Veszélyhelyzet – a bünügyi jogsegély és a büntetés-végrehajtás kivételes szabályai Koronavírus

Szerző: dr. Gerse Márton
Dátum: 2020. április 7.
Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,
Rovat:
A Kormány a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes nemzetközi bűnügyi jogsegély eljárásokat érintő intézkedésekről szóló 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete, illetve a Kormány a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete további változásokat hoz a büntetőeljárásban és a büntetés-végrehajtásban.


A büntetőeljárás szabályaiban bevezetett módosításokat  a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet tartalmazza, ezekről egy korábbi cikkünkben ismertettük, most pedig az egyes nemzetközi bűnügyi jogsegély eljárásokat érintő intézkedéseket és a büntetés-végrehajtási szabályokat érintő módosításokat mutatjuk be.

A nemzetközi bűnügyi jogsegély eljárásokat az 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) szabályozza, amelyet a veszélyhelyzetre tekintettel a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet az alábbiak szerint módosít:

Kiadatási letartóztatás helyett bűnügyi felügyelet

A módosítás értelmében, ha a terhelt őrizetben van vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és a Fővárosi Törvényszék (bíróság) megállapítja, hogy a kiadatás feltételei fennállnak, a kiadatási letartóztatásról szóló határozat helyett rendelkezhet az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet elrendeléséről vagy fenntartásáról.

A bíróság a kiadatás feltételei fennállásáról rendelkező véglegessé vált végzését az ügyiratokkal együtt az igazságügyért felelős miniszternek (miniszter) terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.

Egyszerűsített kiadatás

Egyszerűsített kiadatás esetén a terhelt őrizetének és kiadatási letartóztatásának elrendelése nem kötelező, helyette – ha annak feltételei továbbra is fennállnak – ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet fenntartható.

Az átadatás elhalasztása járványügyi okból

A veszélyhelyzetre tekintettel, amennyiben az az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes, a kiadott személy átadása nem hajtható végre.

A módosítás értelmében az átadás elmulasztása a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, az eljáró hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadálynak minősül.

Az Nbjt. rendelkezései szerint a hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály felmerülése esetén a kiadatási letartóztatás vagy az ideiglenes kiadatási letartóztatás határideje úgy hosszabbodik meg, hogy az elháríthatatlan akadály megszűnését követően legalább húsz nap álljon rendelkezésre a kiadott személy átadására.

A Kormányrendelet ezeket a szabályokat kiterjeszti az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletre.

Ha a terhelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete elrendelhető.

A szabadságkorlátozó intézkedések felülvizsgálata

A Kormányrendelet értelmében, amennyiben a bíróság a kiadatás feltételeinek fennállását megállapította, akkor a bíróságnak az ideiglenes végrehajtási letartóztatáson kívül, az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, illetve a kiadatási letartóztatás indokoltságát is felül kell vizsgálnia háromhavonta, de csak a kiadatás feltételei fennállásának megállapítását vagy a veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdődően.

A veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata során a miniszter útján megkeresi a megkereső külföldi államot annak érdekében, hogy

  • a kiadatási kérelem kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e é
  • a kiadatási kérelemmel elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.

A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságát a fentiek szerint felülvizsgálja és határozatot hoz, amelyben a kényszerintézkedést fenntartja vagy megszünteti, és erről értesíti a minisztert.

Keresett személy átvétele, nemzetközi elfogatóparancs

A veszélyhelyzetre tekintettel a keresett személy nem vehető át, ha az átvétel az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.

Az Nbjt. szabályai szerint ha a nemzetközi elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, és a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának feltételei egyébként fennállnak, a nemzetközi elfogatóparancsot csak a terhelt Magyarországra történt átadását követően lehet visszavonni.

A Kormányrendelet értelmében azonban a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével – a nemzetközi elfogatóparancs indokoltságát a megkeresett állam kezdeményezésére, vagy hivatalból háromhavonta az ügyiratok alapján felül kell vizsgálni.

A nemzetközi elfogatóparancs indokoltságának felülvizsgálata során a bíróság megvizsgálja, hogy

  • a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e, valamint, hogy
  • a nemzetközi elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.

Ha a bíróság a felülvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a  nemzetközi elfogatóparancs feltételei nem állnak fenn, a nemzetközi elfogatóparancsot visszavonja.

Ha a felülvizsgálatot a megkeresett állam kezdeményezte, és a bíróság a nemzetközi elfogatóparancsot nem vonta vissza, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a megkeresett államot a nemzetközi elfogatóparancs feltételeinek fennállásáról.

Terhelt, fogvatartott átadása, átvétele

A veszélyhelyzetre tekintettel, ha a terhelt a magyar büntetőeljárásban személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a büntetőeljárás nem adható át, illetve, ha a terhelt a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárásban személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a büntetőeljárás nem vehető át, ha a terhelt átszállítása az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.

Ha az elítélt külföldön van fogvatartásban, a miniszter a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételéről szóló döntését a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztja, és erről tájékoztatja a megkereső államot.

Ha a miniszter a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételéről már döntött, a külföldön fogvatartásban lévő elítélt személy járványügyi okok miatt nem vehető át.

A veszélyhelyzet ideje alatt a magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának más állam részére történő átadása nem kezdeményezhető és nem rendelhető el, ha már elrendelték, akkor pedig az átadás nem teljesíthető, ha az elítélt Magyarországon tartózkodik és az elítélt átadása az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaival ellentétes.

Amennyiben az eljárási jogsegély teljesítése a Magyarországon vagy külföldön fogva tartott személy átadásával vagy átvételével járna, a jogsegélykérelem nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető. A fogvatartott személy Magyarországra vagy külföldre történő visszaszállítása nem hajtható végre.

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről a 2012. évi CLXXX. törvény (EUtv.) rendelkezik, amelyet a Kormányrendelet a fentiekhez hasonlóan módosít, egyedül abban rendelkezik másként, hogy a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet különös méltánylást érdemlő emberiességi oknak, a terhelt életét vagy egészségét veszélyeztető elháríthatatlan akadálynak minősül.

A Kormány az intézkedés 15 napon túli fenntartását úgy biztosítja, hogy a rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja. Ez a rendelkezés azonban csak a Kormányrendelet kihirdetését követő 15 napon lép hatályba.

A Kormányrendeletet a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A Záró rendelkezések értelmében, ha a Kormányrendelet hatálybalépését megelőzően elrendelt kiadatási letartóztatás hatálya alatt álló terhelt átadása az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályai miatt nem volt lehetséges, és a  terhelt a  kiadatási letartóztatás elrendelését megelőzően ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt vagy annak feltételei fennálltak, a bíróság hivatalból vagy indítványra a kiadatási letartóztatás helyett a terhelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletét rendelheti el.

A büntetés-végrehajtási törvény módosítása

A Kormány 90/2020. (IV. 5.) rendelete (Kormányendelet2) jelentős változásokat vezet be a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) rendelkezéseiben is.

Közérdekű és jóvátételi munka

A veszélyhelyzetre tekintettel a Kormányrendelet2 hatálybalépésétől nem kell intézkedni a közérdekű munka és a jóvátételi munka végrehajtásának megkezdése iránt. A folyamatban lévő közérdekű munka és jóvátételi munka végrehajtása félbeszakad, kivéve a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatására irányuló eljárást, ha az átváltoztatásra okot adó körülmény már e rendelet hatálybalépése előtt is fennállt.

A fentiek szerinti elhalasztás és félbeszakítás tartama nem számít be a büntetés és az intézkedés végrehajtásának elévülési idejébe.

Ha a bíróság a szabadságvesztés, az elzárás, a javítóintézeti nevelés, vagy a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának megkezdését fontos okból, így különösen az elítélt személyi és családi, vagy járványügyi intézkedéssel összefüggő körülményeire tekintettel halasztást engedélyez, annak tartamát a Bv. tv. által lehetővé tett 3 hónap helyett legfeljebb 6 hónapban határozhatja meg.

A büntetés-végrehajtási bíró az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott vagy védője által benyújtott kérelmek elbírálását – kivéve a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés, és a magánelzárás fenyítés elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet – elhalasztja.

Az eljárási határidők meghosszabbítása

Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetésvégrehajtási ügyében, illetve a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében hivatalból jár el, akkor az intézkedésre vagy döntés meghozatalára okot adó körülmény felmerülését követően nem a Bv. tv. által előírt 8 napon belül, hanem attól számított 30 napon belül kell döntenie.

Az elítélt kérelmére induló eljárásokban a Bv. tv. a kérelem benyújtásától számított 30 napos határidőt biztosít a döntés meghozatalára, ezt a Kormányrendelet2 60 napra emeli.

A fenti határidők alól kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek jellegüknél fogva soron kívüli elintézést kívánnak.

Pártfogó felügyelői vélemény, környezettanulmány, reintegrációs őrizet

A veszélyhelyzetre tekintettel a pártfogó felügyelői véleményt, illetve a környezettanulmányt csak a feltétlenül szükséges esetekben kell beszerezni és elkészíteni. A kormányrendelet2 lehetővé teszi a pártfogó felügyelői vélemény, vagy a környezettanulmány elkészítésének, illetve beszerzésének mellőzését azokban az esetekben is, amikor annak elkészítése, vagy beszerzése a Bv. tv. alapján kötelező.

Ha a pártfogó felügyelői vélemény, illetve a környezettanulmány elkészítése feltétlenül szükséges, azt a pártfogó felügyelő és a büntetés-végrehajtási párfogó felügyelő, valamint a reintegrációs őrizet elrendelésére irányuló előterjesztés előkészítése során a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elektronikus távfelügyeleti eszköz lakásban való alkalmazhatóságának a felmérését, a személyes kapcsolatteremtés mellőzésével, a rendelkezésre álló iratok, valamint a telefonon vagy elektronikus kapcsolattartás útján beszerezhető adatok alapján készíti el.

A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolttal való kapcsolatfelvételt és a részére adandó tájékoztatást, valamint a pártfogolt magatartásának, tanulmányai folytatásának, munkahelyén vagy lakóhelyén tanúsított viselkedésének és életvitelének figyelemmel kísérését telefonos vagy elektronikus kapcsolattartás, elektronikus levelezés útján teljesíti.

A pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt köteles a pártfogó felügyelővel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel telefonon vagy elektronikus kapcsolattartás útján az általa meghatározott gyakorisággal kapcsolatot tartani.

A reintegrációs őrizet elrendelése esetén, ha az elektronikus távfelügyeleti eszköz mégsem telepíthető, az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe.

A veszélyhelyzet ideje alatt a kegyelmi ügyekben nem lehet további intézkedéseket foganatosítani, de az igazságügyért felelős miniszter a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja.

A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának különös szabályai

A Kormányrendelet2 értelmében minden büntetés-végrehajtási bírói eljárást a végrehajtásért felelős szerv, szervezeti egysége vagy a javítóintézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. Ha a végrehajtás nincs foganatban, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerinti büntetés-végrehajtási bíró jár el.

Ha a fentiek szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a járványügyi helyzetre tekintettel nem tud eljárni, akkor az eljáró törvényszéket a területileg illetékes ítélőtábla jelöli ki.

A Kormányrendelet2 hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtási bíró az alábbi ügyekben hozhat döntést:

  • a feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása,
  • a szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítéltekkel kapcsolatos eljárás,
  • feltételes szabadságra bocsátás,
  • a feltételes szabadság megszüntetése,
  • a reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése, valamint a reintegrációs őrizetben lévő feltételes szabadságára vonatkozó eljárás különleges szabályai szerinti eljárás,
  • az elzárás végrehajthatósága megszűnésének megállapítása,
  • a közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre,
  • a pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre,
  • a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányuló eljárás,
  • pártfogó felügyelet elrendelése, megszüntetése, előírt külön magatartási szabályok megváltoztatása,
  • a javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre,
  • fiatalkorú ideiglenes elbocsátása javítóintézetből és annak megszűntetése,
  • kényszergyógykezelés felülvizsgálata,
  • az elévülés megállapítása,
  • biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés felülvizsgálata,
  • magánelzárás fenyítés felülvizsgálata.

A fenti ügyekben továbbá a bv. bíró

  • az ügyészség véleményének beszerzését mellőzheti,
  • iratok alapján hozhatja meg a döntést,
  • az elítélt meghallgatását elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja,
  • utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárást folytathat le.

A biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés felülvizsgálata és a magánelzárás fenyítés felülvizsgálata kivételével a Bv. tv-ben megállapított határidő minden eljárás esetében 15 nappal meghosszabbodik.

A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása, a szabadságvesztés végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá vált elítéltekkel kapcsolatos eljárás, a feltételes szabadságra bocsátás, a feltételes szabadság megszüntetése és a reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése, valamint a reintegrációs őrizetben lévő feltételes szabadságára vonatkozó eljárás különleges szabályai szerinti eljárásban, valamint a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányuló eljárásban, a fiatalkorú ideiglenes elbocsátása javítóintézetből és annak megszűntetése iránti eljárásban, illetve a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára, a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés felülvizsgálatára és a magánelzárás fenyítés felülvizsgálatára irányuló eljárásokban bírósági titkár nem járhat el.

A Kormányrendelet értelmében a büntetés-végrehajtási bíróra és önálló aláírási joggal rendelkező, kijelölt bírósági titkárra háruló feladatokat a törvényszék büntető kollégiumába beosztott bíró vagy titkár is elláthatja.

A büntetés-végrehajtási bíró a fentiek alapján nem hoz döntést az alábbiakról:

  • a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása,
  • enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása,
  • a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos meghatározása,
  • a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése,
  • közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása,
  • pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítása,
  • ideiglenes elbocsátás a javítóintézetből és annak megszüntetése,
  • rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról és annak megszüntetéséről,
  • mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alól
  • kártalanítási eljárás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelem orvoslására,
  • a végrehajtásért felelős szerv határozatának bírósági felülvizsgálata
  • az elítélt sajtó útján történő nyilatkozattételével, nyilatkozata közzétételével kapcsolatos eljárás,
  • az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panasz alapján megtett intézkedésről és az átszállításról hozott határozat felülvizsgálata

Befogadás a bv.- vagy javítóintézetbe, szabadságvesztés végrehajtása

Ha a befogadás során az elítélt személyazonossága más módon kétséget kizáróan megállapítható, a bv. intézet az elítélt ujj- és tenyérnyomatának rögzítésétől eltekinthet. A befogadást követően az elítéltet végrehajtási fokozattól függetlenül haladéktalanul a számára kijelölt bv. intézet befogadó részlegén kell elhelyezni, ahol gondoskodni kell a tizennégy napig történő elkülönítéséről.

Ha ez idő alatt az elítélt járványügyi elkülönítése nem válik szükségessé, a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott, a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatos eljárásrend figyelembevételével folytatni kell a befogadási eljárást. ú

Amennyiben a megbetegedés veszélye felmerül a bv.- vagy a javító intézetnek gondoskodnia kell az elítélt vagy a fiatalkorú legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.

Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt a bv. intézetnél olyan egészségi állapotban jelenik meg, amely alapján járványügyi elkülönítése látszik szükségesnek, a bv. intézet az elítélt befogadását megtagadja. Ilyen esetben a bv. intézet igazolást állít ki az elítélt számára arról, hogy az elítélt a felhívásban meghatározottak szerint megjelent a bv. intézetnél, de befogadására egészségügyi okból nem került sor, továbbá haladéktalanul intézkedik az elítéltnek a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.

A szabadságvesztés végrehajtására a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a Bv. tv-ben meghatározottól eltérő bv. intézetet is kijelölhet.

Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt befogadása a veszélyhelyzet során elháríthatatlan akadályba ütközik, a BVOP az akadály elhárulását követően haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívása érdekében.

A Kormányrendelet2 rendelkezései szerint a szabadulásra történő felkészítés körében előírt intézkedések mellőzhetők és az utógondozás felfüggeszthető.

Az elítéltek és a javítóintézetben nevelt fiatalkorúak jogainak korlátozása

A Kormányrendelet2 hatálybalépésétől a bv. intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák, ideértve a jutalmazás, valamint a súlyos beteg közeli hozzátartozó meglátogatása és a hozzátartozó temetésén való részvétel, mint rendkívüli eltávozások nem engedélyezhetők.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának rendelkezése alapján:

  • a bv. intézet a lehetőségektől függően biztosítja az elítéltek elhelyezésére, anyagi és egészségügyi ellátására vonatkozó jogszabályi előírásokat,
  • egy vagy több bv. intézet tekintetében a látogató fogadása korlátozható, ha a járványügyi rendelkezések megtartása másként nem biztosítható,
  • az elítélttel szembeni kártérítési eljárásokat a veszélyhelyzet megszűnéséig nem kell lefolytatni, a fegyelmi eljárások lefolytatása elhalasztható,
  • a speciális részleg működtetése felfüggeszthető, amely esetben a végrehajtási fokozatra vonatkozó szabályok az irányadók,
  • ha nincs lehetőség a fiatalkorúak szabadságvesztésének külön bv. intézetben történő végrehajtására, azt a bv. intézetben a felnőtt korú elítéltektől elkülönített részlegben kell végrehajtani.

A Kormányrendelet2 hatálybalépésétől a bv. intézet parancsnoka korlátozhatja az elítéltek

  • hozzátartozóival, valamint az általuk megjelölt és a bv. intézet által engedélyezett személyekkel, szervezetekkel az e törvényben meghatározottak szerint kapcsolattartáshoz való jogát,
  • pihenésre, szabadidőre való jogát,
  • szabad levegőn tartózkodáshoz való jogát,
  • önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a bv. intézet művelődési és sportolási lehetőségek igénybevételére való jogát,
  • tanuláshoz való jogát,
  • szabadulást követő társadalomba való visszailleszkedés érdekében az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtésének segítségére vonatkozó jogát, illetve
  • büntetés-végrehajtási szervezeten belüli fogvatartotti fórumon való véleménynyilvánításhoz való jogát.

Ezenkívül korlátozható még a bv. intézeten kívüli munkavégzés, az oktatásban, szakképzésben, felnőttképzésben való részvétel, valamint a fogvatartott magánál tartható tárgyainak köre.

A korlátozás elrendeléséről az ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell.

A javítóintézeti nevelés végrehajtása során az oktatás és nevelés, a közösségi élet, a művelődés és a sportolás feltételeit a lehetőségektől függően kell biztosítani.

A javítóintézeti nevelés végrehajtását hat hónapig terjedő időtartamra az intézet igazgatója, hat hónapon túl terjedő időtartamra a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter félbeszakíthatja, kivéve, ha legalább ötévi szabadságvesztéssel fenyegetett, a Btk. 459.  § (1) bekezdés 26.  pontja szerinti személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt rendelték el a fiatalkorú javítóintézeti nevelését.

A Kormányrendelet2 alapján fiatalkorú részére látogatás, kimenő, eltávozás, szabadság és családi konzultáció, valamint a rendkívüli eltávozás, a javítóintézeten kívül istentiszteleten való részvétel és tanulmányok folytatása nem engedélyezhető.

A javítóintézet igazgatója a fiatalkorú csomagküldéshez való jogát és a megfelelő sport- és kulturális, vagy egyéb szabadidős-foglalkozás biztosításához való jogát az intézkedés céljának, a javítóintézet és a fiatalkorú biztonságának a veszélyeztetése esetén korlátozhatja, azok gyakorlását felfüggesztheti.

A járványügyi korlátozások kompenzálása

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának rendelkezése alapján a járványügyi helyzettel összefüggő korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében, az ehhez szükséges mértékben

  • az elítélt rezsimbe tartozásától függetlenül igénybe veheti a bv. intézet által nyújtott elektronikus kapcsolattartási formákat,
  • a szabadságvesztés végrehajtási fokozataira és rezsimjeire vonatkozó rendelkezések szerinti gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben kezdeményezhet telefonhívást, ha pedig ehhez szükséges letéti pénzzel nem rendelkezik, kérelmére, egyedi intézkedés alapján a bv. intézet a telefonálás díjának költségeit átvállalhatja,
  • havonta több alkalommal is fogadhat és küldhet csomagot,
  • ezen felül a kondicionáló terem, a hűtőszekrény és a vízmelegítő használata térítésmentesen vehető igénybe.

Az elítélt kapcsolattartásának elősegítése érdekében a bv. intézet nyilvántarthatja a kapcsolattartó személyi igazolványának számát, a Skype- és az elektronikus levelezési címét is.

A javítóintézet igazgatója a járványügyi helyzettel összefüggő korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében, az ehhez szükséges mértékben – a fiatalkorú részére telefonbeszélgetést a Bv. tv-ben meghatározott hetente két alkalomnál gyakrabban és a legalább tíz perc időtartamot meghaladó mértékben is engedélyezheti.

Elítéltek katasztrófavédelmi kötelezettsége

Az elítéltet a külön jogszabályok szerinti katasztrófavédelmi kötelezettség terheli, illetve ideiglenes katasztrófavédelmi szolgálatra beosztható, továbbá az elítéltet megillető, Bv. tv-ben meghatározott jogok a katasztrófahelyzet elhárításához szükséges mértékben a katasztrófahelyzet idejére korlátozhatók.

Az elítéltek munkavégzése

A büntetés-végrehajtási szervezet adottságai szerint és lehetőségektől függően az elítélt munkáltatását biztosítani kell.

Az elítélt munkáltatása átmenetileg, a munkába állását akadályozó ok fennállásáig vagy a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának döntése alapján szünetelhet.

Az elítélt részére a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a napi munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama alatt nem a Bv. tv. szerint 6 óránként 20 perc, hanem 3 óránként 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkáltató az elítéltek számára hatvan percnél hosszabb munkaközi szünetet is biztosíthat.

A veszélyhelyzetben érvényesülő, 2020. április 6-tól hatályos közigazgatási, belügyi, honvédelmi, várakozási díjjal kapcsolatos szabályokat korábbi cikkünkben mi is ismertettük.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.



Kapcsolódó cikkek:


Az online bíróság többé nem a távoli jövő, hanem a jelen
2020. április 6.

Az online bíróság többé nem a távoli jövő, hanem a jelen

Az egészségügyi veszélyhelyzet új helyzetet teremtett a bíróságok és az igazságszolgáltatás működésében is szerte a világon. Írásunkban kitérünk néhány hasznos gyakorlati emlékeztetőre a magyar szabályokkal kapcsolatban, és foglalkozunk a külföldi megoldásokkal is – a cikkből az is kiderül, vajon melyik országban szolgálják ki az eljárásokat food truck jelleggel, kisteherautókból.

Változnak veszélyhelyzet idején a büntetőeljárás szabályai
2020. április 3.

Változnak veszélyhelyzet idején a büntetőeljárás szabályai

A felhatalmazási törvény kihirdetését követően napvilágot láttak azon eljárási szabályok, amelyek eltérést jelentenek a rendes jogrend alatt megszokott eljárásoktól. Soron következő cikkünkben a büntetőeljárás területét érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.