A britek félnek a beruházásvédelmi bíróságok bevezetésétől

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyesült Királyság és Ausztrália közötti szabadkereskedelmi megállapodás tervezete szerint nem nyilvános bíróságokat hoznának létre a felek, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kártérítést kérjenek, ha a nyereségük a kormány politikája miatt csökken.

Greg Hands kereskedelmi miniszter a szakszervezetek és a szegénységellenes aktivisták figyelmét felkeltő javaslatra válaszul elmondta, hogy az Egyesült Királyság jelenleg is tárgyal az ausztrál tisztviselőkkel azon javaslatokról, amelyek a fenti bírósági rendszer létrehozásáról szolnak és amelyben a bírák zárt ajtók mögött döntenek majd a vitákban.

Az Egyesült Királyság a G7-csúcstalálkozó június 11-i kezdete előtt bejelenti az Ausztráliával kötött kereskedelmi megállapodás kereteit, miután Boris Johnson miniszterelnök meghívta ausztrál kollégáját, Scott Morrisont a cornwalli eseményre.

Liz Truss kereskedelmi titkár a múlt héten kijelentette, hogy a megállapodás az Egyesült Királyság gazdaságának érdekeit szolgálja, és exportőrei számára előnyös lehet az ausztrál piacokhoz való korlátlan hozzáférés miatt.

A javasolt megállapodás legvitatottabb eleme eddig az ausztrál mezőgazdasági termékek, köztük az Egyesült Királyságba érkező juhok és marhahús vámjainak és kvótáinak eltörlése volt, amely nehéz helyzetbe hozná a brit gazdálkodókat.

Még több tiltakozást válthat ki az a döntés, hogy bevezetik a befektető és az állam közötti vitarendezési (ISDS) rendszert, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy pereljék a kormányokat, ha úgy gondolják, hogy a politika miatt csökkent a profitjuk.

Az ISDS a zárt ülésen összehívott és a bírák által választott magánbíróságok rendszere, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy megkerüljék a brit polgári bíróságokat. Eredetileg nyugati multinacionális vállalatok hozták létre ezeket a bíróságokat, hogy megvédjék a vagyonukat a lefoglalásától vagy egy esetleges puccs következményeitől, vagy például egy bánya államosítása ellen megfelelő kártalanítás nélkül.

Az elmúlt évtizedekben létrejött bíróságok hatásköre kiterjed a közvetett kisajátításra, amellyel minden olyan kormányzati intézkedés megtámadható, amely befolyásolja a vállalkozás tényleges vagy várható nyereségét.

A kormányok ellen indított legutóbbi ISDS-ügyek között szerepel a svéd Vattenfall energiacég ügye, amely Németország ellen indított pert a vízszennyezés csökkentése érdekében bevezetett intézkedések miatt;

Az Eli Lilly amerikai gyógszeróriás beperelte Kanadát, mert megpróbálta csökkenteni a gyógyszerárakat, a francia multinacionális Veolia pedig Egyiptom ellen indított pert a minimálbéremelés miatt.

Emily Thornberry a Munkáspárt árnyékormányának kereskedelmi minisztere kijelentette: „Komoly aggodalomra ad okot, ha a kormány a Brexit utáni első, új kereskedelmi megállapodást a nagyvállalatok hatalmának megszilárdítására használja fel és biztosítja, hogy megtámadhassák a nyereségüket befolyásoló szabályozásokat, korlátozva az ország politikai képességeit a környezet, a közegészség, valamint a munkavállalók és a fogyasztók jogainak védelmére vonatkozó új törvények elfogadására.

„Ez egy másik oka arra, hogy a javasolt kereskedelmi megállapodással kapcsolatban megfelelő átvilágításra és vitára van szüksége, ahelyett, hogy titokban végigtárgyalnák a G7 csúcson.”

Nick Dearden, a Global Justice Now igazgatója szerint a tervezett cumbriai szénbánya mögött álló ausztrál vállalat bíróság elé állíthatja a brit kormányt a projekt környezetvédelmi okokból történő leállítása vagy késleltetése miatt.

„Jelenleg a holland kormány ellen pereskednek ezeken a bíróságokon, mert beszüntette a szénenergia-termelést, ezért tudjuk, hogy a fosszilis tüzelőanyag-társaságok nem fognak meghátrálni” -tette hozzá.

Az EU azt tervezte, hogy Barack Obama elnök idején kezdődött tárgyalások során felveszi az ISDS-t az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásba, de a kontinensen zajló sorozatos tiltakozás után kénytelen volt lemondani az intézkedésről. 2017-ben a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség (TTIP) a fiókba került.

Hands a brit parlamentben az ausztrál egyezmény ISDS-éről szólva elmondta, hogy „Még folynak a tárgyalások. Lesz egy fejezet a beruházásokról. Hatalmas befektetők vagyunk egymás piacain. Szeretném emlékeztetni a Házat, hogy az Egyesült Királyság soha nem vesztett el az ISDS-ügyet.”

Dearden szerint: „Greg Hands megerősítette a legrosszabb félelmeinket – hogy ahogy a legtöbb ország eltávolodik a mérgező vállalati bírósági rendszertől, a brit kormány be akarja vezetni azt.

„Ezek a bíróságok lehetővé tennék az ausztrál vállalatok számára, hogy szembeötlő kifizetéseket csikarjanak ki a kormánytól, amiért az éghajlatváltozástól kezdve a munkavállalói jogokig bármi másért intézkednek, a kormányok kezét megkötik egy vagy több generációig.

Nick Crook, az Unison nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője elmondta: „Ausztrália már tudja, mit jelent az ISDS. A dohányipari óriás, Philip Morris megpróbálta beperelni Ausztráliát, miután a közegészség védelme érdekében megpróbálta elfogadni a sima csomagolásra vonatkozó jogszabályokat. Bár végül Ausztrália nyert, ez 24 millió dollárba került az ausztrál adófizetőnek, mert magánbefektetési bíróságokon kellett küzdeni az ügyért.”

(theguardian.com)

---