Vagyoni elégtétel érvényesítése elhúzódó polgári per esetén – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi sorozatunkban a szerző a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítésének aspektusait elemzi, a későbbiekben taglalva például a fellebbezés, a kérelem és vizsgálata vagy épp a kompenzáció részleteit.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az elmúlt időszakban többször jelzéssel élt hazánk felé abból az okból, hogy Magyarország bár megerősítette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, jogrendszerünk mégsem biztosít olyan hatékony hazai jogorvoslatot, amely a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzését, illetve az ilyen eljárásokkal okozott jogsérelem orvoslását kimerítően szolgálná.

Végül a Gazsó kontra Magyarország-ügyben meghozott ítéletében hívta fel az EJEB hazánkat arra, hogy hozza létre a megfelelő jogorvoslatot. Az azóta eltelt időszakban életbe léptek az új eljárásjogi kódexek, melyek rendszerszinten igyekeznek elejét venni a bírósági perek elhúzódásának, azonban szükségessé vált olyan jogorvoslati eljárás megteremtése is, amely elősegítené az elhúzódó perekből adódó jogsérelem kompenzálását. Így született meg a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény.

Fontos tudni, hogy a törvényben szereplő vagyoni elégtétel, mint új jogkövetkezmény a kártalanítás, kártérítés, sérelemdíj jogintézményeitől eltérő vagyoni kompenzáció, mivel nem károkozásról beszélünk és nem is személyiségi jogsértésről. Jelen esetben egy alapjogsértés az, amely megvalósulhat a polgári peres eljárás elhúzódása kapcsán, ennél fogva a törvényben szereplő vagyoni kompenzáció, mint elégtétel nem érinti a félnek azt a jogát, hogy pert indítson egyéb károkozás, vagy őt ért sérelem vonatkozásában. Ez az alapjog, az Alaptörvény XXVIII. cikkében jelenik meg.

Kinek és mikor jár vagyoni elégtétel?

A vagyoni elégtételt kizárólag olyan bírósági polgári peres eljárásra tekintettel lehet érvényesíteni, amelynek időtartama meghaladja a törvény szerinti észszerűnek minősíthető időtartamot. Ez alól a fizetési meghagyásos eljárás képez csak kivételt, amely szintén alapul szolgálhat a kompenzáció igénylésére, de csak akkor, ha az polgári perré alakul.

A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy kizárólag a félnek van joga vagyoni elégtételre igényt tartani, vagyis például beavatkozó esetében nem járhat ez a kompenzáció.

Azonban az eljáró fél sem érvényesítheti jelen pénzbeli igényét a törvény szerinti három esetben, amelyek a következők:

1) Amennyiben az Emberi Jogok Európai Bírósága a fél javára már kötelezte az államot igazságos elégtétel megfizetésére ugyanezen célból

2) Amennyiben az Emberi Jogok Európai Bírósága a fél javára már kötelezte az államot a figyelembe vehető időtartam egy része vonatkozásában az elégtétel megfizetésére, akkor ugyanezen eljárásra vonatkozóan a félnek kizárólag a különbözet járhat

3) Amennyiben már jogerősen döntött a bíróság a vagyoni elégtételről a fél javára, abban az esetben ugyanazon eljárás vonatkozásában újabb vagyoni elégtétel nem igényelhető, azonban lehetőség van arra, hogy amennyiben olyan időszak is van az eljárásra tekintettel, amelyre még nem született döntés, arra vonatkozóan kérhető a kompenzáció.

Meddig észszerű és mikortól elhúzódó egy per?

A törvény egyértelműen fogalmaz abban a kérdésben, hogy milyen hosszú időtartamot tekint maximálisan elegendőnek ahhoz, hogy a bíróság az eljárásában megalapozottan meghozza döntését. Erre a jogalkotó hatvan hónapot, azaz öt évet köt ki, vagyis ennyi idő alatt maximálisan (a kivételektől eltekintve) be kell fejezni a polgári peres eljárást, mivel ezen időtartam túllépése már alkalmas arra, hogy a fél alapvető joga sérüljön. Az időtartamot az elsőfokú eljárás kezdő napjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig kell figyelembe venni.

A törvény külön részletezi az eljárási szakaszokra vonatkozóan is azt, mikor minősül észszerűnek azok időtartama. Eszerint akkor, ha

a) az elsőfokú eljárás időtartama a harminc hónapot,

b) a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama a harminchat hónapot,

c) a másodfokú eljárás időtartama a tizennyolc hónapot, valamint

d) a felülvizsgálati eljárás időtartama a tizenkét hónapot

nem haladja meg.

Vannak olyan ügyek, amelyek esetében a jogalkotó gyorsabban kíván megoldást garantálni az alapjogsérelemre, így rövidebb határidőket szab meg, mely az ügyek gyorsabb befejezésére ösztökéli az eljáró bíróságokat. Ennél fogva a személyi állapotot érintő per, a kiskorú gyermek tartása iránt indított per, a sajtó-helyreigazítás iránt indított per, valamint a munkaügyi per esetében a törvény által észszerűnek minősíthető bírósági eljárási időtartam harminchat hónapra rövidül. Az eljárást ezekben az esetekben is az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig kell figyelembe venni. Az eljárási szakasz időtartama itt is külön nevesített a törvényben, miszerint a fent említett négy fajta per eljárási szakaszainak időtartama akkor minősíthető észszerűnek, ha

a) az elsőfokú eljárás időtartama a tizennyolc hónapot,

b) a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama a huszonnégy hónapot,

c) a másodfokú eljárás időtartama a tizenkét hónapot, valamint

d) a felülvizsgálati eljárás időtartama a hat hónapot

nem haladja meg.

A törvény szerinti észszerű időtartam azonban nem kőbe vésett, mivel a jogalkotó lehetőséget kíván hagyni a vagyoni elégtétel iránti igényt elbíráló bíróságnak arra, hogy a fenti időtartamoknál rövidebb, vagy épp hosszabb időtartamot is megállapíthasson, amennyiben az ügy összes körülményének mérlegelése kapcsán ezt tartja megfelelőnek, amely döntését azonban indokolnia szükséges. Hosszabbítás azonban kizárólag akkor lehetséges, amennyiben a perújítást is hozzá kell számítani az eljárás időtartamához.

Fontos tudni, hogy a vagyoni elégtétel mind folyamatban lévő, mind pedig jogerős döntéssel már lezárt polgári perre vonatkozóan is érvényesíthető, ahogy fent olvashattuk, akár az egész eljárás, akár csak egy-egy eljárási szakasz vonatkozásában merül fel a kompenzáció igénye és lehetősége.

Az eljárás időtartamának számítása

A törvény bár egyértelműen fogalmaz abban a tekintetben, hogy a bírósági eljárás az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat kihirdetésének napjáig tart, azonban mivel az igényelhető vagyoni elégtétel összege pontosan igazodik a napok számához, így fontos tudni, hogy az elsőfokú eljárás kezdőnapja az időtartamba nem számít bele. Ezen felül a közlés napja sem egyezik meg minden esetben, hiszen amennyiben a döntés kihirdetése a fél jelenlétével együtt történt meg, abban az esetben az a nap számít a törvény szerinti kihirdetés napjának, amennyiben azonban a fél nem volt jelen, akkor a kézbesítés napja lesz az irányadó a kérdésben. Az eljárást befejező jogerős határozatról pedig úgy szabályoz a törvény, hogy az alatt az első- és másodfokú határozatot kell érteni, attól függően, hogy a bírósági eljárás melyik bírósági szinten fejeződött be jogerősen. Amennyiben felülvizsgálati kérelem is előterjesztésre kerül, akkor azt kell tekinteni jogerős döntésnek az észszerű határidő szempontjából, amely a felülvizsgálati eljárásban született, amennyiben természetesen ítélet születik és nem hatályon kívül helyezés, mivel utóbbi esetben megismételt eljárás indul.

Az elsőfokú eljárás kezdőnapjának a törvény a keresetlevél benyújtását nevezi meg, azonban mivel kivételként engedélyezi a kompenzáció igénylését a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozóan is, amennyiben az perré alakul, így utóbbi esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének az időpontját tekinti kezdő időpontnak a polgári peres eljárás időtartamának számítása vonatkozásában.

A cikksorozat folytatásaként szó lesz következőkről: mi a helyzet fellebbezés, perújítás, felülvizsgálat, vagy megismételt eljárás esetén?; hol és milyen módon igényelhető a kompenzáció?; a kérelem és annak vizsgálata; a kompenzáció összege.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra

A kft. tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek. A kft.-nek nincs jogszabályi kötelezettsége az örökös tulajdonába került üzletrész megváltására, megvételére – a Kúria eseti döntése.

2024. június 19.

Önkormányzati választás: hosszú út az alakuló ülésig

Az önkormányzatok életében egy furcsa, eddig még nem tapasztalt időszak következik. A választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek, azonban a munkát egészen októberig még nem ők, hanem a korábbi, 2019-ben választott testület végzi.