Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat az Európai Unió Törvényszéke jóváhagyta

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EuB után a Törvényszék is jóváhagyta az Oroszországgal, illetve az orosz gazdasággal szemben foganatosított intézkedéseket.

2018. szeptember 13. napján az Európai Unió Törvényszéke döntésében megerősítette az Európai Tanács által elfogadott Oroszországgal szemben bevezetett korlátozó intézkedéseket. A döntés előzménye, hogy 2014. február 20-án az Európai Unió Tanács (a továbbiakban: Tanács) az Ukrajnában alkalmazott erőszakot teljes mértékben elítélte és felszólította Oroszországot az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes tiszteletben tartására. Ezzel egyidejűleg pedig a Tanács az emberi jogok megsértése miatt az erőszakért felelős személyek elleni korlátozó intézkedések bevezetését is tervezte. 2014. március 3-án tartott rendkívüli ülésen a Tanács elítélte az orosz fegyveres erők által elkövetett agresszív cselekményeket, amelyek az ukrán szuverenitás és területi integritást sértették és felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja vissza fegyveres erőit Ukrajna területéről, a nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően. Ezt követően pedig, 2014. március 5-én a Tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el a jogellenesen használt ukrán állami pénzeszközök befagyasztására és visszaszerzésére összpontosítva, majd március 6-án az Európai Unió állam- és kormányfői határozottan elítélték az ukrán szuverenitás és területi integritás megsértését, és ismételten felszólították Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja vissza a fegyveres erőit, másrészt azonnali hatállyal engedje be a vitatott területekre a nemzetközi megfigyelőket.

Mindezt figyelmen kívül hagyva, 2014. március 16-án a Krími Autonóm Köztársaság és a szovasztopoli helyi önkormányzat népszavazást tartott Krím státuszáról, amelyen döntő többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavaztak, amire válaszul a Tanács 2014. március 17-én további következtetéseket fogadott el Ukrajnával kapcsolatban: határozottan elítélte a Krímben az orosz szövetséghez való csatlakozásról szóló népszavazást, amelyről úgy vélte, hogy egyértelműen megszegte az ukrán alkotmányt. Ezzel egyidőben pedig ismételten felszólította Oroszországot, hogy tegyen lépéseket a válság fokozatos megszüntetésére és azonnal vonja vissza haderőit.

Ugyanezen a napon a Tanács az EUSZ 29. cikke alapján elfogadta az ukrajnai területek integritásának, szuverenitását és függetlenségét veszélyeztető vagy azzal fenyegető intézkedésekre vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145 / KKBP határozatot, valamint az EUMSZ 215. cikke alapján az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét veszélyeztető vagy azzal fenyegető cselekményekkel kapcsolatos korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014 / EU rendeletet, amely elrendelte az Ukrajnának a területi integritását, szuverenitását és függetlenségét veszélyeztető vagy azzal fenyegető cselekményekért felelős személyeket, valamint a velük kapcsolatban álló személyeket vagy szervezeteket érintő utazási korlátozásokat és eszközölési intézkedéseket.

Erre válaszul 2014. március 17-én Oroszország hivatalosan elismerte a Krímben tartott népszavazás eredményét, majd Krím-i Legfelsőbb Tanács és a szevasztopoli városi tanács deklarálta Ukrajnától való függetlenségét, és kérték Oroszországhoz való csatlakozásukat. Ugyanezen a napon pedig az orosz elnök aláírta a Krími Köztársaság szuverén és független államként való elismerő rendeletet.

Így az Európai Unió fokozatosan több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben, mind Krím jogellenes annektálása, mind pedig Ukrajna szándékos destabilizációjára válaszul:

  • diplomáciai lépések
  • egyedi korlátozó intézkedések (vagyoni eszközök befagyasztása és utazási tilalom)
  • a Krímmel és Szevasztopollal fennálló gazdasági kapcsolatokat érintő korlátozások
  • gazdasági szankciók
  • a gazdasági együttműködést érintő korlátozások
1. Diplomáciai lépések

2014-ben az EU lemondta az EU–Oroszország csúcstalálkozót, és az uniós tagállamok úgy határoztak, hogy nem rendezik meg szokásos kétoldalú csúcstalálkozóikat az orosz féllel. Az Unió a vízumkérdésről, valamint az EU és Oroszország közötti új megállapodásról Oroszországgal folytatott tárgyalásokat is felfüggesztette. A Szocsiba tervezett G8-csúcstalálkozó helyett G7-csúcstalálkozót rendeztek Brüsszelben 2014. június 4–5-én.

2. Egyedi korlátozó intézkedések
a) Vagyoni eszközök befagyasztása és utazási korlátozások

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó tevékenységeik miatt 155 személy és 44 szervezet vagyoni eszközeit befagyasztották, illetve utazási tilalmat rendeltek el e személyekkel szemben.

b) Az ukrán állami vagyon hűtlen kezelése

2014 márciusában a Tanács úgy döntött, hogy befagyasztja az ukrán állami vagyon hűtlen kezeléséért felelős személyek vagyoni eszközeit.

3. A Krímmel és Szevasztopollal fennálló gazdasági kapcsolatokat érintő korlátozások

A Tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el azt követően, hogy az Oroszország jogellenesen annektálta a Krímet és Szevasztopolt. Tilos a Krímből vagy a Szevasztopolból származó termékek Európai Unióba történő behozatala, kivéve  azon áruk esetén amelyek tekintetében az ukrán kormány származási bizonyítványt bocsátott ki. Az intézkedések másik része az uniós polgárokra és uniós székhelyű vállalkozásokra terjed ki, ugyanis tilos az egyes gazdasági ágazatokat és infrastrukturális projekteket érintő kereskedelmi és beruházások, turisztikai szolgáltatások nyújtása Krímben és Szevasztopolban, illetve az egyes termékekre és technológiákra vonatkozóan is kiterjesztették az export tilalmat.

4. Az Oroszországgal folytatott kereskedelmet sújtó gazdasági szankciók egyes gazdasági ágazatokban

Az EU 2014 júliusában és szeptemberében gazdasági szankciókat vezetett be a bizonyos gazdasági ágazatokban Oroszországgal folytatott kereskedelemre vonatkozóan, mely intézkedések között szerepelt:

  • korlátozták az elsődleges és másodlagos uniós tőkepiaci forráshoz jutást egyes orosz bankok és vállalkozások esetében,
  • fegyverkiviteli és -behozatali tilalmat rendeltek el,
  • megtiltották a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelét,
  • korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolaj-kitermelés és -feltárás céljára felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
A gazdasági együttműködést érintő intézkedések

Az uniós vezetők 2014 júliusában határoztak a gazdasági együttműködés korlátozásáról:

  • az uniós tagállamok megállapodtak arról, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában is összehangolják álláspontjukat annak érdekében, hogy hasonló lépések történhessenek az új műveletek finanszírozásával kapcsolatban,
  • újraértékelték az EU Oroszországgal folytatott kétoldalú és regionális együttműködési programjait, és bizonyos programokat felfüggesztettek.

Ezen elfogadott intézkedéseknek a célja, hogy megnöveljék Oroszország által Ukrajna szuverenitásával szemben folytatott cselekmények költségeit, amellyel több vállalkozás és bank fordult az Európai Unió Törvényszékhez, hogy kérje azok megsemmisítését.

A Törvényszék azonban megállapította, hogy a Tanács megfelelően indokolta a megtámadott jogi aktusokat, valamint hogy ez az indokolás lehetővé tette az érintett szervezetek számára az őket érintő korlátozó intézkedések okát megismerjék és azokat vitassák is. A Törvényszék ezenfelül hangsúlyozza, hogy a megtámadott jogi aktusoknak az a deklarált célja, hogy megnöveljék az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásására irányuló orosz intézkedések költségeit, továbbá hogy előmozdítsák a válság békés rendezését. A Törvényszék álláspontja szerint ez a célkitűzés egybevág a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésére irányuló célkitűzéssel, összhangban az Európai Unió meghatározott céljaival. Ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy a Tanács megteheti, hogy olyan korlátozásokat rendeljen el, amelyek az orosz gazdaság azon konkrét ágazataiban működő vállalkozások ellen irányulnak, amelyek az Európai Unióból származó termékek, technológiák vagy szolgáltatások szempontjából különösen fontos helyet foglalnak el. A Törvényszék azt is kifejti, hogy az orosz fél által vitatott EU–Oroszország partnerségi megállapodással sem ellentétesek az intézkedések, ugyanis annak 99. cikke lehetővé teszi azok elfogadását. Pontosabban a megállapodás 99. cikke 1) pontjának d) alpontja szerint a megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a feleket megakadályoznák abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyeket fontos biztonsági érdekeik védelmében szükségesnek ítélnek, többek között háborús időkben vagy háborúval fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén, illetve olyan kötelezettségek teljesítése céljából, amelyeket a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából fogadtak el. Ez a rendelkezés pedig nem követeli meg, hogy a „háború” vagy „háborúval fenyegető súlyos nemzetközi feszültség” olyan fegyveres konfliktust jelentsen, amely közvetlenül kiterjed az Európai Unió területére, így szomszédos országban bekövetkező események is igazolhatják azt. Ennek következtében a Tanács helyesen ítélte úgy, hogy az alapügy tárgyát képező korlátozó intézkedések elfogadása az EU–Oroszország partnerségi megállapodás 99. cikke értelmében szükséges volt az Európai Unió alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez, valamint a béke és a nemzetközi biztonság megőrzéséhez. Így a szóban forgó korlátozó intézkedések összeegyeztethetők-e az EU–Oroszország partnerségi megállapodással.

A Törvényszék emlékeztet arra, hogy az elérni kívánt célkitűzések jelentősége igazolhatja a bizonyos olyan gazdasági szereplőket érő, akár jelentős negatív következményeket, akiknek semmilyen felelősségük nincs a szankciók meghozatalához vezető helyzetet illetően. Következésképpen az érintett szervezetek vállalkozási szabadságába és tulajdonhoz való jogába történő beavatkozás nem tekinthető aránytalannak.  Így az EuB után a Törvényszék is jóváhagyta az Oroszországgal, illetve az orosz gazdasággal szemben foganatosított intézkedéseket.

Forrás:

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2018-09/cp180132hu.pdf

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=205646&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=286330

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2018-09/cp180132hu.pdf

Kapcsolódó cikkek:


Gyermekek idegenrendészeti őrizete – EJEB-intő Törökországnak
2019. november 13.

Gyermekek idegenrendészeti őrizete – EJEB-intő Törökországnak

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Törökországot kiskorúak idegenrendészeti őrizetével kapcsolatos többszörös jogsértés miatt. Kiskorú gyermek idegenrendészeti őrizetben tartása kivételes esetekben fordulhat elő, tekintettel arra, hogy kiemelten sérülékeny csoportról van szó.

Európai ítélet speciális energiaár-támogatás ügyében
2019. november 7.

Európai ítélet speciális energiaár-támogatás ügyében

A szerző az Európai Unió Bíróságának a fotovoltaikus napenergiát hasznosító létesítmények általi villamosenergia-termelés támogatása megszüntetésének kérdésében született ítéletét veszi górcső alá, mely az Agrenergy Srl, a Fusignano Due Srl kontra Ministero dello Sviluppo Economico-ügyben született.