Veszélyhelyzet – június 1-től számos változás jön a bírósági eljárásokban és a büntetés-végrehajtásban Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még nem áll vissza teljesen a rendes „kerékvágásba” a bíróságok működése, így a polgári perek, büntetőeljárások, és a büntetés-végrehajtás megszokott ügymenete sem, de hétfőtől már számos, az utóbbi időszakra vonatkozó különleges szabály változik vagy szűnik meg.

A járványügyi helyzet fokozatos javulására és a korlátozások enyhítésére tekintettel a bírósági eljárásokban és a büntetés-végrehajtásban alkalmazott átmeneti, a veszélyhelyzet miatti speciális szabályokat tartalmazó 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet1) és a 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet2) is módosítja a 229/2020. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban. Mód. rend.).

Az alábbiakban áttekintjük a június 1-jétől hatályos új szabályokat és változásokat. (A rendeletek eredetileg hatályba léptetett, veszélyhelyzet idején alkalmazandó speciális szabályaival részletesen foglalkoztunk a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokkal, a büntetőeljárással és a büntetés-végrehajtásról szóló cikkeinkben.)

A rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó módosított rendelkezések

Perfelvétel és határidők

A veszélyhelyzet a határidők folyását továbbra sem érinti. A Rendelet1 alapján a bíróság a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le, ha március 31. és június 1. között beszerezte a tárgyalás mellőzésével lefolytatott perfelvétel lezárásához szükséges nyilatkozatokat. Erre a lezárás előtt köteles a feleket írásban figyelmeztetni, és lehetőséget kell biztosítani nekik további nyilatkozatok írásban történő megtételére. Magát a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel a bíróság.

Ha a bíróság a perfelvételt már megkezdte, de a felek június 1-ig még nem tették meg valamennyi, a jogvitát érdemben befolyásoló nyilatkozatukat, a bíróság a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás kitűzésével folytatja, vagy figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának a következményére, és tájékoztatja őket, hogy ha ezt tizenöt napon belül írásban kérik, perfelvételi tárgyalás tartására kerül sor.

Ideiglenes intézkedés elrendelése esetén a per megindítására a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik.

Elektronikus úton megtartott tárgyalás, nyilvánosság kizárása

A Rendelet1 fenntartja, hogy ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalások elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján továbbra is megtarthatók.

Egyúttal megengedi, hogy a bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárja, ha ez az intézkedés a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja. (A fővárosi és vidéki védelmi intézkedések szerint továbbra is köteles mindenki a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter (védő)távolságot tartani.)

Ítélethozatal

A bíróság főszabály szerint az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg továbbra is, ha a feleket írásban figyelmeztették a tárgyalás berekesztésére, és azok a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek.

Az (érdemi) tárgyalások folytathatók

Amennyiben a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárások esetén az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. esetén a tárgyalást még nem tűzte ki a bíróság (mert például a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekményt tárgyaláson kívül nem tartotta lefolytathatónak, és ezért az eljárás megakadt), vagy ha tárgyaláson kívül nem hozható meg az ítélet, akkor a bíróság az eljárást a tárgyalás kitűzésével folytatja.

A kitűzött tárgyalás esetén a bíróság meghatározza a tárgyalás helyét (ez lehet bíróság hivatalos helyisége vagy fontos okból más, akár az illetékességi területen kívüli hely) és erről értesíti a tárgyalásra megidézetteket.

Egyezség, fellebbezés és felülvizsgálati eljárás

Ha a felek már nyilatkoztak az egyezség kérdésében, a perbeli egyezség tárgyaláson kívül is jóváhagyható. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az így meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el ha erről már értesítette a feleket, viszont a felek közös kérelemben (újra) kérhetik a tárgyalás megtartását, ez esetben a bíróság kitűzi annak időpontját.

Megszűnő szabályok

A Mód. rend. nemcsak módosítja a Rendelet1-et, hanem bizonyos §-kat hatályon kívül is helyez. Így június 1-től (a veszélyhelyzet ideje alatt is) a beadványokat újra be lehet adni személyesen is a bírósági kezelőirodán, nem kell zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

Ülésezhet a Kúria

A rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásoktól eltérően megtartható a Kúria teljes ülése és az összbírói értekezlet a veszélyhelyzet ideje alatt.

A közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó módosított rendelkezések

A közigazgatási bírósági eljárások esetén is úgy szól a Rendelet1, hogy ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalások elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján továbbra is megtarthatók, és a bíróság a nyilvánosságot a járványügyi intézkedésre tekintettel kizárhatja.

Új eljárások indulása és tárgyalások kitűzése

A június 1. után előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban tárgyaláson kell eljárni, ha azt a fél vagy az érdekelt jogszabályi rendelkezés alapján kéri.

Lehetőség van azonban arra – ha korábban értesítették a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról – hogy a továbbiakban is tárgyaláson kívül járjon el a bíróság.

Akkor kell az eljárást tárgyalással folytatni, ha a fél vagy az érdekelt a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított 15 napon belül tárgyalás tartása iránti kérelmet terjeszt elő.

A bíróság a tárgyalás kitűzése iránt a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított tizenöt napon belül intézkedik akkor, ha a felperes tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalásnak a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halasztását kérte.

A bíróság a tárgyalás kitűzése vagy az eljárási cselekmény lefolytatása iránt június 16-ig intézkedik azokban az esetekben, ahol az eljárás azért akadt meg, mert valamely személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény nem volt mellőzhető.

Ítélethozatal, egyezség

Ha a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

A perbeli egyezség tárgyaláson kívül itt is jóváhagyható, amennyiben a felek nyilatkoztak ebben a kérdésben. A jóváhagyó végzést a felekkel ugyanúgy kézbesítés útján kell közölni. Az ily módon meghozott végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

Megszűnő szabályok

Mivel újra lehetséges személyes meghallgatás tartása, ezért a nyilatkozatokat nem írásban, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni elsődlegesen.

A büntetőeljárásra vonatkozó módosított rendelkezések

Továbbra is az elektronikus kommunikáció az elsődleges

A Rendelet1 alapján ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény nem jár az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményen való jelenlétet ebben az esetben is elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja.

Határidők számítása, előkészítő ülés

A büntetőeljárásban a Mód. rend. hatálybalépésekor folyamatban lévő határidőket a korábbi jogszabály szerint kell számolni.

Amennyiben a büntetőeljárásban a Mód. rend. hatálybalépésének időpontjában az ügyben előkészítő ülés tartására nem került sor, a bíróság a vádirat kézbesítésétől számított hat hónapon belül tartja azt meg.

Megszűnő szabályok

Nem mellőzi a bíróság a sértett, illetve a tanú kihallgatását, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt készített.

Szintén újra lehet élni az eljárás ügyiratainak megismerése során a megvizsgálással, és a saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetőségével.

Június 1-től ismételten a Be. 142. §-ában meghatározott általános intézkedési határidő (egy hónap) alkalmazható és az eljárás esetleges elhúzódása miatt kifogás is előterjeszthető, és kártalanítási igény is benyújtható.

Bizonyos határidők esetében korlátozza a Mód. rend. a Rendelet1-ben hozott szabályokat, és már nem alkalmanként, hanem csak egyszeri hosszabbítást enged a Be. 189. § (6) bekezdésében meghatározott határidő és a Be. 351. § (4) bekezdésében meghatározott határidő esetében. Megszűnik a feljelentés elintézésének meghosszabbított határideje (öt munkanap) is, így újra a Be.-ben meghatározott három munkanapos határidő vonatkozik rá.

Megszűnik az a rendelkezés is, mely szerint eddig a zár alá vétel elrendelése vagy a zár alá vétel miatti felülbírálati indítvány elbírálása a csatolt ügyiratok jelentős mennyisége esetén a bíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb az indítvány bíróságra érkezésétől számított három hónapon belül dönt.

Ha a bíróság legfeljebb hat hónapra felfüggeszti az eljárást, mert az eljárás folytatása járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira vagy a járványhelyzettel összefüggő más okra figyelemmel elháríthatatlan akadályba ütközik, ezen indok alapján nem hosszabbítható meg a továbbiakban újabb hat hónappal a felfüggesztés.

A Be.-ben meghatározott határidők érvényesek újra az előkészítő ülés tartására, valamint annak berekesztésétől számított további cselekmények megtételére.

Ismét van helye a Be. szerinti magánvádas és pótmagánvádas eljárásoknak, a felfüggesztett eljárások folytathatók.

A Rendelet2-ben szabályozott egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításai

Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében, illetve a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében a Bv. tv. 20. § (3) bekezdésében maghatározott elintézési határidő harminc nappal meghosszabbodik, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván.

Pártfogó felügyelői vélemény személyes találkozás nélkül

A pártfogó felügyelői véleményt (és a környezettanulmányt) a pártfogó felügyelő a személyes kapcsolatteremtés mellőzésével, a rendelkezésre álló iratok, és telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján beszerezhető adatok alapján is elkészítheti akkor, ha a személyes kapcsolatteremtés a veszélyhelyzet következtében akadályba ütközik.

Illetékességi kérdések, elektronikus kapcsolattartás

Előfordulhat, hogy a Bv. tv. szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a veszélyhelyzet miatt nem tud eljárni, ebben az esetben az ítélőtábla jelöli ki azt a törvényszéket, amelynek a bírója eljár az ügyben.

A bv bírói eljárásokban továbbra is megengedett a meghallgatás és a tárgyalás megtartásakor az eljárás résztvevőivel az elektronikus kapcsolattartás bármely formája azzal, hogy ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott fogva van, akkor a jelenlétét lehetőség szerint telekommunikációs eszköz használatával kell biztosítani.

A BVOP az akadály elhárulását követően haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére történő felhívása érdekében, ha az a veszélyhelyzetre vagy az elrendelt járványügyi intézkedésre tekintettel akadályba ütközött.

A szabadságvesztés végrehajtásának módosított rendelkezései

A veszélyhelyzetre vagy a veszélyhelyzet során elrendelt járványügyi intézkedésre tekintettel a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka

  • a szabadságvesztés végrehajtására a Bv tv. 97. § (1) bekezdésében meghatározottól eltérő bv. intézetet is kijelölhet,
  • egy vagy több bv. intézet tekintetében korlátozhatja
    • az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák, ideértve a jutalmazás esetét is, továbbá a tv. 123. § (1) bekezdésében meghatározott célból történő rendkívüli eltávozások engedélyezését,
    • a látogatófogadást,
    • a bv. intézeten kívüli munkavégzést, vagy
  • egy vagy több bv. intézet tekintetében felfüggesztheti
    • az elítéltek munkáltatását,
    • az elítéltek utógondozását.

A veszélyhelyzetre vagy a veszélyhelyzet során elrendelt járványügyi intézkedésre tekintettel a bv. intézet parancsnoka az elítéltek korlátozhatja a:

  • Bv tv. 122. § b), d), e), n) és o) pontjában meghatározott jogait,
  • intézeten kívüli munkavégzését,
  • oktatásban, szakképzésben, felnőttképzésben való részvételét, valamint
  • magánál tartható tárgyainak körét.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának rendelkezése alapján – a veszélyhelyzettel összefüggő korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében, a szükséges mértékig az elítélt

  • rezsimbe tartozásától függetlenül igénybe veheti a bv. intézet által nyújtott elektronikus kapcsolattartási formákat,
  • a szabadságvesztés végrehajtási fokozataira és rezsimjeire vonatkozó rendelkezések szerinti gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben kezdeményezhet telefonhívást, ha pedig ehhez szükséges letéti pénzzel nem rendelkezik, kérelmére, egyedi intézkedés alapján a bv. intézet a telefonálás díjának költségeit átvállalhatja,
  • havonta több alkalommal is fogadhat és küldhet csomagot,
  • a Bv. tv. 155. § (6) bekezdésében foglalt egyes többletszolgáltatásokat térítésmentesen veheti igénybe.

Az elzárás végrehajtásának különös szabályai

Az elzárás végrehajtása a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elítélt befogadását követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 273. § (5) bekezdése szerinti általánosan betartandó elkülönítési szabályokat.

Amennyiben a pártfogolttal való kapcsolatfelvétel és a részére adandó tájékoztatás, továbbá a pártfogolt magatartásának, tanulmányai folytatásának, munkahelyén vagy lakóhelyén tanúsított viselkedésének és életvitelének figyelemmel kísérése személyes kapcsolatteremtés útján a veszélyhelyzetre tekintettel akadályba ütközik, azt a pártfogó felügyelő telefonon, vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.

Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések

A fiatalkorú javítóintézetbe való befogadásakor vagy a végrehajtás során az egészségügyi állapota alapján szükség esetén a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.

A javítóintézet igazgatója a veszélyhelyzetre vagy a veszélyhelyzet során elrendelt járványügyi intézkedésre tekintettel korlátozhatja

  • a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés b) és d)-h) pontja szerinti kapcsolattartást, ideértve a jutalmazás esetét is, valamint a rendkívüli eltávozást,
  • a közösségi élet gyakorlásának módját, a sport, kulturális vagy egyéb szabadidős foglalkozáson való részvételt.

A korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a fiatalkorú részére a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartást, (vagyis a telefonos beszélgetést) az ott meghatározott gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben is engedélyezhetik.

Az őrizet és a letartóztatás végrehajtása során a szabadságvesztés végrehajtásának különös szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a letartóztatott befogadását követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 391. § (1) bekezdése szerinti szabályokat (vagyis pl. a nőket a férfiaktól el kell különíteni, dohányzókat a nemdohányzóktól, stb.).

Felfüggesztett eljárások folytatása

A veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett eljárásokat a büntetés-végrehajtási bírónak és a másodfokú bíróságnak folytatnia kell, de bizonyos határidők meghosszabbodnak:

  • a Bv. tv. 50. § (1) bekezdés c) és d) pontjában megállapított határidő – a b) pontban meghatározott kivétellel – harminc nappal,
  • a kérelemre induló ügyekben előírt elintézési határidő és a Bv. tv. 70/B. § (4) bekezdésében meghatározott határidő kilencven nappal,
  • a másodfokú bíróság tekintetében a Bv. tv. 51. § (4) bekezdésében megállapított határidő harminc nappal.

Közérdekű munkával kapcsolatos részletek

A veszélyhelyzetre tekintettel félbeszakított közérdekű munka végrehajtását folytatni kell, ennek érdekében a pártfogó felügyelőnek mind az elítéltet, mind a végrehajtásra kijelölt munkahelyet nyolc napos határidő megállapításával nyilatkoztatnia kell arról, hogy nincs-e akadálya a végrehajtás folytatásának.

Ha a végrehajtásának (veszélyhelyzetből fakadó) akadálya van, vagy, ha a veszélyhelyzet következményeként a kijelölt munkahely az elítéltet nem tudja foglalkoztatni, a végrehajtást az akadály megszűnésével kell folytatni, ha viszont a kijelölt munkahely megszűnt, nem érhető el vagy nem vállalja az elítélt foglalkoztatását, a pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki. Ebben az esetben az új munkahely kijelölésére megállapított határidő harminc nappal meghosszabbodik.

A veszélyhelyzetre tekintettel elhalasztott közérdekű munka végrehajtása iránt intézkedni kell azzal, hogy a Bv. tv.-ben megállapított határidők harminc nappal meghosszabbodnak, ide nem értve a jogorvoslat benyújtására vonatkozó határidőt.

A közérdekű munka végrehajtása veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy felfüggesztésének tartama, valamint a járványügyi intézkedés összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartama, ha ez a végrehajtást akadályozza, a Bv. tv. 280. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít be.

A jóvátételi munka módosításai

A június 1-ig végre nem hajtott jóvátételi munka esetében a Bv. tv. 309. § (1) bekezdésében meghatározott határidő kilencven nappal meghosszabbodik.

Ha a jóvátételi munka teljesítése a veszélyhelyzetre vagy a veszélyhelyzet során elrendelt a járványügyi intézkedésre tekintettel akadályba ütközik, az elítéltnek a teljesítésre az akadály megszűnésétől számított kilencven nap, az igazolás benyújtására további harminc nap áll rendelkezésre.

Megszűnő szabályok

Megszűnik az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott vagy a védő által benyújtott kérelmek elbírálásának felfüggesztése.

Újra személyesen is végezhető a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek a reintegrációs őrizet elrendelésére irányuló előkészítése során szükséges cselekmények és az elítélt ismét reintegrációs őrizetbe helyezhető.

A kegyelmi ügyek tovább folytatódhatnak.

A büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes bv bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják. Ha a végrehajtás nincs foganatban, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerinti büntetés-végrehajtási bíró jár el.

A befogadás során az elítélt személyazonossága újra megállapítható az elítélt ujj- és tenyérnyomatának rögzítésével.

Az elítélt munkáltatásának átmeneti (veszélyhelyzet miatt történő) szünetelése esetén a szünetelés megszűnik, a napi munkaidő és a napi munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama alatt pedig a szokásos munkaközi szünetet kell biztosítani.

A kényszergyógykezelt adaptációs szabadságra bocsátható.


Kapcsolódó cikkek

2022. május 25.

Közbeszerzésekkel kapcsolatos előkészítési folyamatok és döntéshozatal a helyi önkormányzatoknál

Az előkészítés a közbeszerzési eljárások egyik legösszetettebb fázisa. Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia a beszerzéssel elérni kívánt célt, és ezt le kell fordítania közbeszerzési nyelvre. Végig kell gondolnia az eljárással kapcsolatos fő lépéseket, meg kell határoznia az eljárás rendjét, az abban részt vevő személyek körét. Jelen írás keretében a helyi önkormányzatoknál kialakult szokásokat vizsgáljuk, különös tekintettel az önkormányzatok sajátos működéséből adódó jellemző megoldásokra. A Fórum rovat keretei között nem vállalkozhattunk a téma tudományos igényű és teljes körű feldolgozására. Célunk, hogy az önkormányzati közbeszerzésekben részt vevő nem önkormányzati közbeszerzési szakemberek, továbbá ajánlattevők számára betekintést nyújtsunk az önkormányzatok közbeszerzések terén kialakított gyakorlatába, működésébe, bízva abban, hogy írásunk az önkormányzati szakemberek számára is hasznos olvasmány lehet.

2022. május 23.

Az érdemtelenség, mint kitagadási ok – 2. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét.