Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozási kérdései
Az alábbi cikk egy konkrét mezőgazdasági támogatási kérelem ügyében született uniós bírósági ítéletet mutat be.
A digitális platformokon keresztül munkát vállaló dolgozók munkakörülményeinek javítása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság a mai napon intézkedéscsomagot terjesztett elő a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása és az Unióban működő digitális platformok fenntartható növekedésének támogatása érdekében.
Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a digitális munkavégzési platformokon keresztül dolgozók élhessenek az őket megillető munkavállalói jogokkal és szociális juttatásokkal. A munkavállalók az algoritmikus irányítás (azaz a munkahelyi vezetői funkciókat támogató vagy felváltó automatizált rendszerek) használata tekintetében is további védelmet fognak élvezni. Az egységes uniós szabályok nagyobb jogbiztonságot nyújtanak, és ezáltal lehetővé teszik a digitális munkavégzési platformok számára, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac gazdasági potenciálját és az egyenlő versenyfeltételeket.
A mai csomag részeként a Bizottság a következő dokumentumokat mutatta be:
- A platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos uniós megközelítést és intézkedéseket felvázoló közlemény: az ebben foglalt intézkedéseket a nemzeti hatóságok, a szociális partnerek és az egyéb érintett szereplők által a saját szintjükön végrehajtandó fellépések egészítik ki. A közlemény célja továbbá, hogy megteremtse a magas színvonalú platformalapú munkavégzésre vonatkozó globális szabványok jövőbeli kidolgozásának alapjait.
- Irányelvjavaslat a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról: ez magában foglal a digitális munkavégzési platformokon keresztül dolgozók foglalkozási viszonyának helyes meghatározására irányuló intézkedéseket, valamint új munkavállalói és önfoglalkoztatói jogokat az algoritmikus irányítás tekintetében.
- Iránymutatás-tervezet, amely tisztázza, hogy miként kell alkalmazni az uniós versenyjogot a munkakörülményeik javítására törekvő önfoglalkoztatók, többek között a digitális platformokon keresztül munkát végzők kollektív szerződéseire.
Irányelv a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról
- Foglalkozási viszony
A javasolt irányelv célja annak biztosítása, hogy a digitális platformokon keresztül munkát vállaló személyek a tényleges munkavégzési módjuknak megfelelő foglalkozási jogviszonnyal rendelkezzenek. Az irányelvjavaslat felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek alapján ellenőrizhető és megállapítható, hogy a platform munkáltatónak minősül-e. Ha a platform legalább két kritériumnak megfelel, akkor jogilag vélelmezhető, hogy munkáltató. Ezért ilyen esetben a platformon keresztül munkát végző személyeket megilletik a munkavállalói státusszal járó munkaügyi és szociális jogok. A munkavállalónak minősülő dolgozók számára ez a minimálbérhez való jogot (amennyiben az adott tagállamban van minimálbér), a kollektív tárgyalással, a munkaidővel és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogot, a fizetett szabadsághoz való jogot, valamint a munkahelyi balesetekkel szembeni hatékonyabb védelmet, a jobb munkanélküliségi és betegségi ellátást, illetve öregségi nyugdíjat jelenti. A platformoknak jogukban áll megtámadni vagy megcáfolni ezt a minősítést, de ilyen esetben a munkaviszony hiányának bizonyítási terhe rájuk hárul. A Bizottság által javasolt egyértelmű kritériumok tehát erősítik a platformok jogbiztonságát, csökkentik a perköltségeket és megkönnyítik az üzleti tervezést.
- Algoritmikus irányítás
Az irányelv növeli az algoritmusok digitális munkavégzési platformok általi használatának átláthatóságát, biztosítja a munkakörülmények tiszteletben tartásának emberi nyomon követését, és jogot biztosít az automatizált döntések megtámadására. Ezek az új jogok a munkavállalókat és a valódi önfoglalkoztatókat egyaránt megilletik.
- Felügyelet, átláthatóság és nyomon követhetőség
A nemzeti hatóságok gyakran nehezen férnek hozzá a platformokra és az azokon keresztül dolgozó személyekre vonatkozó adatokhoz. Ez különösen akkor bonyolult, ha a digitális munkavégzési platformok több tagállamban is működnek, így nem egyértelmű, hogy a platformalapú munkát hol és ki végzi.
Javaslatával a Bizottság nagyobb átláthatóságot fog biztosítani a platformokon azáltal, hogy tisztázza a nemzeti hatóságok felé fennálló munkabejelentési kötelezettségeket, és fel fogja kérni a platformokat, hogy tegyék elérhetővé a nemzeti hatóságok számára a tevékenységeikre és a platformokon keresztül dolgozó személyekre vonatkozó kulcsfontosságú információkat.
A „Jobb munkafeltételek egy erősebb szociális Európáért: a digitális átállás előnyeinek teljes mértékű kiaknázása a munka jövője érdekében” című közleményében a Bizottság felkéri a tagállamokat, a szociális partnereket és az összes érintett szereplőt, hogy terjesszenek elő konkrét intézkedéseket a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása érdekében. A közlemény célja a digitális átállás előnyeinek kiaknázása és az európai szociális piacgazdaság védelme. Az EU emellett jó példával kíván elöl járni, és hozzá kíván járulni a magas színvonalú platformalapú munkavégzésre vonatkozó jövőbeli globális szabályozás kidolgozásához. Erre azért van szükség, mert a platformok határokon átnyúló módon működnek, tehát határokon átnyúló szabályozási megközelítést tesznek indokolttá.
Iránymutatás-tervezet az uniós versenyjog alkalmazásáról
A fentieken túl a Bizottság a mai napon nyilvános konzultációt is indít egy iránymutatás-tervezetről, amely az uniós versenyjognak az egyéni önfoglalkoztatók, azaz az olyan személyek kollektív szerződéseire történő alkalmazásáról szól, akik teljes mértékben önállóan dolgoznak, és másokat nem foglalkoztatnak. Az iránymutatás-tervezet célja, hogy jogbiztonságot teremtsen, és biztosítsa, hogy az uniós versenyjog ne akadályozza egyes, viszonylag hátrányos helyzetű (például egyenlőtlen alkupozícióval rendelkező) önfoglalkoztatók arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kollektíven javítsák munkakörülményeiket, beleértve a javadalmazást is. Az iránymutatás-tervezet mind az online, mind az offline helyzetekre kiterjed.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai
Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Mivel egyre több munkahely jön létre a digitális munkavégzési platformok révén, tisztességes munkakörülményeket kell biztosítanunk mindazok számára, akik ilyen munkából tesznek szert jövedelemre. Irányelvjavaslatunk elő fogja segíteni, hogy a platformokon keresztül dolgozó színlelt önfoglalkoztatókat a megfelelő foglalkoztatási státuszba sorolják, ily módon biztosítva számukra az ezzel járó összes szociális jogot. A platformokon tevékenykedő valódi önfoglalkoztatók a jogállásukkal kapcsolatos fokozott jogbiztonság előnyeit élvezhetik majd, továbbá új biztosítékok lépnek életbe az algoritmikus irányítás buktatóinak elkerülésére. Ez fontos lépés a digitális gazdaság szociális szempontjainak erősítése terén.”
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök hozzátette: „A digitális munkavégzési platformok fontos szerepet játszanak gazdaságunkban, mivel innovatívan működnek, munkahelyeket teremtenek és segítenek kielégíteni a fogyasztói keresletet. Ennek az üzleti modellnek a középpontjában maguk az emberek állnak, akiknek joguk van a tisztességes munkakörülményekhez és a szociális védelemhez. Ezért ma új szabályokat terjesztünk elő a digitális munkavégzési platformokkal kapcsolatos jogbiztonság erősítése és a platformgazdaságban dolgozók jogainak védelme érdekében, hogy mindenki a lehető legjobban ki tudja használni a platformokban rejlő lehetőségeket.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos a következőket mondta: „A lehető leginkább ki kell aknáznunk a digitális platformok munkahelyteremtő potenciálját. Ugyanakkor arról is gondoskodnunk kell, hogy ne bizonytalan munkaviszonyok, hanem minőségi foglalkoztatást kínáló munkahelyek jöjjenek létre, ahol a platform-munkavállalók biztonságban és kiszámítható körülmények között dolgozhatnak. Az Európai Bizottság javaslata egyértelmű kritériumokat határoz meg annak megállapítására, hogy egy platform munkaadónak minősül-e, és ha igen, munkavállalóit megilletik-e a szociális és munkavállalói jogok. A technológiai fejlődésnek méltányosnak és inkluzívnak kell lennie, ezért a javaslat a platformok algoritmusainak átláthatóságával és felügyeletével is foglalkozik.”
A következő lépések
A jogalkotási eljárás következő szakaszában az Európai Parlament és a Tanács megvitatja a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló bizottsági irányelvjavaslatot. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba.
Az uniós versenyjog alkalmazásáról szóló iránymutatás-tervezetet nyolchetes nyilvános konzultációra bocsátják az érdekelt felek véleményének összegyűjtése céljából, a Bizottság ezt követően fogadja majd el az iránymutatásokat. Az iránymutatások kötelező erejűek lesznek a Bizottság számára az uniós versenyszabályok későbbi értelmezése és érvényesítése tekintetében.
Háttér-információk
A digitális platformgazdaság gyorsan növekszik. Napjainkban több mint 28 millió ember dolgozik digitális munkavégzési platformokon keresztül az EU-ban, 2025-re pedig várhatóan a 43 millió főt is eléri a számuk. E dolgozók túlnyomó többsége valóban önfoglalkoztató, de a becslések szerint 5,5 millióan helytelenül kerültek ebbe a kategóriába. 2016 és 2020 között a platformgazdaság bevételei közel az ötszörösükre, becslések szerint 3 milliárd euróról mintegy 14 milliárd euróra nőttek.
A digitális munkavégzési platformok új lehetőségeket teremtenek a vállalkozások, a munkavállalók és az önfoglalkoztatók számára, továbbá javítják a fogyasztók szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Az új munkamódszerek azonban új kihívásokkal is járnak. Nehezebbé vált az emberek foglalkozási viszonyának helyes besorolása, ami egyes esetekben nem megfelelő szintű munkavállalói jogokat és szociális védelmet eredményezett. Emellett az algoritmusok használata a platformalapú munkavégzésben kérdéseket vethet fel az elszámoltathatósággal és az átláthatósággal kapcsolatban.
Politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy „a digitális átalakulás gyors változásokat eredményez, amelyek hatással vannak munkaerőpiacainkra”. Kötelezettséget vállalt arra, hogy megvizsgálja, „milyen lehetőségek kínálkoznak a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javítására”. A Bizottság 2021. évi munkaprogramja előirányozta, hogy a szociális partnerekkel folytatott kétszakaszos konzultációt követően 2021 végére jogalkotási kezdeményezést kell előterjeszteni a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása céljából. A javaslat a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv egyik kulcsfontosságú kezdeményezése.
Az EUMSZ 154. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság kétszakaszos konzultációt folytatott az európai szociális partnerekkel. A konzultáció első szakasza 2021. február 24. és április 7. között zajlott. A konzultáció második szakasza 2021. június 15-én kezdődött, és 2021. szeptember 15-én zárult le. Emellett a Bizottság számos érintett féllel folytatott párbeszédet a kezdeményezésről, ideértve a platformvállalatokat, a platform-munkavállalók szövetségeit, a szakszervezeteket, a tagállamok képviselőit, a tudományos élet és a nemzetközi szervezetek szakértőit, valamint a civil társadalom képviselőit is. A konzultációs folyamat eredményeit az irányelvjavaslatot kísérő hatásvizsgálat melléklete tartalmazza.