Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megmarad az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónak; jelentősen növekedik a SZÉP Kártyára igényelhető béren kívüli juttatások felső határa.
Régóta várt adójogi és adóigazgatási szabályokat hirdetett ki a jogalkotó a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletben.
A társasági adó
A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségnek és a társasági adóról szóló törvény szerint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségnek 2020. szeptember 30-ig lehet eleget tenni. Az adóelőleg összegét az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség (ha a csoportos társasági adóalany adóelőleg bevallással nem rendelkezik, akkor a részére adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg kötelezettség) alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg.
A kisvállalati adó
A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségnek, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségnek 2020. szeptember 30-ig lehet eleget tenni. Az adóelőleg összegét az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg.
Az energiaellátók jövedelemadója
A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségnek, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségnek 2020. szeptember 30-ig lehet eleget tenni. Az adóelőleg összegét az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg.
A helyi iparűzési adó
A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségnek és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségnek, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségnek 2020. szeptember 30-ig lehet eleget tenni. Amennyiben az adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a fentiek alkalmazásával a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző, korábban bevallott iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni. Az adózó az adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét. Az adóelőleg összegét az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg.
Az innovációs járulék
A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségnek, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségnek 2020. szeptember 30-ig lehet eleget tenni. A járulékelőleg összegét az adózó az utolsó rendelkezésre álló járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg.
A beszámolókra vonatkozó szabályok
A számviteli törvény szerinti beszámolókra vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők, ha azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek, 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak. Az ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani. Nem vonatkozik ez a szabály a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.
A SZÉP kártyára vonatkozó rendelkezések
A 2020. évben a Széchenyi Pihenő Kártya
1) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint (225 ezer forint helyett),
2) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint (150 ezer forint helyett),
3) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint (75 ezer forint helyett)
összegig minősül béren kívüli juttatásnak.
Idén az éves rekreációs keretösszeg
1) ha a munkáltató költségvetési szerv, évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, vagy ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, illetve a 400 ezer forintnak a munkáltatónál jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.
2) más munkáltató esetében évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, vagy ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg; és ugyancsak a 800 ezer forint arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.
A 2020. április 22-től 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében nem terheli szociális hozzájárulási adókötelezettség a SZÉP Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.
A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott juttatások együttes nettó összege a 2020. évben nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Az idegenforgalmi adó
A 2020. április 22-től 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz (kivéve, ha annak összege nulla).
A bevallott, de meg nem fizetett adónak megfelelő összegű vissza nem térítendő költségvetési támogatásra jogosultak a települési önkormányzatok. A költségvetési törvény (3. melléklet I. Működési célú támogatások 10. Önkormányzati elszámolások pontja) terhére ugyanis vissza nem térítendő támogatást igényelhet a települési önkormányzat az illetékességi területén bevallott, de meg nem fizetett idegenforgalmi adó összegével egyező összegben. A negyedévi összegre vonatkozó igénylés a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus rendszerben nyújtható be, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig. A támogatás folyósítása előfinanszírozás formájában, a nettó finanszírozás keretében történik. Az ilyen módon folyósított támogatás esetében támogatói okiratot nem kell kibocsátani.
Üdülőhelyi támogatás beszámítással csökkentett és kiegészítéssel növelt összegre a települési önkormányzat 2020. április 22-től a veszélyhelyzet megszűnéséig, de legfeljebb 2020. december 31-ig nem jogosult. Ezt az összeget a Járvány Elleni Védekezési Alapba kell átcsoportosítani. Üdülőhelyi támogatásra 2020. január 1. és 2020. április 22. közötti időszakra időarányosan jogosult a települési önkormányzat, de a támogatás folyósítása a 2020. május havi nettó finanszírozástól kezdődően a veszélyhelyzet megszűnésével érintett hónap utolsó napjáig, legfeljebb a 2020. december havi nettó finanszírozással bezárólag szünetel. Túlfizetés esetén a különbözet a 2020. május havi nettó finanszírozás keretében kell visszavonni.
Adóigazgatási szabályok
A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt a terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással.
A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés során az állami adó- és vámhatóság a kockázatos adózónak minősítés során a feltételek vizsgálata során figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.
A fizetési halasztás, a részletfizetés engedélyezése és az automatikus részletfizetési kedvezményen túl az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be. A fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap.
Az adóhatóság a nem természetes személy adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A fennmaradó összegre a pótlékmentes fizetési halasztás és részletfizetés nem engedélyezhető. A kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be. Az adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje pedig ugyancsak tizenöt nap.
A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét. A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követő nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozást.
Az adózó a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül a kockázati biztosíték nyújtása alól a kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység miatti EKAER szám megállapítása során. Az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul, hivatalból intézkedik a 2020. április 22-t megelőzően az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének az adózó részére történő visszautalása, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt. Az útszakasz mentesítésre vonatkozó engedély érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt végig fennáll.
A pénztárgépeken az üzembe helyezését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek az AEE szoftver jogszabályoknak való megfelelőségének vizsgálatára és szükség szerinti módosítására irányuló felülvizsgálatot. Ha ez a határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni. Ugyancsak a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni az üzemeltető a kötelező felülvizsgálatot az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták esetén.
Egészségügyi szolgáltatás fizetés nélküli szabadság esetén
A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló továbbra is egészségügyi szolgáltatásra jogosult marad. 2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg ezen munkavállaló után. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.
EKHO, KATA, SZOCHO
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás esetén a kifizető az ekhoalap összege után 15,5 százalék ekhót fizet (a korábbi 17,5 százalék helyett).
A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 102 000 forint (a 81 300 forint helyett), magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 000 forint. Az adó mértéke az adó alapjának 11 százaléka (a 12 százalék helyett). Az adóelőleg összege is 11 százalékra csökken az általában alkalmazandó 12 százalékról.
A szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap 15,5 százaléka (17,5 százalék helyett), a a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem esetén a juttatások adóalapként meghatározott összegének 15,5 százaléka (17,5 százalék helyett).
Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden, a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.
A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!
