Dupla szavazás az EP-választáson – Lehetséges, de tilos

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem csak a magyar közéletet és jogászvilágot foglalkoztatja a visszaélés lehetősége az EP-választáson. A téma a sok kettős állampolgár okán Németországban is borzolja kedélyeket.

Aki több európai uniós tagországnak is a polgára, többször fog tudni szavazni az Európai Parlament (EP) képviselőinek május 26-ai választásán – ismerte el a berlini kabinet a német törvényhozásban képviselői kérdésre. Többször szavazni tilos, de nincs hatékony eszköz ennek megakadályozására – tette hozzá az igazságügyi miniszter. A probléma legkésőbb a 2014-es választások óta ismert. Németországban 800 ezer kettős állampolgár használhatja ki a kiskaput.

Prominens csalás

A probléma öt éve, a mérvadó politikai-kulturális hetilap, a Zeit főszerkesztője kapcsán került az érdeklődés középpontjába. Giovanni di Lorenzo a szavazás után maga mondta el, hogy kétszer szavazott: német állampolgárként a lakóhelye, Hamburg egyik általános iskolájában, olaszként pedig az észak-német városban működő konzulátuson.

A külföldön élő olasz állampolgárok egyszerű internetes vagy levélben történő regisztráció után szavazhatnak a külképviseleteken. A hatóság nem vizsgálja, hogy a kérelmező a szavazás helye szerinti országnak is polgára-e. Hasonló a helyzet – a sok lengyel-német kettős állampolgár okán szintén fókuszban lévő – Lengyelországban. A különbség mindössze annyi, hogy személyesen kell regisztrálni a külképviseleten, ahol a kérelmező szavazni akar. A kérelmek alapján összeállított külképviseleti választói névjegyzékeket sem az olaszok, sem a lengyelek nem küldik meg a német hatóságoknak.

A német álláspont

„Minden uniós polgárnak egy szavazata van” – mondja a Szövetségi Választási Iroda vezetője. „A dupla voksolás bűncselekmény” – teszi hozzá Georg Thiel. A cselekmény megvalósítja a német Btk. 107a §-ában öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel fenyegetett választási csalás tényállását.

A hatóságoknak azonban nincs eszközük a cselekmények megakadályozására. Nincs ugyanis egységes európai választói névjegyzék, a tagállamok pedig nem egyeztetik egymással a választópolgáraik névsorát. Németországban a választói névjegyzékek összeállításáért felelős önkormányzatoknak meg kell küldeniük a külföldi szavazók névsorát a Szövetségi Választási Irodának. Ezekben csak azok szerepelnek, akik németországi állandó lakcímmel rendelkeznek, de egy másik tagállamnak a polgárai. A névsor alapján a németek felveszik a kapcsolatot az állampolgárság szerinti országgal, hogy ott a német névjegyzékben szereplőket töröljék a szavazati joggal rendelkezők listájáról. A kettős állampolgársággal rendelkező választásra jogosultakról viszont nincs nyilvántartás és ezért egyeztetés sem.

Érvénytelen választás?

2014-ben Németországban 109-en támadták meg az EP-választás eredményét. Ebből 44-en di Lorenzo kettős szavazása okán. Ellene büntetőeljárás is indult. Ez azonban még ügyészségi szakban, egy megrovással lezárult. Elrettentő ítéletről tehát aligha beszélhetünk.

A Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke, Hans-Jürgen Papie akkor azt az álláspontot képviselte, hogy már önmagában a kettős szavazás lehetősége a teljes választás érvénytelenségéhez vezethet. Hasonló véleményen volt a neves bonni közjogprofesszor, Josef Isensee is. A törvényhozás igazságügyi bizottságának elnöke, Wolfgang Bosbach jogilag és politikailag is „elviselhetetlennek” minősítette a kiskaput. Kereset híján az Alkotmánybíróság végül nem foglalkozott a témával. Jogszabály-módosítás sem történet. A politikai többség nem tartotta elég fontosnak az ügyet. Azzal érveltek, még abból a valószínűtlen feltevésből is kiindulva, hogy Németországban mind a 800 ezer érintett duplán szavaz, 1,6 millió érvénytelen voks állna elő. Ez a 64,8 millió választásra jogosult 2,5 százaléka, tehát alkalmatlan az eredmény érdemi befolyásolására.

Lehetséges megoldások

A probléma tehát csak azokat érinti, akik több, jellemzően két országnak is a polgárai. Azok esetében, akik külföldi állampolgárként élnek egy uniós országban, ki van zárva a dupla szavazás lehetősége. Róluk egyeztetnek a tagállami hatóságok.

A problémára három megoldás is lenne.

– Az első: a választás eljárási részletszabályainak megalkotása nemzeti hatáskör. Brüsszel a 93/109/EK irányelvben csak az fekteti le, hogy az uniós polgárok az állandó lakóhelyük szerinti országban aktív és passzív választójoggal rendelkeznek. Az irányelv megengedi, hogy a nemzeti jogalkotó saját állampolgárainak akkor is adjon szavazati jogot, ha külföldön élnek. Ennek a lehetőségnek a megszüntetése megoldaná a kettős szavazás problémáját. Mindenkinek csak ott lenne szavazati joga, ahol él, függetlenül attól, hogy melyik tagállam polgára. Azonban több tagország, köztük Magyarország sem akarja a külföldön élő polgáraitól elvenni a hazai szavazás lehetőségét, ezért blokkolják az irányelv módosítását. További nehézség, jelenleg semmi nem akadályozza, hogy valakinek két tagállamban is állandó lakcíme legyen. Sok országban még az sem világos, hogy ez egyáltalán jogellenes-e. Az ez elleni fellépés nélkül a többes szavazás lehetősége részben akkor is megmaradna, ha a szavazati jog nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakóhelyhez kötődne. Aki több helyen van bejelentkezve, továbbra is több helyen szavazhatna.

– A második: egységes európai választói névjegyzék létrehozása a szavazás helyének feltüntetésével.

– A harmadik: a tagállami választói névjegyzékek összevetése.

Az Európai Parlament tavaly nyáron az EP-választás jogi hátterének modernizációja (2018/994 tanácsi határozat) során a kettős szavazást megakadályozni hivatott rendelkezéseket is elfogadott.

– Az egyik szerint a tagállamoknak „kellően elrettentő” szankcióval kell fenyegetniük a többes szavazást. Hogy csak a büntetőjog „kellően elrettentő-e”, nyitva hagyja az irányelv.

– A másik, a tagállamoknak hatékony eszközökkel kell fellépniük a csalás megelőzése érdekében. Ennek keretében meg kell nevezniük az információcseréért felelős nemzeti hatóságot. Adatcsere azonban csak ama állandó lakóhellyel rendelkező, ezért szavazásra jogosult személyek esetében kötelező, akik egy másik tagállamnak a polgárai. A kettős állampolgárok vonatkozásban nem. Ilyen változtatást nem akart a tagállamok többsége, mert nincs nyilvántartásuk a többes állampolgárokról és ennek létrehozását aránytalanul bonyolultnak, illetve költségintenzívnek találták.

Remény vs. demokráciadeficit

A Német Választási Bizottság jobb híján „a polgárok jogkövető magatartásából” indul ki és a választópolgároknak postázott szavazási értesítőn figyelmeztet, hogy a többszöri szavazás bűncselekmény.

A többség aligha fog duplán szavazni. Az EP-választás legnagyobb problémája éppen az alacsony részvétel. Ennek ellenére a kiskapu jól mutatja, hogy az EU demokratikus legitimációja kívánnivalót hagy maga után, és hogy a tagállamok, valamint Brüsszel évek óta képtelen egy ismert és kezelhető probléma orvosolására.

---