Veszélyhelyzet – az új gazdaságvédelmi intézkedések részletes ismertetése Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hétfő éjszaka kihirdetett kormányrendeletek részletes szabályokat tartalmaznak a kilakoltatások és az adóvégrehajtások felfüggesztésére, a KATA megfizetése alóli mentesülésre, a GYES, GYET, GYED jogosultságokra vonatkozóan, illetve az érintkezések számának csökkentése érdekében PayPass-os fizetés esetén 15 000 forintig nem kell pin kódot használni.

 

A bírósági végrehajtásra vonatkozó rendelkezések változása

Az 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet korlátokat állít a veszélyhelyzet idején a végrehajtást illetően. Ez idő alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor, a kézbesítésre vonatkozó határidő pedig a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. A bírósági végrehajtósáról szóló törvény értelmében végrehajtói kézbesítésnek a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata, a büntetőügyben hozott határozat polgári igénnyel kapcsolatos marasztaló része, a bírói egyezséget tartalmazó határozat, a közjegyző határozata, végzése, a fegyelmi hatóságok határozatai esetén van lehetőség, vagyis azok a határozatok vonatkozásában, amelyek alapján később lehetőség nyílik végrehajtható okiratok kiállítására.

A végrehajtást kérőt a törvény alapján rendelkezési jog illeti a részletfizetés terén. A jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával. Javaslatot tehet a részletfizetés új tartalmára, a részlet más összegére, és további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályok szerint a végrehajtó a végrehajtási eljárások során a végrehajtási eljárás megindulását követően a végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, azt a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.

A végrehajtás biztonságát szolgáló rendelkezések

A járvány fékezését szolgáló szabályok, hogy a végrehajtási eljárás során az iratok kézbesítése postán, illetve elektronikus eszköz igénybevétele útján, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alapján történik.  A végrehajtó a személyes ügyfélfogadását a veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggeszti, azonban a végrehajtó ez idő alatt az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítja a rendelkezésre állást. Az egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek pedig azonosításra, valamint a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján lehet felvilágosítást adni. Erről jegyzőkönyvet kell készíteni és meg kell küldeni a felvilágosítást kérőnek.

Kilakoltatási moratórium, lefoglalások felfüggesztése, szünetel az árverés

A Rendelet a veszélyhelyzet megszűnéséig tiltja a helyszíni eljárást és a hagyományos árverést, valamint a helyszíni eljárási cselekmények foganatosítását. Ezeket az eljárásokat a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni, az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő azonban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

Tekintettel arra, hogy a járvány miatt sokan kerülhetnek nehéz helyzetbe, a Rendelet rögzíti, hogy ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani csak a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet. Ezzel összefüggésben az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. További korlát, hogy amennyiben a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik, akkor a határidő április 30. napját követő 15. napon kezdődik újra

A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet. A határidő itt is a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon kezdődik újra.

A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt (az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt) legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet. A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

Egyéb végrehajtási rendelkezések

Meghatározott cselekmény (meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra) végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet (a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik). Gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat, bíróság által jóváhagyott egyezség (kivéve a gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat) végrehajtása esetén eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a veszélyhelyzet fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.

A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.

 

Az adóhatóság előtt folyamatban lévő eljárások (adóvégrehajtások) szünetelése

A Rendelet értelmében 2020. március 24-től szünetelnek az e napon az adóhatóság előtt folyamatban lévő az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Ez alól kivételt képeznek egyrészt a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások, illetve néhány az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény szerinti eljárás [a 57. és 57/B. alcím szerinti eljárások].

A szünetelő ügyekben, ha az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig nem teljesítette, az adóhatóság a hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt teljesítette és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.

Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított és a munkáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt levont, de az adóhatóság részére még át nem utalt összeget az adós részére vissza kell térítenie. A munkáltató által a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt az adóhatóság részére átutalt összeget az adóhatóság 8 napon belül visszatéríti az adósnak.

A szünetelő eljárásokban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése.

XVII. Magyar Munkajogi Konferencia

Meghosszabbodnak a GYES, GYET, GYED jogosultságok

Az 58/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságot.

Ennek részletszabályait az 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet értelmében a gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozást segítő ellátásra, a gyermeknevelési támogatásra fennálló jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell.

Korlát azonban, hogy a gyermekgondozási díjra fennálló nagyszülői jogosultság megszűnik, ha azt a nyilatkozatot, melyben a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, visszavonják.

Ugyancsak megszűnik a gyermekgondozást segítő ellátásra fennálló nagyszülői jogosultság, ha azt a nyilatkozatot, melyben a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, visszavonják.

A gyermekgondozási díjra fennálló nagyszülői jogosultság, valamint a gyermekgondozást segítő ellátásra fennálló nagyszülői jogosultság esetében a veszélyhelyzet fennállása alatt nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e.

Az érintéses fizetések egészségügyi biztonsága növelése érdekében szükséges intézkedések

A pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmaz erős ügyfél-hitelesítést, ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot. A 60/2020. (III. 23.) Korm. rendelet szerint tehát PayPass-os fizetés esetén tizenötezer forint alatt nem kell pin kódot használni. A Rendelet 2020. március 25-én lép hatályba, és ezt a rendelkezést legkésőbb 2020. április 15-től kell alkalmazni.

A közterhekkel kapcsolatos szabályok

A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet általánosan már tartalmazta a közterhekkel kapcsolatos általános szabályokat (erről itt olvashat), a frissen kihirdetett 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet pedig az ehhez kapcsolódó részletszabályokat tartalmazza. A szabályozás a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre [ha az adózónak 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-aebből származott] terjed ki:

  1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  2. szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  3. vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  4. alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  5. sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  6. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  7. film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
  8. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  9. napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  10. folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  11. műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).

Az ilyen tevékenységet folytató kifizetőnek 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében, egyéni vállalkozónak és társas vállalkozónak a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie.

Ezen felül ugyancsak 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a járulékfizetési kötelezettséget a foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy, egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni. Mindez nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

Ugyancsak nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a fenti tevékenységet végzőknek, és amennyiben rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezettek, úgy a rehabilitációs hozzájárulás kétharmadát kell csak megfizetniük. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.

Ha a KATA-s adóalany a fenti tevékenységek valamelyikét tényleges főtevékenységként folytatja, úgy a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

2020. március, április, május és június hónapra mentesülnek a KATA tételes megfizetése alól (ha már 2020 februárjában KATÁ-sok voltak) az alábbi kisadózói vállalkozások:

  1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
  2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
  3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
  4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
  5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
  6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
  7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
  8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
  9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
  10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
  11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
  12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
  13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
  14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
  15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
  16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
  17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
  18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
  19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
  20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
  21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
  22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
  23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
  24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
  25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
  26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

A Rendelet haladékot ad a KATA adótartozások rendezésére. A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált KATA adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Az adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére (a korábbi késedelmi pótlékon felül) 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

Ezen rendelkezéseken túl 2020. március 1. és 2020. június 30. között nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!


Kapcsolódó cikkek

2020. március 13.

A koronavírus-járvány munkajoga

Egyre komolyabb készültségi helyzet van idehaza is a járvány miatt. De vajon milyen jogai vannak egy munkavállalónak, és milyen egy munkáltatónak karantén idején? Egyáltalán, mikor lehet karantént kihirdetni és ki viseli a költségeket? E kérdésekre igyekszik választ adni összefoglalónkban dr. Kricskovics-Béli Boglárka ügyvéd a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársa.
2020. március 13.

Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre

Milyen hatással van a vírus a munkaviszonyra? Milyen praktikus tanácsok adhatók? Melyek a munkáltatók és a munkavállalók alapvető jogai és kötelezettségei? Mik a vis maior munkajogi vonatkozásai? Melyek a hatósági zárlat esetén irányadó szabályok? Ezekre és sok más kérdésre ad választ a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda összeállítása.