Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közel húszezer doboz cigarettát próbált Ausztriába csempészni a hét elején az M1-es autópályán két férfi, a bíróság első fokon mindkét elkövetőt két év és két hónap börtönbüntetésre ítélte, és öt évre kiutasította az országból – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség csütörtökön.
Reszl Ildikó főügyész tájékoztatása szerint a férfiak a magyar-szerb államhatár közelében egy harmadik személy felbujtására külön-külön elvállalták, hogy pénzért Bécsbe szállítják a zsákokba csomagolt, szerb zárjeggyel ellátott dohányárut.
A két osztrák rendszámú járművet az autópályán Nagyigmánd, illetve Ács térégében ellenőrizték és több mint 17 500 doboz cigarettát foglaltak le.
A Komáromi Járásbíróság az ügyészség indítványára mindkét férfit 2 év 2 hónap börtönbüntetésre és 5 év kiutasításra ítélte, továbbá a tőlük lefoglalt cigarettát elkobozta. Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és védők enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A bíróság elrendelte a vádlottak letartóztatását.
(MTI)
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a nettó nulla kibocsátású iparról szóló jogszabályt, melynek célja az, hogy az Európai Unió belső piacán megvalósulhasson az ipar szén-dioxid-mentessége – közölte az uniós parlament.
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy könnyebben megváltoztathassák bejegyzett nemüket az országos nyilvántartásban, annak ellenére, hogy a parlament megszavazta annak érvénytelenítését – írta az NlTimes hírportál.
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
