Az ET a szlovén bíróságok függetlenségét vizsgálta


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A GRECO, a legutóbbi Szlovéniáról szóló jelentésében nem zárta ki, hogy a parlament által folytatott vizsgálatok, a folyamatban levő egyedi ügyekben alkalmasak az igazságszolgáltatás befolyásolására.

Az Európa Tanács korrupcióellenes csoportja, a GRECO, a legutóbbi Szlovéniáról szóló jelentésében nem zárta ki, hogy a parlament által folytatott vizsgálatok, a folyamatban levő egyedi ügyekben alkalmasak az igazságszolgáltatás befolyásolására a hatalommegosztás elvének megsértésére. A GRECO szerint az csak egy későbbi vizsgálattal tisztázható, hogy megsértették-e az Európa Tanács korrupcióellenes előírásait.

A GRECO 2019 júniusában vizsgálatot indított Szlovéniával szemben, miután értesült a jogalkotásnak a szlovén állami tisztviselőkre, ügyészekre és bírákra vonatkozó esetleges politikai beavatkozás lehetőségéről. A szóban forgó ügyben a Szlovén Nemzeti Tanács arra kérte a parlamentet, hogy indítson vizsgálatot egy politikus (a Szlovén Nemzeti Tanács tagja és volt polgármester) ellen indított bírósági eljárásokkal vizsgálatára. Az eljárás még folyamatban van, de az Alkotmánybíróság 2019 novemberében felfüggesztette a parlamenti vizsgálat végrehajtását.

A GRECO nem tud beavatkozni az egyedi ügyekben, ezért azt kell megvizsgálnia, hogy a parlamenti vizsgálat által az igazságszolgáltatás és/vagy az igazságszolgáltatási rendszer egyéb elemeinek politikai befolyásolásnak vannak-e kitéve, illetve ennek veszélye fennáll-e.

(coe.int)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.