A jogsegélyforrások csökkentése miatt sztrájkolnak a brit büntetőügyvédek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit büntetőügyvédek a figyelmeztető sztrájkok után rendes sztrájkba kezdenek, mert a kirendelt védői díjakból nem tudják finanszírozni a megélhetésüket, sőt álláspontjuk szerint a brit kormány a minimálbérnél is kevesebbet fizet a munkájukért.

A brit minisztereket azért állították pellengérre, mert a tüntetők szerint „meggondolatlanul alulfinanszírozott” büntető igazságszolgáltatási rendszert vezetnek be. Angliában és Walesben a büntetőügyvédek megszavazták a munkahelyek és fizetések csökkentése miatti teljes sztrájkot.

A Büntető Ügyvédi Kamara (CBA) tagjai, akik június óta minden héten sztrájkolnak, megszavazták a szeptember 5-től kezdődő megszakítás nélküli sztrájkot – erősítette meg a szóvivő.

A sztrájk kezdete egybeesne a konzervatív párt új vezetőjének és miniszterelnökének bejelentésével. A miniszterek a bejelentést „felelőtlen döntésnek” minősítették. A szavazás azonban további nyomást helyez a kormányra, amelynek a vasúti dolgozók fokozódó fellépéssel, valamint a tanárok és az egészségügyi dolgozók sztrájkjával kell szembenéznie.

A döntésre reagálva az büntetőügyek áldozataiért felelős biztos, Dame Vera Baird azt mondta, hogy a sztrájk „a súlyosan és meggondolatlanul alulfinanszírozott büntető igazságszolgáltatási rendszer legújabb tünete, amelynek végső soron az áldozatok fizetik meg az árát, és annál tovább szenvednek, minél tovább tart.”

A Munkáspárt vezetője, Keir Starmer azzal vádolta a kormányt, hogy nem tett „semmit” a munkaügyi viták megoldása érdekében, beleértve a büntetőügyvédekkel folytatott vitát is. Az ügyvédi szavazás vasárnap éjfélkor zárult, az eredményt pedig hétfőn reggel hirdették ki. A szövetség szerint a szavazó ügyvédek 79,5%-a (1808) támogatta a jogsegélydíjak miatti teljes munkaidős sztrájkot, amely szerintük az elmúlt évtizedben 28%-kal csökkent.

Ez azt eredményezi, hogy Angliában és Walesben a koronabírósági perek túlnyomó többségét elnapolják, míg mások teljesen összeomolhatnak. A Büntetőügyvédi Kamara alelnöke, Kirsty Brimelow QC elmondta, hogy ez volt a „végső megoldás”, mivel kevesebb pénzre van szükség a jogsegélyrendszer fenntartásához, mint amennyibe a kormánynak kerül, ha a bíróságok üresen állnak. A BBC Breakfastnek elmondta: „A sztrájk hatása az lesz, hogy a bíróságok továbbra is üresen állnak, a tárgyalások és az ügyek tárgyalása elmarad. Ez egy végső kényszermegoldás.

„A jelenleg 60 000 ügyet érintő ügyhátralék megszüntetéséhez szükséges forrás, amelyet az ügyvédek kérnek, mindössze havi 1,1 millió fontba kerülne a kormánynak. Jelenleg sokkal többe kerül, ha a bíróságok üresen ülnek.” A Büntetőügyvédi Kamara szerint a jövedelmek csaknem 30%-kal estek vissza az elmúlt két évtizedben, és a szakosodott büntetőügyvédek átlagos éves bevétele a kiadások után 12 200 GBP volt az első három gyakorlati évben, ami 2016 óta a fiatal büntetőügyvédek 22%-át késztette pályaelhagyásra.

Az ügyvédek azt mondják, hogy a minimálbérnél kevesebb fizetést kapnak a bírósági tárgyalásokért, ha beleszámítanák az utazással és a felkészüléssel töltött órákat – a tárgyalások lemondásakor pedig egyáltalán nem is kapnak semmit.

Az Igazságügyi Minisztérium 15 százalékos díjemelést ajánlott fel, ez volt a büntetőjogi jogsegély-felülvizsgálat (Clar) által javasolt minimális emelés. A Büntetőügyvédi Kamara szerint ez a lendületes csökkentések után nem elegendő, és nem vonatkozik a koronabíróságok 58 000-es ügyhátralékára.

Az időszakos sztrájkok júniusban kezdődtek, és az elsők voltak 2014-es első sztrájk miatt, amikor az ügyvédek a jogi segítségnyújtási díjak miatt sztrájkoltak.

A minisztérium adatai szerint több mint 6000 bírósági tárgyalás félbeszakadt a jogsegély-érdekképviseleti munka feltételeiről és a kormány által meghatározott díjakról szóló vita következtében. Az információszabadságról szóló törvények alapján közzétett adatok azt mutatják, hogy a szervezett fellépés első 19 napjában, június 27. és augusztus 5. között 6235 bírósági ügyet – köztük 1415 tárgyalást – napoltak el Angliában és Walesben.

Sarah Dines igazságügy-miniszter a szavazásra válaszolva kijelentette: „Ez egy felelőtlen döntés, amely csak azt fogja eredményezni, hogy több áldozatnak kell további késéseket és szorongást elszenvednie. „A sztrájk fokozása teljesen indokolatlan, tekintve, hogy 15%-kal növeljük a büntetőügyvédek díjait, ami azt jelenti, hogy a tipikus ügyvédek évente körülbelül 7000 fonttal többet keresnek.”

A kelet-londoni újságíróknak nyilatkozva Starmer a következőket mondta: „Teljesen megértem, akár ügyvédekről, akár másokról van szó, miért és hogyan küzdenek az emberek a megélhetésért.” „Látni akarom, hogy a kormány beavatkozik, és valóban segít megoldani ezeket a problémákat, ahelyett, hogy van egy kormányunk, amely egyáltalán nem tesz semmit.” – fogalmazott Starmer.

(theguardian.com)

---