Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tovább pontosítja a Kormány a március végén kihirdetett büntetőeljárási szabályokat, például a hirdetményi úton történő kézbesítés veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályaival. A rendőrség helyett a büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt tagja is végezheti az arcképmás, ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil nyilvántartásba vételét.
A büntetőeljárás megváltozott szabályai
A 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet meghatározta azokat a szabályokat, melyek a veszélyhelyzet alatt a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseihez képest fogalmaznak meg eltéréseket. A korábbi szabályok szerint az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás során egyesbíróként jár el, ideértve a külön eljárásokat is. A mostani rendelet mindezt kiegészíti azzal, hogy az elsőfokú bíróság tanácsa helyett egyesbíróként a tanács elnöke jár el.
Veszélyhelyzet alatt a bíróság hivatalból vagy indítványra mellőzheti a sértett, illetve a tanú kihallgatását, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt készített. Ha a bíróság a sértett, illetve a tanú vallomását bizonyítási eszközként felhasználja, az nem akadálya annak, hogy az ügyész, a terhelt vagy a védő a sértett, illetve a tanú kihallgatását indítványozza. Az indítványozott bizonyításról a bíróság dönt.
Amennyiben a technikai feltételek fennállnak, a bíróság az ügyész jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja az eljárási cselekményen.
Az eljárás ügyiratainak megismerése során a rendelet kimondta, hogy nem alkalmazható a megvizsgálás lehetővé tétele és a saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tétele. A módosítás értelmében az ügyiratok megismerésére irányuló indítvány esetén a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az ügyirat megismerését elsősorban az ügyiratról készített másolat vagy kivonat elektronikus úton történő kézbesítésével biztosítja. Mindezek azonban nem érintik a minősített adatot tartalmazó ügyiratok személyes megismerésének a Be.-ben meghatározott módját.
Kiegészülnek a telekommunikációs eszköz használatára vonatkozó szabályok is, így, ha a felvétel rögzítése olyan formátumban történik, amely nem tölthető fel a Központi Médiatárba, akkor a felvételt az eljárás ügyiratai között kell kezelni.
A kézbesítés szabályai között a módosítás rendelkezik a hirdetményi úton történő kézbesítésről. A hirdetményt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a jogszabályban meghatározottak szerint kell közzétenni. Ha az ügyiratot az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére kell hirdetmény útján kézbesíteni, akkor a hirdetményt a terhelt utolsó ismert magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat saját vagy társulásaik által közösen működtetett, vagy a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott honlapon is közzé kell tenni. Az ügyiratot a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
A fiatalkorúak vonatkozásában változik a nyomozás tartama is. Jelenlegi szabályok szerint a nyomozást a fiatalkorú gyanúsítotti kihallgatásától számított egy éven belül be kell fejezni, ha a fiatalkorúval szemben öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. Ha a fiatalkorúval szemben öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban nyomozás, annak határideje a gyanúsítotti kihallgatástól számított két éven túl nem hosszabbítható meg. A veszélyhelyzet miatt ezeket a határidőket az ügyészség legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. Különösen indokolt esetben a határidő egy alkalommal legfeljebb három hónappal ismételten meghosszabbítható. A határozat ellen nincs helye panasznak.
Hatályát veszti az a rendelkezés, hogy ha az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat meghozatalára és kihirdetésére a tárgyalás egy hónapra elnapolható. Az új szabályok szerint, ha a bíróság a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, felhívhatja a jogosultakat, hogy a perbeszédeket és a felszólalásokat a tárgyalás határnapjától vagy a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyújtsák be. A bíróság az írásban benyújtott perbeszédeket és felszólalásokat kézbesíti az ügyészségnek, a vádlottnak, a védőnek, a sértettnek, a magánfélnek és a vagyoni érdekeltnek, azzal, hogy a perbeszédekre és felszólalásokra írásban tizenöt napon belül van helye viszonválasznak. A viszonválaszt a bíróság azzal kézbesíti az ügyészségnek, a vádlottnak, a védőnek, a sértettnek, a magánfélnek és a vagyoni érdekeltnek, hogy az esetleges további viszonválasz a tárgyaláson szóban adható elő. A vádlott az utolsó szó jogán előadni kívánt észrevételeit és indítványait a tárgyaláson írásban is benyújthatja a bíróságnak. Erre a vádlottat a tárgyalásra szóló idézésben figyelmeztetni kell. Az írásban benyújtott perbeszéd, viszonválasz, illetve az utolsó szó jogán előadott észrevételek és indítványok lényegét csak az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél vagy a vagyoni érdekelt indítványára kell ismertetni a tárgyaláson. A bíróság a tárgyalást legfeljebb egy hónapra elnapolhatja. A bíróság az ügydöntő határozat kihirdetésének határnapjáról a vádlottat, a védőt és az ügyészséget értesíti. A bíróság az értesítésben a vádlottat és a védőt tájékoztatja arról, hogy az ügydöntő határozat a távollétükben is kihirdethető, valamint arról is, hogy a határnap elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
A bíróság tájékoztathatja a vádlottat, a védőt és az ügyészt, hogy együttes hozzájárulásuk esetén a tárgyalás elnapolása helyett a határozatot tanácsülésen hozza meg, és annak közlése kihirdetés helyett az írásba foglalt határozat kézbesítése útján történik. A bíróság a tájékoztatást abban az esetben is megadhatja, ha a tárgyalás elnapolására 2020. március 30-át megelőzően került sor. A bíróság a vádlott, a védő és az ügyész együttes hozzájárulása esetén az ügydöntő határozatot tanácsülésen hozza meg. A bíróság az ügydöntő határozatot írásba foglalja, és kézbesítés útján közli. Ha a bíróság tanácsülésen hoz határozatot, a vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés az elsőfokú bíróság ügydöntő határozat meghozatala céljából tartott tanácsülésig tart.
Ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést kell tartania, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg. Ha a beszerzett adatok alapján tárgyalás tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya és a vádlott, védő, ügyész vagy a fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza, a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt. Ezeket a szabályokat egészíti ki a 188/2020. (V. 7.) Korm. rendelet. Ha a kirendelt védő indítványának vagy észrevételének írásbeli előterjesztését követően nyilvános ülés tartására azért nem került sor, mert a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt, úgy kell tekinteni, hogy a kirendelt védő egy óra tartamú eljárási cselekményen vett részt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága esetén a tanácsülésen is megállapíthatja a hiánytalan, illetve helyes tényállást, ha az az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján lehetséges. A másodfokú bíróság tanácsának elnöke az ügyiratok érkezésétől számított három hónapon belül intézkedi arról, hogy a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást tűzzön ki. Az ügyészség, a vádlott, a védő és a fellebbező a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra vonatkozó észrevételét tizenöt napon belül teheti meg (nyolc nap helyett). Ezeket a rendelkezéseket a harmadfokú bírósági eljárásra is megfelelően alkalmazni kell.
Arcképmás, ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil nyilvántartásba vétele
A 188/2020. (V. 7.) Korm. rendelet a büntetőjogi tárgyú intézkedések keretében szabályozza a fogvatartott személyek arcképmása, ujj- és tenyérnyomata, valamint DNS-profilja nyilvántartásba vétel céljából történő rögzítésének, levételének, illetve a mintavétel eltérő szabályait.
Ha az arcképmás rögzítésének a törvényi feltételei fennállnak, a büntetőeljárás alá vont személy arcképmásának rögzítéséről a nyomozó hatóság a fogvatartásban lévő terhelt esetében a fogvatartást végrehajtó büntetés-végrehajtási (bv.) intézet erre kijelölt tagja útján is gondoskodhat. Az arcképmást a fogvatartást végrehajtó bv. intézet nyolc napon belül küldi meg a bűnügyi nyilvántartó szerv részére.
Az ujj- és tenyérnyomatvétel, illetve DNS-mintavétel feltételeinek fennállásakor ezek a büntetőeljárás alá vont személyek vonatkozásában történő felvételéről a nyomozó hatóság a fogvatartásban lévő terhelt esetében ugyancsak a fogvatartást végrehajtó bv. intézet erre kijelölt tagja útján is gondoskodhat. A mintát, valamint a mintavételhez kapcsolódó belső azonosító kódot az ujj- és tenyérnyomatvételt, illetve a DNS-mintavételt végrehajtó bv. intézet nyolc napon belül küldi meg a szakértői nyilvántartó szerv részére.
Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden, a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.
A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!
