyban is. Egy esetleges versenytilalmi megállapodással szabályozható a kérdéskör a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése esetében.
Fontosak a belső szabályozási keretek
Jól látszik, hogy az üzleti titok védelme kiemelten fontos a munkáltató számára, lényeges tehát, hogy milyen lépéseket szükséges tenni ennek biztosítására. Érdemes – hangsúlyozta dr. Tercsák Tamás – belső szabályzatban meghatározni a védendő titkokat, eljárási szabályokat. Fontos, hogy megfelelő titoktartási klauzulát tartalmazzanak a munkaszerződések, hogy a munkavállalók ki- és belépésére megfelelő szabályzat álljon rendelkezésre, továbbá a korunkban már megkerülhetetlen cybersecurity megfelelő működtetése.
A konferencián elhangzott, a munkáltatói szabályzatokról szóló előadásról szóló beszámolót itt, a joggal való visszaélés új szabályairól szóló beszámolót pedig itt olvashatják.
A XXI. Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. október 15-17. között rendezik Visegrádon, biztosítsa helyét már most előregisztrációval!
A Wolterskluwer Hungary Kft. a Jogászvilág kiadója. A cikk a kiadó termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
