Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozási kérdései
Az alábbi cikk egy konkrét mezőgazdasági támogatási kérelem ügyében született uniós bírósági ítéletet mutat be.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen lépéseket tehetne Magyarországon a török elnök, ha egy humorista sértegetné?
Az elmúlt napokban nagy port vert fel, hogy a német kormány szabad utat adott a Recep Tayyip Erdogan török elnököt egy televíziós műsorban személyeskedő hangnemben kritizáló humorista, Jan Böhmermann elleni büntetőeljárásnak. Jelenleg a német államügyészség nyomoz az ügyben. Ennek jogi háttere, hogy a német büntető törvénykönyv külön tényállásként tartalmazza a „külföldi államok hivatalos szerveinek és képviselőinek megsértése” megnevezésű bűncselekményt, amely akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Az eljárás megindításának azonban feltétele, hogy azt a sértett állam kormánya indítványozza, és ahhoz a német szövetségi kormány is hozzájáruljon.
Megjegyzendő, hogy Németországban is létezik az egyszerű becsületsértési tényállás, melynek büntetési tétele jóval alacsonyabb. Enyhébb megítélését jelzi, hogy ezzel kapcsolatban a vádat nem is az ügyészség, hanem a sértett képviseli. Ennek megfelelően az eljárás lefolytatásához természetesen a kormány hozzájárulására sincs szükség. Amennyiben tehát a német kormány nem járult volna hozzá az előző bekezdésben említett, „külföldi államfő megsértése” miatti büntetőeljáráshoz, úgy Erdogan becsületsértésre hivatkozva magánvádlóként léphetett volna fel a humoristával szemben.
Ennek kapcsán Novák Zoltán, a TaylorWessing nemzetközi ügyvédi iroda ügyvédje azt a fiktív helyzetet elemezte, hogy milyen – elsősorban büntető – jogi lépéseket tehetne Erdogan Magyarországon, amennyiben az eset egy magyar humorista magyarországi műsorában történne.
Változásfigyeltetés |
---|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
A hatályos magyar büntetőjogban nem található a „külföldi államok hivatalos szerveinek és képviselőinek megsértéséhez” hasonló bűncselekmény. Az ahhoz legközelebb eső tényállást, a „hatóság vagy hivatalos személy megsértését” 1994-ben az Alkotmánybíróság semmisítette meg. Erdogan ma Magyarországon kizárólag egyszerű becsületsértésre hivatkozhatna, melynek elkövetője egy évig terjedő szabadságvesztéssel (vagy pl. pénzbüntetéssel) büntethető.
Ez a bűncselekmény Magyarországon is magánvádas, vagyis az eljárás a sértett magánindítványára indul, és a vádat is alapvetően a sértettnek kell képviselnie. Csak akkor emel vádat az ügyészség, ha a becsületsértést hivatalos személy vagy hatóság sérelmére követik el. Erdogan azonban nem tekinthető hivatalos személynek, mert a „hivatalos személy” magyar törvényi definíciója csak magyarországi hivatalos személyeket foglal magában.
A külföldi hivatalos személy elleni becsületsértésre érdekes módon nem terjed ki a közvádra üldözendőség fenti szabálya. A 2013 júniusáig hatályos régi büntetőtörvénykönyv még azt írta elő, hogy egy nemzetközi mentességet élvező személy – például külföldi államfő – elleni becsületsértés miatt a sértett diplomáciai úton kijelentett „kívánatára” indult büntetőeljárás. Ez magával vonta azt is, hogy a vádat az ügyészség képviselte. A hatályos büntetőtörvénykönyv azonban teljesen eltörölte ezt a speciális szabályt, így jelenleg Erdogan ugyanúgy csak magánindítvány előterjesztésére lenne jogosult, és ugyanúgy magának kellene a vádat képviselnie, mint egy magánszemély elleni becsületsértés sértettjének. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy az ügyészség átvehetné Erdogantól a vád képviseletét, ha azt – például az ügy diplomáciai vonatkozásai miatt – indokoltnak látná.
Más kérdés, hogy Erdogan magánvádlóként való fellépése esetén a bíróság megállapítaná-e a humorista bűnösségét, és ha igen, milyen büntetést szabna ki. A magyar bírói gyakorlat szerint a büntetéskiszabás során a nemzetközi politikai kontextus figyelembevételével enyhítő körülmény lehetne például, hogy „a cselekmény motívuma a valóságos vagy vélt közérdek szolgálata” volt.
Erdogan emellett valószínűleg az új Polgári Törvénykönyv által bevezetett sérelemdíj iránti igényt is támaszthatna ebben a fiktív helyzetben. Ezt akár a becsületsértés miatt folyó büntetőeljárásban, akár külön polgári perben is megtehetné. Igaz, a Ptk. szigorúbb feltételrendszert állapít meg a közéleti szereplők személyiségi jogaival kapcsolatban annak érdekében, hogy azok egyensúlyba kerüljenek a közügyek szabad megvitatását biztosító alapjogok élvezetével. Ugyanakkor a közéleti szereplő személyiségi jogait sem lehet az emberi méltóságot sértő módon megsérteni, és a német humoristáéhoz hasonló kijelentések komolyan felvetik az emberi méltóság sérelmét.
Egy ilyen ügy Magyarországon egyszerű becsületsértési eljárásként folyna le – foglalja össze a helyzetet az ügyvéd. A vádat Erdogannak kellene képviselnie, a kormány hozzájárulásának vagy az ügyészség közreműködésének szükségessége alapesetben nem merülne fel. Ugyanakkor a maximálisan kiszabható büntetés jóval enyhébb lenne, mint a folyamatban levő német ügyben.
Az alábbi cikk egy konkrét mezőgazdasági támogatási kérelem ügyében született uniós bírósági ítéletet mutat be.
Az EU az eladók termelői láncért viselt felelősségének szigorításáról döntött. Németországban már évek óta az értékesítők felelnek a termelőik emberi jog sértéseiért és környezetszennyezéseiért.
A szerző alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának az FGTI vs Victoria Seguros SA-ügyben hozott ítéletét ismerteti, melyben az alkalmazandó jog kérdését vette górcső alá
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!