Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Egyesült Államok volt elnöke magyar idő szerint kedd este fél 8-kor érkezett a New York-i bíróságra, miután múlt héten vádat emeltek ellene a Stormy Daniels pornószínésznőnek 2016-ban kifizetett „hallgatási pénz” miatt. Ügyvédei előre közölték: Donald Trump ártatlannak fogja vallani magát – így is történt.
Az exelnök a bíróság épülete előtt odaintett az újságíróknak, de egyetlen szóval sem nyilatkozott. A titkosszolgálat emberei nem a főbejáraton át kísérték be. Megérkezése után formálisan őrizetbe került. A nagyjából negyedórásra tervezett bírósági meghallgatás előtt ujjlenyomatot vettek tőle és rögzítették az adatait. Bilincs végül nem került rá.
Úton a bíróság felé ezt írta ki közösségi oldalára: „Lower Manhattan felé tartunk, a bíróságra. Annyira SZÜRREÁLISNAK tűnik – WOW, LE FOGNAK TARTÓZTANI. Nem hiszem el, hogy ez történik Amerikában. Make America Great Again.”
Juan Manuel Merchan, az ügyben eljáró bíró úgy döntött, hogy a tárgyalóteremben nem lehetnek bent sem tv-kamerák, sem elektronikus eszközök, tehát mobiltelefonok és laptopok sem. A hírügynökségek néhány percig fotózhattak a teremben a meghallgatás kezdete előtt. A 60 éves Merchant egyébként nem először hozza össze a sors Donald Trumppal: ő elnökölt a Trump ingatlancégével kapcsolatos tavalyi perben is, amely a The Trump Organization pénzügyi vezetője, Allen Weisselberg adócsalás miatti elítélésével zárult.
A Trump elleni vádirat 34 vádpontból áll, a volt elnök egyik pontban sem vallotta bűnösnek magát, így az üzleti iratok manipulálásával, valamint a kenőpénz kifizetésével kapcsolatban sem.
Juan Manuel Merchan, az ügyben eljáró bíró úgy döntött, hogy a tárgyalóteremben nem lehetnek bent sem tv-kamerák, sem elektronikus eszközök, tehát mobiltelefonok és laptopok sem. A hírügynökségek néhány percig fotózhattak a teremben a meghallgatás kezdete előtt. A 60 éves Merchant egyébként nem először hozza össze a sors Donald Trumppal: ő elnökölt a Trump ingatlancégével kapcsolatos tavalyi perben is, amely a The Trump Organization pénzügyi vezetője, Allen Weisselberg adócsalás miatti elítélésével zárult.
A dolgok kiéleződésével párhuzamosan a kampánygépezet is beindult. Egy kiszivárogtatott jelentés szerint a vád alá helyezés utáni napokban a kampánystáb hétmillió dollárral lett gazdagabb, ami jelzi, hogy az újbóli reflektorfénybe kerülés nem feltétlenül hátrányos Trump elnökjelölti esélyeire nézve. A közvélemény-kutatások szerint ő vezeti a republikánus elnökjelöltek listáját – igaz, az összesítésen egyelőre nem szerepel Trump legnagyobb párton belüli kihívója, Ron DeSantis floridai kormányzó, aki várhatóan a jövő hónapban, az állam törvényhozási szezonjának befejeztével jelenti be indulását, vagyis kivárja a Trump-per fejleményeit, hogy a közvélemény miként reagál a volt elnök vád alá helyezésére.
„Gag order”
Úgy tudni, a bíró ugyan nem rendelt el hallgatási tilalmat, de figyelmeztette Trumpot, hogy a kérdést újra előveszik, amennyiben az exelnök nem hagy fel az üggyel kapcsolatos heves, nyilvános, indiszkrét retorikával. Az ún. „gag order” megtiltotta volna Trumpnak és az őt képviselő „stáb” tagjainak, hogy nyilvánosan beszéljenek az ügyről. Ilyet általában akkor rendelnek el, ha fennáll a veszélye annak, hogy olyan kijelentések hangzanak el, amelyek erőszakra buzdíthatnak, vagy fenyegetőek lehetnek az ügyészekre vagy a tanúkra nézve. A hallgatási tilalom megszegése büntetőjogi felelősségre vonást vonhat maga után.
Donald Trump minden kommentár és nyilatkozat nélkül hagyta el a manhattani bíróság épületét. Várhatóan floridai birtokáról fog reagálni a történtekre – magyar idő szerint szerda hajnalban.
Forrás: BBC, Guardian, Forbes
Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.
Az EU Bírósága egy francia jogvita kapcsán úgy ítélte meg, a villamosenergia-elosztórendszer üzemeltetőjét a vonatkozó uniós irányelv alapján „gyártónak” kell tekinteni, ha módosítja a termelő által szolgáltatott áram feszültségét a végső fogyasztói felhasználás érdekében.
A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
