Az EJEB előtt az azeri baltás gyilkos ügye

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kérelmezők azt szeretnék elérni, hogy az azeri baltás gyilkos töltse le a büntetését.

A Ramil Safarov, azerbajdzsáni katona, által egy NATO kiképzési gyakorlat során, Budapesten, meggyilkolt örmény katona rokonai azt remélik, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága hamarosan döntést hoz a Magyarország és Azerbajdzsán ellen indított ügyben.

Gurgen Margaryan-t 2004 februárjában egy baltával gyilkolta meg Ramil Safarov, egy a fővárosban tartott NATO kiképzés ideje alatt.

Safarov az ügyben tartott tárgyaláson egyértelművé tette, hogy a két ország közötti háború, illetve az Örményország és az örmények iránt érzett gyűlölet motiválta. A magyar bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ügyét legkorábban 30 év múlva lehetett volna felülvizsgálni. 2012-ben azonban Magyarország hazaküldte Safarovot Azerbajdzsánba, hogy ott töltse le a hátralévő büntetését. Érkezéskor azonban azonnal kegyelmet kapott, szabadon engedték és hősként ünnepelték.

„Ez a szörnyű ügy már 16 évvel ezelőtt történt, de az emlékeimben még mindig kísért bennünket.” – mondta Hayk Makuchyan, egy másik örmény tiszt, akit Safarov szintén meg akart ölni. Ő és Margaryan rokonai kezdeményezték az EJEB eljárást, azonban nem kértek kártérítést egyik kormánytól sem.

„Kártérítés helyett az igazságot keressük. Nekünk a súlyos jogsértések tényének elismerése számít, nem hagyhatjuk, hogy büntetlenül maradjon a gyilkosság és küzdünk az örmények elleni gyűlölet ellen is”- mondta Makuchyan e-mailben adott nyilatkozatában.

Nazeli Vardanyan, a felperes ügyvédje szerint a Margaryan családot azzal vádolták, hogy csak pénzt akarnak, de egyértelművé tették, hogy nem a kártérítésért küzdenek. „Csak igazságot akarnak” – mondta.

Az 1990-es évek elején az Örményország és Azerbajdzsán közötti háborúban több tízezer ember halt meg a Hegyi-Karabahért vívott harcban. A felek megállapodtak ugyan a tűzszünetről, de a térségben továbbra is rendszeresek az összecsapások. Azóta a két ország megszüntette a diplomáciai kapcsolatokat és az egymás közötti utazásokat.

A 2004-ben elkövetett gyilkosság csak tovább fokozta a feszültségeket. Safarov fejszéket vásárolt egy helyi barkácsáruházban és megölte Margaryan-t a kollégiumi szobájában. A bírósági tárgyalás során világossá vált, hogy Safarov örmény etnikai hovatartozása miatt célozta meg Margaryant, és nem mutatott megbánást. Makuchyant is meg akarta ölni, de nem tudott bejutni a bezárt hálószobába, mert elfogták.

Amikor Safarov 2012-ben visszatért Bakuba, Ilham Alijev elnöktől hivatalosan is kegyelmet kapott, előléptették, ingyenes lakhatást és kártérítést kapott a magyar börtönben töltött nyolc év miatt. Margaryan családja szerint továbbra is aktív szolgálatot teljesít az azerbajdzsáni hadseregben.

„Azerbajdzsán szégyenteljes cselekedete súlyosan veszélyezteti az egész Dél-Kaukázus biztonságát” – jelentette ki Örményország akkori elnöke Serzh Sargsyan, röviddel Safarov szabadon bocsátása után. „Egy bűnöző hőssé emelése elfogadhatatlan.”

Az EJEB döntésében kötelezheti Azerbajdzsánt, hogy ismét vegye őrizetbe Safarovot, és küldje őt vissza a börtönbe, bár ez új jogalap lenne egy olyan bíróság számára, amely általában a tisztességtelen ítéletek érvénytelenítéséről szokott határozni, nem pedig a tisztességtelen szabadon bocsátásról. Az államok kötelesek eleget tenni az EJEB döntésének, azonban erre nem mindig kerül sor.

„Azt szeretnénk, hogy az EJEB rendelje el a büntetés hátralévő részének letöltését és Safarov Magyarországra vagy egy harmadik országba való visszaküldését, mert Azerbajdzsánban hősként kezelik” – mondta Vardanyan.

Philip Leach, az Európai Emberi Jogi Ügyvédek Központjának vezetője, a kérelmezők egyik képviselője, elmondta, hogy az ügy új jogi területeket nyit meg, az EJEB döntésének pedig komoly következményei lehetnek a fogvatartottak jövőbeni kiadatására.

„Gyakori, hogy az elítéltek politikai okokból kegyelmet vagy amnesztiát kapnak, de amikor az államok amnesztiát vagy kegyelmet adnak, azzal gyakran megsérti emberi jogi kötelezettségeiket” – mondta.

A magyar ombudsman 2012. évi jelentése szerint Magyarország nem sértette meg a nemzetközi normákat, ám ennek ellenére arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kormány „nem volt elég óvatos, amikor nem igényelt garanciát Azerbajdzsántól, hogy a kiadatást követően a hátralévő büntetést végrehajták”.

A kiadatásra nem sokkal azután került sor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Bakuba utazott. A magyar kormány tagadta a két esemény közötti összefüggést.

„Magyarország vonatkozásában ellentmondásos érzéseim vannak: hálás vagyok a magyar igazságszolgáltatásnak, amely elég erős volt ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson az ügyben, ugyanakkor csalódott vagyok a gyilkos bírósági ítéleteket sértő,  a büntetlenség veszélyét magában hordozó kiadatása miatt ” – mondta Makuchyan.

(theguardian.com)

---