Az Európai Unió Tanácsa az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférés javításáról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós tagállamok állandó képviselői a mai napon megerősítették a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférésről szóló rendelettervezetről és irányelvtervezetről létrejött megállapodást. Az elfogadott szövegek lehetővé fogják tenni, hogy az illetékes hatóságok közvetlenül címezhessenek az elektronikus bizonyítékokra vonatkozó bírósági határozatokat másik tagállambeli szolgáltatóknak.

„E megállapodással igazságügyi hatóságaink egyik kulcsfontosságú kérésére reagálunk. Egyre nagyobb számú bűncselekményt terveznek meg, illetve követnek el online, hatóságainknak pedig szükségük van azokra az eszközökre, amelyekkel e bűncselekményeket ugyanúgy büntetőeljárás alá vonhatják, mint az offline elkövetetteket. Az új szabályok révén a bírák és az ügyészek gyorsan hozzáférhetnek majd az általuk szükségesnek vélt bizonyítékokhoz, bárhol is tárolják őket, megelőzve azok eltűnését.” – Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter

A büntetőeljárásokban felhasználandó elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelettel a társjogalkotók célja, hogy a nemzetközi együttműködés és a kölcsönös jogsegély meglévő eszközei mellett alternatív mechanizmust vezessenek be. A rendelet különösen azokra a problémákra kínál megoldást, amelyek a „helymeghatározás lehetetlenségéből”, illetve az elektronikus bizonyítékok illékony természetéből erednek: a rendelet új eljárásokat hoz létre annak érdekében, hogy a határokon átnyúló hozzáférés gyors, hatékony és eredményes lehessen.

A rendelettel létrejönnek a közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatok, amelyeket az igazságügyi hatóságok bocsáthatnak ki elektronikus bizonyítékok megszerzése vagy megőrzése céljából, függetlenül attól, hogy hol találhatók az adatok. E határozatok az adatok bármely kategóriájára vonatkozhatnak, beleértve az előfizetői, a forgalmi és a tartalmi adatokat is. A forgalmi adatok (a kizárólag a felhasználó azonosítása céljából lekért adatok kivételével) és a tartalmi adatok tekintetében küszöbérték került megállapításra. Ezen adatok kizárólag olyan bűncselekmények esetében kérhetők le, amelyek büntetési tételének felső határa a kibocsátó országban legalább három év szabadságvesztés, illetve a kiberbűnözéssel, a gyermekpornográfiával, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközöket érintő hamisítással vagy a terrorizmussal összefüggő meghatározott bűncselekmények esetében.

A közlésre kötelező határozatra 10 napos kötelező válaszadási határidő van érvényben. Kellően indokolt veszélyhelyzetben a határidő nyolc órára csökkenthető. A szolgáltatók szankciókkal sújthatók, amennyiben nem tesznek eleget a határozatnak: akár az előző pénzügyi évi teljes világpiaci éves forgalmuk 2%-áig terjedő pénzbírság is kiszabható rájuk.

Azon esetek kivételével, amelyekben a kibocsátó hatóság azt feltételezi, hogy a bűncselekményt a kibocsátó országban követték el vagy valószínűleg ott fogják elkövetni, és/vagy az a személy, akinek az adatait kérik, a saját területén tartózkodik, értesítési rendszert fognak létrehozni a forgalmi adatokra (a kizárólag a felhasználó azonosítása céljából lekért adatok kivételével) és a tartalmi adatokra vonatkozóan. Az értesítéssel a végrehajtó állam tájékoztatása a cél, valamint lehetőség biztosítása az adott állam számára arra, hogy megvizsgálja a jogszabályban meghatározott egy vagy több megtagadási indokot, és adott esetben hivatkozhasson arra/azokra, például arra, hogy a kért adatok védelmet élveznek. A végrehajtó államnak 10 nap – illetve veszélyhelyzetben 96 óra – áll a rendelkezésére, hogy megjelölje a megtagadás indokát, illetve indokait. Ilyen esetben a szolgáltatónak le kell állítania a határozat végrehajtását, és nem szabad továbbítania az adatokat, a kibocsátó hatóság pedig visszavonja a határozatot. Amennyiben – veszélyhelyzetben – már sor került az adatok továbbítására, a kibocsátó hatóság törli vagy más módon korlátozza az adatokat, vagy az adatok felhasználása során teljesíti a megállapított feltételeket.

A kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban elektronikus bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló irányelv a rendelet alkalmazásának alapvető eszköze lesz. Az irányelvben megállapításra kerültek a szolgáltatók jogi képviselőinek kinevezésére, illetve a kijelölt telephelyeik kijelölésére alkalmazandó szabályok; e jogi képviselők, illetve kijelölt telephelyek felelősséggel tartoznak a szóban forgó határozatok kézhezvételéért, valamint az azokra történő válaszadásért. Erre azért van szükség, mert nincs arra vonatkozó általános jogi követelmény, hogy a nem uniós szolgáltatók fizikailag jelen legyenek az Unióban. Emellett a szóban forgó irányelv alapján kinevezett jogi képviselőket, illetve kijelölt létesítményeket a nemzeti szintű eljárásokba is be lehetne vonni.

Háttér

Egyre több bűnöző használja fel a technológiát bűncselekmények megtervezésére és elkövetésére. Ennek eredményeképpen a hatóságok egyre nagyobb mértékben kénytelenek elektronikus bizonyítékokra támaszkodni a bűnözők felkutatása és büntetőjogi felelősségre vonása céljából.

Az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzájutás ugyanakkor hosszadalmas és bonyolult folyamat lehet, különösen akkor, ha az adatokat külföldön tárolják. Ezen okból kifolyólag, az Európai Tanács és a Tanács kérésére a Bizottság 2018 áprilisában új szabályokat javasolt az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés javítása céljából.

(hirlevel.egov.hu)

(consilium.europa.eu)

---