Veszélyhelyzet – június 1-től számos változás jön a bírósági eljárásokban és a büntetés-végrehajtásban Koronavírus

Még nem áll vissza teljesen a rendes „kerékvágásba” a bíróságok működése, így a polgári perek, büntetőeljárások, és a büntetés-végrehajtás megszokott ügymenete sem, de hétfőtől már számos, az utóbbi időszakra vonatkozó különleges szabály változik vagy szűnik meg.

A járványügyi helyzet fokozatos javulására és a korlátozások enyhítésére tekintettel a bírósági eljárásokban és a büntetés-végrehajtásban alkalmazott átmeneti, a veszélyhelyzet miatti speciális szabályokat tartalmazó 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet1) és a 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet2) is módosítja a 229/2020. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban. Mód. rend.).

Az alábbiakban áttekintjük a június 1-jétől hatályos új szabályokat és változásokat. (A rendeletek eredetileg hatályba léptetett, veszélyhelyzet idején alkalmazandó speciális szabályaival részletesen foglalkoztunk a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokkal, a büntetőeljárással és a büntetés-végrehajtásról szóló cikkeinkben.)

A rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó módosított rendelkezések

Perfelvétel és határidők

A veszélyhelyzet a határidők folyását továbbra sem érinti. A Rendelet1 alapján a bíróság a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le, ha március 31. és június 1. között beszerezte a tárgyalás mellőzésével lefolytatott perfelvétel lezárásához szükséges nyilatkozatokat. Erre a lezárás előtt köteles a feleket írásban figyelmeztetni, és lehetőséget kell biztosítani nekik további nyilatkozatok írásban történő megtételére. Magát a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel a bíróság.

Ha a bíróság a perfelvételt már megkezdte, de a felek június 1-ig még nem tették meg valamennyi, a jogvitát érdemben befolyásoló nyilatkozatukat, a bíróság a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás kitűzésével folytatja, vagy figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának a következményére, és tájékoztatja őket, hogy ha ezt tizenöt napon belül írásban kérik, perfelvételi tárgyalás tartására kerül sor.

Ideiglenes intézkedés elrendelése esetén a per megindítására a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik.

Elektronikus úton megtartott tárgyalás, nyilvánosság kizárása

A Rendelet1 fenntartja, hogy ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalások elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján továbbra is megtarthatók.

Egyúttal megengedi, hogy a bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárja, ha ez az intézkedés a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja. (A fővárosi és vidéki védelmi intézkedések szerint továbbra is köteles mindenki a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter (védő)távolságot tartani.)

Ítélethozatal

A bíróság főszabály szerint az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg továbbra is, ha a feleket írásban figyelmeztették a tárgyalás berekesztésére, és azok a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek.

Az (érdemi) tárgyalások folytathatók

Amennyiben a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárások esetén az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. esetén a tárgyalást még nem tűzte ki a bíróság (mert például a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekményt tárgyaláson kívül nem tartotta lefolytathatónak, és ezért az eljárás megakadt), vagy ha tárgyaláson kívül nem hozható meg az ítélet, akkor a bíróság az eljárást a tárgyalás kitűzésével folytatja.

A kitűzött tárgyalás esetén a bíróság meghatározza a tárgyalás helyét (ez lehet bíróság hivatalos helyisége vagy fontos okból más, akár az illetékességi területen kívüli hely) és erről értesíti a tárgyalásra megidézetteket.

Egyezség, fellebbezés és felülvizsgálati eljárás

Ha a felek már nyilatkoztak az egyezség kérdésében, a perbeli egyezség tárgyaláson kívül is jóváhagyható. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az így meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el ha erről már értesítette a feleket, viszont a felek közös kérelemben (újra) kérhetik a tárgyalás megtartását, ez esetben a bíróság kitűzi annak időpontját.

Megszűnő szabályok

A Mód. rend. nemcsak módosítja a Rendelet1-et, hanem bizonyos §-kat hatályon kívül is helyez. Így június 1-től (a veszélyhelyzet ideje alatt is) a beadványokat újra be lehet adni személyesen is a bírósági kezelőirodán, nem kell zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

Ülésezhet a Kúria

A rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásoktól eltérően megtartható a Kúria teljes ülése és az összbírói értekezlet a veszélyhelyzet ideje alatt.

A közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó módosított rendelkezések

A közigazgatási bírósági eljárások esetén is úgy szól a Rendelet1, hogy ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalások elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján továbbra is megtarthatók, és a bíróság a nyilvánosságot a járványügyi intézkedésre tekintettel kizárhatja.

Új eljárások indulása és tárgyalások kitűzése

A június 1. után előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban tárgyaláson kell eljárni, ha azt a fél vagy az érdekelt jogszabályi rendelkezés alapján kéri.

Lehetőség van azonban arra – ha korábban értesítették a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról – hogy a továbbiakban is tárgyaláson kívül járjon el a bíróság.

Akkor kell az eljárást tárgyalással folytatni, ha a fél vagy az érdekelt a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított 15 napon belül tárgyalás tartása iránti kérelmet terjeszt elő.

A bíróság a tárgyalás kitűzése iránt a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított tizenöt napon belül intézkedik akkor, ha a felperes tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalásnak a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halasztását kérte.

A bíróság a tárgyalás kitűzése vagy az eljárási cselekmény lefolytatása iránt június 16-ig intézkedik azokban az esetekben, ahol az eljárás azért akadt meg, mert valamely személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény nem volt mellőzhető.

Ítélethozatal, egyezség

Ha a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

A perbeli egyezség tárgyaláson kívül itt is jóváhagyható, amennyiben a felek nyilatkoztak ebben a kérdésben. A jóváhagyó végzést a felekkel ugyanúgy kézbesítés útján kell közölni. Az ily módon meghozott végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

Megszűnő szabályok

Mivel újra lehetséges személyes meghallgatás tartása, ezért a nyilatkozatokat nem írásban, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni elsődlegesen.

A büntetőeljárásra vonatkozó módosított rendelkezések

Továbbra is az elektronikus kommunikáció az elsődleges

A Rendelet1 alapján ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény nem jár az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményen való jelenlétet ebben az esetben is elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja.

Határidők számítása, előkészítő ülés

A büntetőeljárásban a Mód. rend. hatálybalépésekor folyamatban lévő határidőket a korábbi jogszabály szerint kell számolni.

Amennyiben a büntetőeljárásban a Mód. rend. hatálybalépésének időpontjában az ügyben előkészítő ülés tartására nem került sor, a bíróság a vádirat kézbesítésétől számított hat hónapon belül tartja azt meg.

Megszűnő szabályok

Nem mellőzi a bíróság a sértett, illetve a tanú kihallgatását, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt készített.

Szintén újra lehet élni az eljárás ügyiratainak megismerése során a megvizsgálással, és a saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetőségével.

Június 1-től ismételten a Be. 142. §-ában meghatározott általános intézkedési határidő (egy hónap) alkalmazható és az eljárás esetleges elhúzódása miatt kifogás is előterjeszthető, és kártalanítási igény is benyújtható.

Bizonyos határidők esetében korlátozza a Mód. rend. a Rendelet1-ben hozott szabályokat, és már nem alkalmanként, hanem csak egyszeri hosszabbítást enged a Be. 189. § (6) bekezdésében meghatározott határidő és a Be. 351. § (4) bekezdésében meghatározott határidő esetében. Megszűnik a feljelentés elintézésének meghosszabbított határideje (öt munkanap) is, így újra a Be.-ben meghatározott három munkanapos határidő vonatkozik rá.

Megszűnik az a rendelkezés is, mely szerint eddig a zár alá vétel elrendelése vagy a zár alá vétel miatti felülbírálati indítvány elbírálása a csatolt ügyiratok jelentős mennyisége esetén a bíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb az indítvány bíróságra érkezésétől számított három hónapon belül dönt.

Ha a bíróság legfeljebb hat hónapra felfüggeszti az eljárást, mert az eljárás folytatása járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira vagy a járványhelyzettel összefüggő más okra figyelemmel elháríthatatlan akadályba ütközik, ezen indok alapján nem hosszabbítható meg a továbbiakban újabb hat hónappal a felfüggesztés.

A Be.-ben meghatározott határidők érvényesek újra az előkészítő ülés tartására, valamint annak berekesztésétől számított további cselekmények megtételére.

Ismét van helye a Be. szerinti magánvádas és pótmagánvádas eljárásoknak, a felfüggesztett eljárások folytathatók.

A Rendelet2-ben szabályozott egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításai

Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében, illetve a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében a Bv. tv. 20. § (3) bekezdésében maghatározott elintézési határidő harminc nappal meghosszabbodik, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván.

Pártfogó felügyelői vélemény személyes találkozás nélkül

A pártfogó felügyelői véleményt (és a környezettanulmányt) a pártfogó felügyelő a személyes kapcsolatteremtés mellőzésével, a rendelkezésre álló iratok, és telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján beszerezhető adatok alapján is elkészítheti akkor, ha a személyes kapcsolatteremtés a veszélyhelyzet következtében akadályba ütközik.

Illetékességi kérdések, elektronikus kapcsolattartás

Előfordulhat, hogy a Bv. tv. szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a veszélyhelyzet miatt nem tud eljárni, ebben az esetben az ítélőtábla jelöli ki azt a törvényszéket, amelynek a bírója eljár az ügyben.

A bv bírói eljárásokban továbbra is megengedett a meghallgatás és a tárgyalás megtartásakor az eljárás résztvevőivel az elektronikus kapcsolattartás bármely formája azzal, hogy ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott fogva van, akkor a jelenlétét lehetőség szerint telekommunikációs eszköz használatával kell biztosítani.

A BVOP az akadály elhárulását követően haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére történő felhívása érdekében, ha az a veszélyhelyzetre vagy az elrendelt járványügyi intézkedésre tekintettel akadályba ütközött.

A szabadságvesztés végrehajtásának módosított rendelkezései

A veszélyhelyzetre vagy a veszélyhelyzet során elrendelt járványügyi intézkedésre tekintettel a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka

  • a szabadságvesztés végrehajtására a Bv tv. 97. § (1) bekezdésében meghatározottól eltérő bv. intézetet is kijelölhet,
  • egy vagy több bv. intézet tekintetében korlátozhatja
    • az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák, ideértve a jutalmazás esetét is, továbbá a tv. 123. § (1) bekezdésében meghatározott célból történő rendkívüli eltávozások engedélyezését,
    • a látogatófogadást,
    • a bv. intézeten kívüli munkavégzést, vagy
  • egy vagy több bv. intézet tekintetében felfüggesztheti
    • az elítéltek munkáltatását,
    • az elítéltek utógondozását.

A veszélyhelyzetre vagy a veszélyhelyzet során elrendelt járványügyi intézkedésre tekintettel a bv. intézet parancsnoka az elítéltek korlátozhatja a:

  • Bv tv. 122. § b), d), e), n) és o) pontjában meghatározott jogait,
  • intézeten kívüli munkavégzését,
  • oktatásban, szakképzésben, felnőttképzésben való részvételét, valamint
  • magánál tartható tárgyainak körét.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának rendelkezése alapján – a veszélyhelyzettel összefüggő korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében, a szükséges mértékig az elítélt

  • rezsimbe tartozásától függetlenül igénybe veheti a bv. intézet által nyújtott elektronikus kapcsolattartási formákat,
  • a szabadságvesztés végrehajtási fokozataira és rezsimjeire vonatkozó rendelkezések szerinti gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben kezdeményezhet telefonhívást, ha pedig ehhez szükséges letéti pénzzel nem rendelkezik, kérelmére, egyedi intézkedés alapján a bv. intézet a telefonálás díjának költségeit átvállalhatja,
  • havonta több alkalommal is fogadhat és küldhet csomagot,
  • a Bv. tv. 155. § (6) bekezdésében foglalt egyes többletszolgáltatásokat térítésmentesen veheti igénybe.

Az elzárás végrehajtásának különös szabályai

Az elzárás végrehajtása a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elítélt befogadását követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 273. § (5) bekezdése szerinti általánosan betartandó elkülönítési szabályokat.

Amennyiben a pártfogolttal való kapcsolatfelvétel és a részére adandó tájékoztatás, továbbá a pártfogolt magatartásának, tanulmányai folytatásának, munkahelyén vagy lakóhelyén tanúsított viselkedésének és életvitelének figyelemmel kísérése személyes kapcsolatteremtés útján a veszélyhelyzetre tekintettel akadályba ütközik, azt a pártfogó felügyelő telefonon, vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.

Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések

A fiatalkorú javítóintézetbe való befogadásakor vagy a végrehajtás során az egészségügyi állapota alapján szükség esetén a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.

A javítóintézet igazgatója a veszélyhelyzetre vagy a veszélyhelyzet során elrendelt járványügyi intézkedésre tekintettel korlátozhatja

  • a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés b) és d)-h) pontja szerinti kapcsolattartást, ideértve a jutalmazás esetét is, valamint a rendkívüli eltávozást,
  • a közösségi élet gyakorlásának módját, a sport, kulturális vagy egyéb szabadidős foglalkozáson való részvételt.

A korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a fiatalkorú részére a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartást, (vagyis a telefonos beszélgetést) az ott meghatározott gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben is engedélyezhetik.

Az őrizet és a letartóztatás végrehajtása során a szabadságvesztés végrehajtásának különös szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a letartóztatott befogadását követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 391. § (1) bekezdése szerinti szabályokat (vagyis pl. a nőket a férfiaktól el kell különíteni, dohányzókat a nemdohányzóktól, stb.).

Felfüggesztett eljárások folytatása

A veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett eljárásokat a büntetés-végrehajtási bírónak és a másodfokú bíróságnak folytatnia kell, de bizonyos határidők meghosszabbodnak:

  • a Bv. tv. 50. § (1) bekezdés c) és d) pontjában megállapított határidő – a b) pontban meghatározott kivétellel – harminc nappal,
  • a kérelemre induló ügyekben előírt elintézési határidő és a Bv. tv. 70/B. § (4) bekezdésében meghatározott határidő kilencven nappal,
  • a másodfokú bíróság tekintetében a Bv. tv. 51. § (4) bekezdésében megállapított határidő harminc nappal.

Közérdekű munkával kapcsolatos részletek

A veszélyhelyzetre tekintettel félbeszakított közérdekű munka végrehajtását folytatni kell, ennek érdekében a pártfogó felügyelőnek mind az elítéltet, mind a végrehajtásra kijelölt munkahelyet nyolc napos határidő megállapításával nyilatkoztatnia kell arról, hogy nincs-e akadálya a végrehajtás folytatásának.

Ha a végrehajtásának (veszélyhelyzetből fakadó) akadálya van, vagy, ha a veszélyhelyzet következményeként a kijelölt munkahely az elítéltet nem tudja foglalkoztatni, a végrehajtást az akadály megszűnésével kell folytatni, ha viszont a kijelölt munkahely megszűnt, nem érhető el vagy nem vállalja az elítélt foglalkoztatását, a pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki. Ebben az esetben az új munkahely kijelölésére megállapított határidő harminc nappal meghosszabbodik.

A veszélyhelyzetre tekintettel elhalasztott közérdekű munka végrehajtása iránt intézkedni kell azzal, hogy a Bv. tv.-ben megállapított határidők harminc nappal meghosszabbodnak, ide nem értve a jogorvoslat benyújtására vonatkozó határidőt.

A közérdekű munka végrehajtása veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy felfüggesztésének tartama, valamint a járványügyi intézkedés összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartama, ha ez a végrehajtást akadályozza, a Bv. tv. 280. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít be.

A jóvátételi munka módosításai

A június 1-ig végre nem hajtott jóvátételi munka esetében a Bv. tv. 309. § (1) bekezdésében meghatározott határidő kilencven nappal meghosszabbodik.

Ha a jóvátételi munka teljesítése a veszélyhelyzetre vagy a veszélyhelyzet során elrendelt a járványügyi intézkedésre tekintettel akadályba ütközik, az elítéltnek a teljesítésre az akadály megszűnésétől számított kilencven nap, az igazolás benyújtására további harminc nap áll rendelkezésre.

Megszűnő szabályok

Megszűnik az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott vagy a védő által benyújtott kérelmek elbírálásának felfüggesztése.

Újra személyesen is végezhető a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek a reintegrációs őrizet elrendelésére irányuló előkészítése során szükséges cselekmények és az elítélt ismét reintegrációs őrizetbe helyezhető.

A kegyelmi ügyek tovább folytatódhatnak.

A büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes bv bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják. Ha a végrehajtás nincs foganatban, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerinti büntetés-végrehajtási bíró jár el.

A befogadás során az elítélt személyazonossága újra megállapítható az elítélt ujj- és tenyérnyomatának rögzítésével.

Az elítélt munkáltatásának átmeneti (veszélyhelyzet miatt történő) szünetelése esetén a szünetelés megszűnik, a napi munkaidő és a napi munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama alatt pedig a szokásos munkaközi szünetet kell biztosítani.

A kényszergyógykezelt adaptációs szabadságra bocsátható.

Kapcsolódó cikkek:


Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után
2020. július 3.

Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a polgári eljárásra vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 
2020. július 2.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 

A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális jogrendszer közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás komoly lépést jelent egy „korlátozott precedensrendszer” felé.

A bíróságoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez
2020. július 1.

A bíróságoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez

Az Európa Tanács szervezeti keretein belül működő Európai Bírák Konzultációs Tanácsa (CCJE) szerint a koronavírus világjárvány fő kihívása annak megakadályozása volt, hogy a közegészségügyi veszélyhelyzetet, illetve az ennek következtében bevezetett rendkívüli intézkedések ne szolgáljanak ürügyként az emberi jogok megsértésére, és hogy az új jogi intézkedéseket az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával alkalmazzák.