Változtak az építési szakmagyakorlási feltételek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar építésügyi jogszabályok 2013-as átfogó módosítása körében a törvényalkotó az építési szakmagyakorlási feltételeket is meghatározta. A 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet – amely részben már 2013. augusztus 1-jén, teljes egészében azonban csak 2014. január 1. napján lép hatályba – az engedélyhez kötött, valamint bejelentéshez kötött szakmagyakorlási tevékenységeket határozza meg.

Kizárólag a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytathatóak a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenységek. A szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezését elsőfokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi építészi kamara folytatja le.

Aki energetikai tanúsító tevékenységet kíván folytatni, annak engedélyért folyamodnia ugyan nem kell, köteles azonban az erre irányuló szándékát bejelenteni. A bejelentés kötelező tartalmi elemeit a rendelet részletesen szabályozza.

A jogszabály a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételeit egyrészt iskolai végzettség (tevékenységtől függően BSc vagy MSc végzettség), másrészt szakmai gyakorlat szerint állapítja meg. Szakmai gyakorlati időként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyet a kérelmező a szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követően teljesített.

A szakmai gyakorlati idő igazolására kizárólag olyan közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el, amely tartalmazza a gyakorlati idő tartamát, a végzett munkák megnevezését, valamint a folytatott tevékenység leírását is.

A fentieken túlmenően a jogalkotó által támasztott további elvárás, hogy a kérelmező személy ne álljon foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és legyen büntetlen előéletű.

Az általános szabályokon felül a jogszabály az egyes tevékenységekhez külön feltételeket is megállapít. Külön fejezetben foglalkozik a rendelet többek között a tervezéssel, ezen belül a településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési tevékenységgel, a tervezési program és a tervezési szerződés tartalmával, valamint meghatározza, mit foglal magába a tervezési díj.

A rendelet szabályozza továbbá a szakmagyakorláshoz esetenként szükséges továbbképzések rendjét, rendszerességét és módját.

Az új jogszabály célja az egységes szabályozás bevezetése. Az új rendelet egyszerűsíti a jelenlegi szabályozást, többek között azáltal is, hogy számos korábbit hatályon kívül helyez, és célul tűzi ki a szakmagyakorlási tevékenységek egy helyen történő szabályozását, áttekinthetőbbé téve azt.

(Forrás: Balázs és Holló Ügyvédi Iroda)

---