A Semenya-ügy – Megszületett az ítélet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Mokgadi Caster Semenya vagyok. Nő vagyok és gyors” – ez a mondat nem is olyan rég hangzott el a világ jelenleg egyik leghíresebb síkfutójától, akit karrierje elejétől kezdve végigkísér női mivoltának megkérdőjelezése, interszex állapotának köszönhetően.

Semenyának hiperandrogenizmusa van, amely egy genetikai eredetű szindróma. A hiperandrogenizmussal rendelkező nőknél egyértelműen erősebb a férfi hormonok termelődése, amely fizikai előnyöket is biztosít. A statisztikai adatok szerint akár ötször-tízszer is nagyobb lehet a tesztoszteronszintjük, mint egy nőnek.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek (IAAF) volt korábban is egy külön szabályzata a fenti állapottal rendelkező nők számára, mellyel korlátozni akarták a magas tesztoszteronszinttel rendelkező nők indulását, de a szabályt 2015 júliusában hatályon kívül helyezte a Nemzetközi Sportdöntőbíróság arra hivatkozva, hogy nincs megfelelő bizonyíték a szabályozás létjogosultságának alátámasztására. A bíróság egyúttal két évet adott a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek a bizonyítékok előterjesztésére.

2018-ban az IAAF új szabályt akart bevezetni, mely szerint a 400 méter és egy mérföld közötti futószámoknál, vagy azoknál, amelyek ezek valamelyikét tartalmazzák (hét- és ötpróba) a versenyzőknek először is bizonyítaniuk kell, hogy nők vagy interszex állapottal élnek.

A tesztoszteronszintjüket legalább fél éven át 5 nmol/liter szint alatt kell tartaniuk, és ez után sem léphetik át ezt a küszöbértéket, versenyen kívül sem. Azok, akik nem teljesítik ezeket a feltételeket, nem indulhatnak nemzetközi versenyeken, vagy választhatják a férfi mezőnyt.

A szabályzat célja a női verseny tisztaságának és fair mivoltának megőrzése, mivel a Nemzetközi Atlétikai Szövetség állítása szerint a magas tesztoszteronszint olyan előnyt biztosít a fentiekben meghatározott genetikai szindrómával rendelkező nők számára, mintha egy férfi versenyezne a nőkkel szemben.

Az általuk benyújtott kutatás szerint a nők több mint 99 százalékának 0.12-1.79 nmol/L között van az endogén tesztoszteronszintjük, míg a szabályzat hatálya alá eső nőknél ez a szint 7.7-29.4 nmol/L, ami már a férfikategóriának felel meg, és állításuk szerint valós versenyelőnyt biztosít.

Caster Semenya a Norton Rose Fulbright ügyvédi iroda közreműködésével és a Dél-Afrikai Atlétikai Szövetség támogatásával beperelte a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget arra hivatkozva, hogy az új szabály több ponton sérti a jogait mivel megkülönböztető, szükségtelen, nem megbízható adatokon alapul és aránytalan.

A szabályt a per lezárultáig felfüggesztették, és a Nemzetközi Sportdöntőbíróság az ítéletet május elsején hozta nyilvánosságra.

A pert óriási médiafigyelem övezte, különösen, mióta az ENSZ emberi jogi szakértői nyílt levelet intéztek a Nemzetközi Atlétika Szövetség vezetésének. Véleményük szerint a szabályzat diszkriminatív és több alapjogot sért, valamint a szabályzat alapjául szolgáló kutatási eredmények máig vitathatóak, így az erre alapozott alapjogi korlátozás semmis.

Felperesek (Semenya és a Dél-Afrikai Atlétikai Szövetség) beadványukban kérték, hogy a Nemzetközi Atlétika Szövetség fentiekben meghatározott új szabályát a bíróság azonnali hatállyal érvénytelennek és semmisnek mondja ki

A meghallgatásokra Lausanne-ban került sor február 18-22. között. A perben több tanút és szakértőt (orvosi, pszichológiai, sportvezetői, genetikai, endokrinológiai, gyógyszerészeti, etikai, statisztikai) hallgattak meg, a meghallgatások után pedig a felek még kiegészítő beadványokat nyújtottak be és közös megegyezéssel április végére halasztották az ítélethirdetést.

A bíróság úgy találta, hogy a felperesek nem tudták megfelelően bizonyítani a szabályzat érvénytelenségét. Az említett szabályzat valóban diszkriminatív, de a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által benyújtott bizonyítékok alapján megállapítható, hogy ez a megkülönböztetés szükséges, ésszerű és arányos ahhoz, hogy a meghatározott versenyszámokban biztosítsák a fair női mezőnyt.

A fentieken túl azonban a bíróság kihangsúlyozta, hogy bár jelenleg arányosnak tekinthető a szabályozás, folyamatos kontroll szükséges a jövőben annak érdekében, hogy a gyakorlati alkalmazása során se valósuljon meg a szükségtelen diszkrimináció.

Kiemelte, a szabályozásnak ki kellene térnie arra az esetre is, amikor a sportoló akaratán kívül nem tud megfelelni a tesztoszteronszint maximális korlátozásának a megfelelő hormonkezelés ellenére. Véleménye szerint kevés konkrét kutatási anyag áll rendelkezésre a szóban forgó problémával rendelkező sportolókra az 1500 méteres és egy mérföldes versenyszámoknál, így a bíróság javasolta a nemzetközi szövetségnek a szabály hatályba lépésének esetleges elhalasztását e versenyszámokra nézve, a további kutatási eredmények rendelkezésre állásáig.

Megemlítette azt is, hogy a későbbiekben a hormonkezelés következtében kialakult mellékhatások elbillenthetik az arányosság nyelvét, így a szabály újra felülvizsgálhatóvá válhat. Kihangsúlyozta, hogy a bíróság kizárólag a szabály érvényességi kérdésében volt hivatott dönteni. Kérte a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget, hogy úgynevezett „élő dokumentumként” kezelje a szabályt és annak alkalmazása során is folyamatos nyitottsággal figyeljen a szükségesség-arányosság egyensúlyára.

Az indokolással ellátott döntést a bíróság később hozza csak nyilvánosságra. A fellebbezésre a feleknek 30 napjuk van a közléstől számítva.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség közleményében méltatta a bíróság döntését és kijelentette, hogy a szabály május 8-án lép hatályba. A szövetség megígérte, hogy a szabály alkalmazása során különös figyelemmel lesz a CAS által kihangsúlyozott pontokra.

A félreértés elkerülése végett a nemzetközi szövetség közleményében leírta, hogy senkit nem kényszerít a gyógyszeres vagy bármilyen orvosi beavatkozással járó kezelésre, minden sportoló egyéni döntése, hogy orvosi csapatával konzultálva milyen eszközhöz folyamodik annak érdekében, hogy teljesítse az induláshoz szükséges kritériumot.

Semenya kizárólag annyit posztolt a közösségi médiára, hogy néha a jobb, ha az ember nem reagál.

Ez után május 3-án hatalmas előnnyel, versenycsúccsal nyerte meg a 800 méteres síkfutást a dohai Gyémánt Ligán. Ő volt a korábbi csúcstartó is, de most 1:54:98-as idejével több mint másfél másodpercet faragott két évvel korábbi eredményén. Ez volt az utolsó verseny, ahol gyógyszeres kezelés nélkül állhatott rajthoz a futónő.

A sporttudós, Tucker Ross szerint (aki Semenya szakértőjeként vett részt a perben) az új szabály alkalmazása Semenyára nézve azt is eredményezheti, hogy a dél-afrikai akár 7 másodperccel is lassabb lehet jövőbeni versenyein.

A pletykák ellenére azonban Semenya állítja, hogy marad, nem vonul vissza és nem is vált olyan más távra, amelyre nem vonatkozik az új szabályozás. „A tettek a szavaknál is hangosabban beszélnek. Ha igazi bajnok vagy, akkor mindig hozod az eredményeket. Emberi erő nem tántoríthat el a futástól” – nyilatkozta a verseny után. Kijelentette, szeretne ősszel indulni a világbajnokságon és reményei szerint még akár 10 éves karrier is állhat előtte. Hozzátette, „az nem számít, hogyan fogom csinálni. Csak az, hogy itt leszek!”


Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.