Európai fű-forradalom – Németország már döntött: legalizálja a marihuánát

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A német kormány tervei szerint legális lesz a kannabisz fogyasztása, birtoklása, termesztése és kereskedelme. A dekriminalizáció az uniós jogba és nemzetközi egyezményekbe ütközhet, de nem kizárt a közösségi jog módosítása, ami valóságos európai ’fű-forradalomhoz’ vezethet.

1. Új német drogstratégia

A szociáldemokrata-zöld-liberális-koalíció (SPD-Grüne-FDP) egészségügyi minisztere, Karl Lauterbach október végén mutatta be a német kormány új drogstratégiáját.[1] A tárcavezető alapvető változásokat jelentett be: Németországban rövidesen személyes használatra szabadon lehet birtokolni és termeszteni legfeljebb 30 gramm marihuánát a THC-tartalomtól függetlenül, valamint dekriminalizálják az élvezeti kannabisz kereskedelmét is. Ezzel az EU legnépesebb, valamint legnagyobb gazdasági és politikai súlyú tagállama a marihuána-liberalizáció útjára lépett. Jelzésértékű döntés tucatnyi hezitáló ország számára. „Forradalmi elhatározás” – értékelte a bejelentést Peter Homberg, a kannabisz-jog egyik legelismertebb németországi szakértője.[2]

„Az áttörésről majd csak akkor beszélhetünk, ha világossá válik, hogy a tervünk összeegyeztethető az európai joggal” – hűtötte a kedélyeket a miniszter, aki néhány évvel ezelőtt még a legalizáció ellen volt.[3] A szociáldemokrata politikus visszafogott retorikáját az indokolja, hogy maga sem biztos a minisztériumában készült javaslat uniós és a nemzetközi jogi konformitásában: „A koalíciós szerződésben lefektetettek szerint széleskörű liberalizációról döntöttünk, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy a nemzetközi jogi keretek megengedik ezt” – ismerte el bizonytalanságát Lauterbach.[4] Az elmúlt hetekben több neves német jogász is úgy nyilatkozott, hogy a liberalizáció a kormány által elképzelt formában több uniós jogszabályt és ENSZ egyezményt is sérthet.

2. Uniós és nemzetközi akadályok

A bizonytalanságra tekintettel az egészségügyi minisztérium előzetes normakontrollt kezdeményezett az Európai Bizottságnál. Ez egy úgynevezett pilot-eljárás, amely csak szokásjogilag szabályozott. Egy párbeszéd a Bizottság és a kezdeményező tagállam között, melynek célja egy esetleges későbbi kötelezettségszegési eljárás (EUMSz 258. cikke) megelőzése. A német szaktárca a megkeresésében arra kérte a Bizottságot, hogy az uniós jogi konformitás mellett azt is vizsgálja meg, hogy az új német stratégia összhangban áll-e a nemzetközi szerződésekkel, valamint, hogy a liberalizáció jobban szolgálná-e a fiatalok és az egészség védelmét, mint a jelenlegi tiltás.

Lauterbach el akarja kerülni, hogy ismét évekig tartó huzavona alakuljon ki Berlin és Brüsszel között, mint az autópályadíj esetében. Emlékeztetőül: A 2013-as választási kampányban megígért, de belpolitikai viták miatt csak 2016-ban bevezetett, kizárólag a külföldi személyautókra vonatkozó németországi autópályadíjról a Bizottság keresete alapján 2019-ban az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) kimondta, hogy sérti a közösségi jogot.[5]

A berlini tárcavezető gyors brüsszeli döntéssel számol, ami lehetővé tenné, hogy 2023 első negyedévében elkészüljön a végleges törvényjavaslat és 2024 elején hatályba lépjen a liberalizáció.

3. Vitatott és bizonytalan részletek

A koalíció civil szervezetek kritikáira reagálva a drogstratégia első változatában szereplő 20 helyett 30 gramm esetében legalizálná a magánszemélyek marihuána vásárlását és birtoklását, termeszteni pedig 2 helyett 3 tövet szabadna. A jogszabály hatályba lépésével automatikusan megszűnne minden büntetőeljárás, ami a korábban elkövetett, de a liberalizációval legálissá vált cselekmények miatt indult.

Szintén a civil lobbi eredménye, hogy a kormányjavaslat nem tartalmaz THC-határértéket. Azt azonban még mérlegelik a szakminisztériumban, hogy a 18 és 21 év közöttieknek csak olyan kannabisz szabadjon értékesíteni, amely egy meghatározott THC-határt nem érnek el. Az viszont biztos, hogy a fogyasztás, vásárlás és termesztés csak a 18. életévüket betöltöttek számára lenne megengedett. A stratégia indokolás szerint ugyanis „a fejlődő szervezetben a marihuána fő pszichoaktív hatóanyaga nagyobb eséllyel okozhat agykárosodást, mint felnőtteknél”.[6]

Azt a civil javaslatot viszont nem fogadta el a kormány, mi szerint ideális esetben azonnal, de legkésőbb a jogszabály elfogadásával, tehát annak hatályba lépése előtt szűnjenek meg a büntetőeljárások. Lauterbach ezt a hatályba lépéshez, és nem az elfogadáshoz akarja kötni.

Az árusítást szigorú szabályozná és ellenőrizné az állam: csak hatásági engedéllyel rendelkező üzletekben, elképzelhető, hogy csak gyógyszertárakban lehetne marihuánát vásárolni. Az elárusító feladata és felelőssége lenne a vevők nagykorúságának ellenőrzése és a kötelezettségei közé tartozna, hogy szakértelem birtokában felvilágosítást adjon a kannabisz élettani hatásairól. Az elárusítás csak külön, kifejezetten erre a célra berendezett helységben történhetne. Az árusításra vonatkozó szabályok a feldolgozott marihuána mellett a kannabisz mag és palánta eladására is vonatkoznának. A reklám pedig tilos lenne.

A 18. életévüket be nem töltött személyek a liberalizáció után se vásárolhatnak, termeszthetnek és birtokolhatnak marihuánát. Viszont a kiskorú fogyasztók szabályszegése csak közigazgatási eljárást vonna maga után (verwaltungsrechtliches Verbot), míg a nekik történő értékesítés továbbra is bűncselekmény maradna. A közigazgatási eljárás keretében felvilágosító, megelőző, illetve elterelő foglalkozásokon való részvételre lehetne kötelezni a felnőttek esetében megengedett cselekményt elkövető fiatalkorúakat. Azt, hogy a fogyasztáson kapott kiskorúaknak csak közigazgatási eljárással kellene számolniuk, azzal magyarázta a stratégia, hogy sértené az arányosság elvét, ha a felnőttek számára megengedett cselekmények megvalósítása miatt fiatalkorúak ellen büntető, vagy szabálysértési eljárás folyna. „Ez nem lenne összhangban a kormány által célul kitűzött liberalizációval.” A nagykorúaknak viszont büntetőjogi fenyegetés mellett kellene gondoskodniuk arról, hogy nem a velük egy háztartásban élő kiskorú birtokába ne kerüljön az általuk birtokolt, fogyasztott vagy termesztett marihuánából. A kereskedők pedig bűncselekményt valósítanának meg, ha kiskorú személynek értékesítenének marihuánát.

A stratégia hangsúlyozza, hogy a liberalizációval párhuzamosan nagy hangsúlyt akarnak fektetni a felvilágosításra, amit az állam és a civilek együttműködésében képzel el a kormány. A szakminisztériumban legalább ilyen fontosnak tartják, hogy az állam saját kutatóintézetiben, illetve támogatásokon keresztül a magánszféra bevonásával intenzívebbé váljon a kannabisz élettani hatásainak kutatása. Az így szerzett tudás azért is fontos, mert a kormány a szabály hatálybalépése után 4 évvel felül akarja vizsgálni azt. A revízió során figyelembe vennék a piaci változásokat, az érintettek körében végzett felméréseket, valamint az esetleges népegészségügyi hatásokat, sőt, még a közúti közlekedésre gyakorolt kihatásokat is.

Az értékesítés engedélyezésével az állam plusz bevételt remél a hatalmas és mindeddig a feketegazdaságot hizlaló fű-piacról. A kereskedőknek áfa mellett ’kannabisz-adót’ is fizetniük kellene, amely az eladott mennyiségtől és az értékesített marihuána THC-tartalomtól függene: X euró/gramm/THC-tartalom. A startégi azonban hangsúlyozza, hogy „az adóterhet úgy kell meghatározni, hogy a legális piac ne legyen versenyképtelen az illegálissal szemben”.

4. Brüsszeli tiltásban bízik a berlini kormány?

„Ha Brüsszel nem adja áldását a tervezetre, marad az alkotmányellenes helyzet?” – tette fel a költői kérdést a vezető német jogi szakportál, az LTO összeállításában Andreas Richter, a Berlini Fiatalkorúak Bíróságának bírája. A dekriminalizációért régóta síkra szálló jogász szerint ’gyávaság’ lenne az EU-ra hivatkozva meghátrálni. „A koalíciós pártoknak mindenképpen be kellene tartaniuk a választóknak tett ígéretüket.”[7]

Dr. Robin Hofmann, az Universiteit Maastricht büntetőjogásza és kriminológusa szerint viszont helyes, hogy Berlin megvárja Brüsszel állásfoglalását. Máskülönben azt kockáztatná, hogy az EUB előtt bukik el a már elfogadott reform. Hasonlóan vélekedik Kai Ambos, az Universität Göttingen büntetőjog professzora, az európai büntetőjog egyik legelismertebb német szakértője.

A 9.000 taggal és 24 alapszervezettel legjelentősebb, a kannabisz legalizálásáért küzdő civil szervezet, a Deutsche Hanfverband (Német Kenderszövetség, DHV) is célravezetőnek tartja az előzetes konzultációt a német kormány és az Európai Bizottság között. A szervezet vezetője, Georg Wurth szerint azonban rossz a kormányzati hozzáállás: „Nem megkérdezni kellene, hogy legalizálhatunk-e, hanem kijelenteni, hogy legalizálunk és megkérdezni, hogy ennek mik a közösségi jogi feltételei.” Wurt attól tart, hogy „a német kormány egyenesen reménykedik a brüsszeli tiltásban, hogy ezzel kibújhasson a német választóknak tett ígérete alól”.

5. Politikai és szakmai vélemények

A koalíció legkisebb pártja, a liberális FDP kritizálja a tervezetet: „Túl visszafogott, túl lassú, túl szigorú!” Mennyiségi határ nélkül dekriminalizálnák a marihuána birtoklását, termesztését és árusítását. „Azt se írja elő az állam, mennyi bort vagy sört tarthat valaki otthon” – vont párhuzamot a párt frakciójának drogpolitikai szóvivője, Kristine Lütke.[8]

A szintén ellenzéki demokratikus-szocializmus pártja, a Linke üdvözli a liberalizációt és azt is, hogy a tervezetből kikerült a THC-határérték. Ates Gürpinar, a párt drogpolitikai szóvivője szerint elengedhetetlen a marihuána-fogyasztás közúti közlekedéssel összefüggő szabályozása is, amelynek során a hatóanyag tartalmat lehetne figyelembe venni: „Véget kell vetni annak, hogy elveszíti a jogosítványát annak, akinek THC-nyomokat találnak a vérében.”[9] Az alkoholhoz hasonlóan határérték bevezetését javasolja, ami alatt a jármű vezetés megengedett lenne. A kedvező észak-amerikai tapasztalatokra hivatkozik, amelyet szeptemberben gyűjtött Kanadában és Kaliforniában, ahol 2018-ban, illetve 2016-ban megtörtént a dekriminalizáció és meghatározott szintű kábítószeres befolyásoltságig vezetni is szabad.[10]

Az ellenzéki nemzeti-konzervatív AfD a marihuána ’élvezeti célú felhasználásának’ legalizálása ellen van. A párt egészségpolitikai szóvivője, Martin Sichert szerint a „kannabisz kapudrog, ami a keményebb drogokhoz vezeti a fogyasztókat”.[11] Támogatják viszont a kannabisz gyógyászati célú felhasználásának kibővítését, illetve egyszerűsítését.

Számottevőbb, hogy a legnagyobb ellenzéki tömb, a konzervatív CDU-CSU pártszövetség is a liberalizáció ellen van. A nagyobbik kereszténydemokrata párt, a CDU jogpolitikai szóvivője, Prof. Günter Krings szerint „komoly hiba, hogy a kormány nem hallgat a szakértőkre.”[12] Leginkább az Orvosszövetség (Kassenärztlichen Bundesvereinigung) elnökére gondol. Andreas Gassen óvott a kannabisz veszélyeinek bagatellizálástól, mondván a rendszeres fogyasztás, különösen a fejlődő szervezetekben maradandó károsodásokat okozhat.^[13] Krings is a 18 és 21 év közöttiekre kiterjedő legalizálást tartja a legveszélyesebbnek. Szerinte nem elegendőnek annyi védelmet, hogy nekik csak egy meghatározott THC-határ hatóanyagot el nem érő kannabisz lenne értékesíthető.[14] „A büntetőeljárásokból kitűnik, hogy a rendszeres drogot fogyasztók módosult tudatállapotban, pszichés zavarokkal küzdve követnek el bűncselekményeket.” A konzervatív politikus a brüsszeli stopban bízik. „Remélhetőleg a nemzetközi jogi, illetve az uniós előírások meg fogják akadályozni, hogy a stratégiából törvény legyen.”

6. Az EU szabta jogi keretek

Az uniós jogi konformitás szempontjából döntő jelentősége van, hogy az

Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) büntetőjog minimumstandardokat tartalmazó rendelkezései között megtalálható a kábítószer-kereskedelem tilalma. A 83. cikk (1) bekezdése felsorol tucatnyi területet, amelyeken „az Európai Parlament és a Tanács irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, amelyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva a több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve amelyek esetében különösen szükséges, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapokon nyugodjék”. A listán szerepel a tiltott kábítószer-kereskedelem.

Az európai jogalkotó élve hatáskörével a 2004/757/IB kerethatározatban (2004. október 25.)[15] a tiltott kábítószer-kereskedelem területén bűncselekményi tényállási elemekre és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok határozott meg a tagállamok számára. A kerethatározat lefekteti, hogy a tagállamok kötelesek a büntetőjog eszközeivel üldözni a tiltott kábítószer-kereskedelmet. Az értelmező rendelkezések és az EUB joggyakorlata értelmében ’kábítószer’ alatt a kannabiszt is érteni kell. A ’kereskedelem’ fogalmát pedig kiterjesztően kell definiálni: a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében bele tartozik a ”kábítószerek termelése, előállítása, kivonása, készítése, felajánlása, értékesítésre való felajánlása, forgalmazása, értékesítése, bármilyen feltétel mellett való szállítása, közvetítése, feladása, tranzitálása, fuvarozása, importálása vagy exportálása” is. A b) pont pedig kifejezetten nevesíti „az ópiummák, kokacserje és cannabis” termesztését a magatartások között, amelyeket a tagállamokban a büntetőjog eszközeivel kell üldözniük.

Fontos megjegyezni, hogy a kerethatározat nem kötelezi a tagállamokat a fogyasztás kriminalizálására. Tehát maguk dönthetik el, hogy a drogok, így a marihuána fogyasztását szabályozzák-e, és ha igen, mikként.

A már idézett Peter Homberg, a gyógyszerészeti jog egyik legelismertebb német szakértője szerint az uniós jogi keretek világosok: a kerethatározat értelmében a tagállamoknak büntetniük kell minden kannabisszal kapcsolatos magatartást a tudományos és orvosi célú előállítás és felhasználás, valamint a fogyasztás kivételével.^[16] Erre figyelemmel Homberg a német tervezet elfogadása sine-qua-non-jának tartja az uniós jog módosítását.

7. Brüsszelben folytatódik a meccs

Az EU előzetes vizsgálatának gondolata nem csak Berlinben merült fel. A Bizottság nem sokkal a stratégia október végi nyilvánosságra hozatala után jelezte a német kormánynak, hogy a későbbi jogviták elkerülése érdekében cél szerű lenne a törvény összeegyeztethetőségét az uniós joggal még annak elfogadása előtt megvizsgálni, valamint ellenőrizni, hogy a javaslat összhangban áll-e az EU-t és azon keresztül Németországot is kötő nemzetközi szerződésekkel.

Berlinből rögtön pozitív válasz érkezett. Az egészségügyi miniszter világossá tette, hogy a stratégiából csak akkor lesz törvénytervezet, majd törvény, ha a Bizottság előzetesen rábólint a ’kontrollált legalizálás’ német koncepciójára. „Ha nem kapjuk meg a Bizottság jóváhagyását, el fogunk állni a reformtól” – mondta Karl Lauterbach.[17]

A Bizottság illetékes szóvivője, Anitta Hipper úgy nyilatkozott a legjelentősebb német jogi portál, a Legal Tribune Online (LTO) megkeresésére, hogy a vonatkozó jogszabályok mellett az egészségügyi, bűnügyi, környezetvédelmi és szociális kihatások figyelembevételével fogják megvizsgálni a német tervezetet.[18]

A párbeszéd tehát már a hivatalos német megkeresés előtt megindult Berlin és Brüsszel között. „Az informális megbeszélések a Bizottság szakembereivel, az EP képviselőivel és nemzetközi civil szervezetek aktivistáival nagyon ígéretesek. Optimista vagyok az új drogstratégiánk elfogadását illetően” – mondta Carmen Wegge a Bundestag szociáldemokrata képviselője.^[19] Szerinte a ’kontrollált legalizációban’ Németország előtt járó államok tapasztalatai a német javaslat mellett szólnak. Wegge nem lát ellentmondást a drog-kereskedelem tagállami büntetőjogi üldözését előíró uniós előírások és a tervezett német dekriminalizáció között: „Mindkettő népegészségügyi célokat szolgál.” Erre figyelemmel némi önellentmondás, hogy a kábítószer-kerethatározat módosítását ő is szükségesnek tartja. „A 2004-es jogszabály felett eljárt az idő. Más tagállamok érdekében is módosítani kell, hisz nem csak Németország készül a marihuána kontrollált legalizálására.”[20]

„A német tervezetnek azért nem lennének uniós jogi akadályai, mert a Bizottságnak amúgy is módosítania kellene a közösségi jogot?” – teszi fel a költői kérdést Hasso Suliak, az LTO vezető szerkesztője Wegge szavaira reagálva és mindjárt hozzáteszi elemzésében, hogy nem tartva ’különösebben meggyőzőnek’ a szociáldemokrata politikus argumentációját.[21]

Bizonyosan nem tesz jót a tárgyalások légkörének, hogy míg a miniszter, Karl Lauterbach a stratégia bemutatásakor kijelentette, hogy a törvénytervezet kidolgozása csak a ’pilot-eljárás’ sikeres lezárása után fog indulni, addig párttársa, Wegge, aki a német delegációnak is tagja, a kannabisz legalizálásáért küzdő civil szervezet, a Deutsche Hanfverband (DHV) honlapján közölt videó-interjúban arról beszél, hogy a törvényjavaslat kidolgozása az EU előzetes vizsgálati eljárásával párhuzamosan fog folyni, hogy azt a Bizottsági jóváhagyás után rögtön el lehessen fogadni azt.[22]

A kormánnyal párhuzamosan a német ellenzék is tárgyal az Európai Bizottsággal. November közepén a bajor egészségügyi miniszter, a kisebbik kereszténydemokrata párt, a CSU politikusa, Klaus Holetschek a Bizottság főigazgatójával, Monique Pariat-al találkozott Brüsszelben. Ő is brüsszeli jelzésekről beszélt, de zöld helyett pirosokról… Elmondása szerint a Bizottság szakértői különösen a kannabisz-kereskedelem engedélyezését tartják problematikusnak.^[23] A kereszténydemokrata politikus optimista. Szerinte az EU eljárása meg fogja akadályozni, hogy törvény legyen a stratégiából. De, még, ha ez nem is történne meg, abban biztos, hogy az uniós ’pilot-eljárás’ le fogja lassítani a szövetségi kormány terveinek megvalósítását és a stratégia jelentős módosításra fogja kényszeríteni a berlini egészségügyi tárcát. A kereszténydemokrata pártszövetség, a politikus szerint a bajor kormány világos elutasító álláspontja hasonló kihatással lesz a szövetségi kormány terveire, mint az uniós eljárás. „A Bundesratban mindet meg fogunk tenni a javaslat elfogadásának megakadályozása érdekében” – mondta, utalva arra, hogy a német szövetségi törvényhozás tartományi kormányok képviselőit tömöríti második kamarájának is meg kell szavazni a törvényt. A szintén CSU-s Klaus Holetschek szerint a szövetségi kormány javaslata az uniós jog mellett az EUB joggyakorlatával is szembe megy: „A luxemburgi bírák többször világosság tették, hogy a kerethatározat a – tudományos és gyógyászati célokat kivéve – mindenfajta kereskedelmet megtilt a kannabisszal.”

„A bajor miniszter és a CDU/CSU által még mindig propagált prohibíció politikája megbukott. A Bizottság szakértői is tisztában vannak vele, hogy csak a szövetségi kormány által javasolt progresszív politika útja a járható” – reagált Carmen Wegge.

Tekintettel a jogi és politikai helyzetre, a brüsszeli meccs kimenetele teljesen bizonytalan. Bár de facto több tagállam, így Hollandia, Portugália és Spanyolország is felhagyott a marihuána fogyasztók büntetőjogi üldözésével, de jure sehol sem történt egyértelmű dekriminalizáció. Ezért nem folyt még liberalizáció miatti kötelezettségszegési eljárás se az EUB előtt. Egy Németország elleni esetleges eljárás kimenetele tehát teljesen nyitott. De figyelembe véve a luxemburgi bírák ítélkezési gyakorlatát kábítószerügyekben, sokkal jobb lapjai lennének a felperes Bizottságnak, mint az alperes német kormánynak. Márpedig az uniós bíróság előtti elmarasztalásnak sokkal komolyabb következményei lennének, mint ha egy ENSZ testület mondaná ki Németország nemzetközi jog sértését, hisz a nemzetközi bíróságoknak, az unióssal ellentétben, nincsenek eszközeik a döntéseik végrehajtására.

8. A szakértők nem egyértelmű véleménye

A kormány által bemutatott stratégia számos, az európai- és nemzetközi jogi megfeleltethetőség szempontjából is döntő jelentőségű kérdést nyitva hagy. Így például nem világos, hogy csak speciális üzletek, leginkább gyógyszertárak kaphatnak árusítási engedélyt, vagy az online kereskedelem is megengedett lesz? Mi lesz a kereskedőkhöz kerülő marihuána forrása? Bárki engedélyt kaphat-e, aki a jogszabályi követelményeknek eleget tesz, vagy az állam fog gondoskodni a fogyasztók ellátásáról, esetleg import fogják fedezni a németországi igényeket?

Ezekre a kérdésekre egy szakértői vélemény elkészítése után akar választ adni a kormány, amelynek elkészítésével a szövetségi törvényhozás független szakértői hivatala, a Bundestag Tudományos Szolgálata (Wissenschaftlichen Dienste des Deutschen Bundestages, WD) lett megbízva. Arra is tőlük vár választ a szakminisztérium, hogy a tervezet összeegyeztethető-e az európai- és nemzetközi joggal.[24] A szakvélemény november elején elkészült, de a koalíció pártok politikusai szerint a szakértők nem jutottak egyértelmű konklúzióra. Az ellenzéki CDU-CSU frakciószövetségben másképp látják. „A kannabisz élvezeti cikkénti legalizálása megbukott, mielőtt elkezdődött volna” – fogalmazott lényegre törően Stephan Pilsinger, a CSU egészségpolitikusa.[25] Szerinte a WD szakvéleményéből világossá vált, hogy elengedhetetlen lenne az uniós jog módosítása. Pilsinger szerint erre viszont nincs akarat se Brüsszelben, se a tagállamok többségében.

A WD szerint az uniós jogi konformitás szempontjából döntő jelentőségű a már elemzett 2004/757/IB kerethatározat a tiltott kábítószer-kereskedelem területén bűncselekményi tényállási elemekre és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályokról.[26] A WD analízise tett egy döntő jelentőségű, sok tekintetben új megállapítása a kerethatározatról: „Ugyan minden kereskedelmi tevékenységet megtilt a pszichotróp anyagokkal, így a kannabisszal is, de azzal, hogy az engedély nélkül történik.”[27] A kérdést azonban nyitva hagyta a szakvélemény, hogy a fogyasztás, birtoklás és kereskedelem jogszabályi legalizációja engedélynek számít-e?

A WD szerint szintén relevanciája van a Schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek[28], amely szerint az együttműködő államok kötelezettséget vállalnak a szükséges intézkedések meghozatalára, amelyek megakadályozzák a vonatkozó ENSZ egyezmény szerinti pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmét. A 71. cikk 2 (bek.) kifejezeten nevesíti, hogy a tagállamok „kötelezettséget vállalnak arra, hogy közigazgatási és büntetőjogi intézkedésekkel megakadályozzák és büntetik a kábítószerek és pszichotróp anyagok, köztük a kannabisz tiltott kivitelét, valamint az ilyen termékek és anyagok értékesítését, beszerzését és átadását”. Az előírás, illetve a marihuána nevesítése most a liberalizáció útjában állhat.  De eddig kifejezetten profitált belőle Németország a holland határhoz közeli, a drog-turizmus által különösen érintett területeken. Sőt, az idézett cikk németek javaslatára került be az egyezménybe. A liberalizációval az EU közepén fekvő, nyolc állammal határos Németország a drog-turizmus legfontosabb európai desztinációjává válna. Ennek ellenére a kormány drog-stratégiája hallgat arról, milyen intézkedéséket készülnek tenni, hogy a marihuána illegális kivitelének megakadályozására, ahogy ezt a Schengeni Egyezmény idézett cikke megköveteli.

A szakvélemény külön kitér a liberális drogpolitikájáról közismert Hollandiára. A WD elemzése lefektetve, hogy a holland jogi helyzet nem mérvadó a német koncepció uniós jogkonformitásának megítélésénél. Ugyanis hiába a coffee-shop-ok által keltett ellenkező látszat, a kannabisz fogyasztása és birtoklása de jure Hollandiában is illegális. A jogi következmények nélküli fogyasztást az teszi lehetővé, hogy a hatóság 5 gramm kanabisz, illetve 5 tő palánta toleranciahatárig nem indít eljárást. De tettenérés esetén lefoglalja a kábítószert, illetve a növényt. Ezen túlmenően, épp a Schengeni Egyezmény már idézett rendelkezésére tekintettel a coffee-shop-okban csak nagykorú, hollandiai lakcímmel rendelkező személyek vásárolhatnak kannabiszt.

Nemzetközi jogilag három megállapodást tart relevánsnak a Bundestag szakértőinek véleménye: az ENSZ 1961. évi Egységes Kábítószer-egyezményét, az 1971. évi pszichotróp anyagokról szóló bécsi egyezményt és az 1988. évi a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni szintén bécsi egyezményt. Ezek a WD szakértői szerint úgy értelmezendők, mint amelyek tiltják a kannabisz fogyasztásának és kereskedelmének legalizálását. De a szakvélemény szerint „számos ország, így Bolívia, Kanada, vagy Uruguayi liberalizációja mutatja, hogy az évtizedekkel előtt kötött nemzetközi egyezményekben lefektetett elveket a kannabisz vonatkozásában a nemzetközi közösség már nem tekinti időszerűnek”. Ezt mutatja, hogy a liberalizáció eddig minden esetben nemzetközi jogkövetkezmények nélkül maradt – áll a WD elemzésében.

A német Egészségügyi Minisztériumból eddig érdemben nem reagáltak a szakvéleményre. „Megvizsgáljuk és természetesen figyelembe vesszük a jogbiztonság követelményeinek és a nemzetközi jognak is megfelelő jogi megoldás kidolgozása során” – mondta a szakminisztérium szóvivője az elemzés nyilvánosságra hozatala után.[29]

9. Egy nem elegáns, de praktikus megoldás

Kai Ambos, a göttingeni Georg-August-Universität büntető és nemzetközi jog professzora, az európai és a nemzetközi büntetőjog egyik legelismertebb német szakértője nemzetközi jogilag azt tartaná a legtisztább megoldásnak, ha Németország kilépne a három említett nemzetközi egyezményből, majd a kannabiszra vonatkozó fenntartás csatolása után újra ratifikálná azokat.

A nem elegáns, de praktikus megoldás végrehajtását nehezítheti egyrészt, hogy az 1961-es ENSZ egyezmény szerint a csatlakozó tagállam fenntartása érvénytelenné válik, ha az ellen egy éven belül legalább három szerződő állam kifogást emel. Tekintettel arra, hogy a német liberalizáció precedenst teremthet és felélénkíteni a nemzetközi marihuána-kereskedelmet, várható, hogy a továbbra is restriktív drogpolitikát követő államok, mindenekelőtt az USA kifogást jelentenének be.  Peter Homberg, egy nemzetközi jogi iroda, a Dentons Europe LLP már idézett ügyvédje ügyvédje, a kannabisz-jog egyik legelismertebb németországi szakértője szerint szembe menne a nemzetközi normákat betartó és erre más államokat is ösztönző német tradíciókkal, ha „éppen Németország alapítaná meg a ’jogsértők koalícióját’”[30].

Ambos professzor megoldási javaslatának másik nehézséget az okozhatja, hogy az 1988-as egyezményhez az EU is csatlakozott, ezért annak megsértése is okod adhatna a szerződésszegési eljárás megindítására Németországgal szemben az EUMSz 258. cikke szerint.

A harmadik nehézséget az jelentheti, hogy a szerződések jogáról szóló, 1961-es Bécsi Egyezmény 19.c cikke szerint egy fenntartás nem sértheti a nemzetközi szerződés lényegét, illetve alapelveit. Nem kell különösebben megszorítóan értelmezni a kikötést, hogy jogellenesnek tartsuk, ha egy állam azzal a fenntartással csatlakozna a drogkereskedelmét megtiltó egyezményhez, hogy a talán legelterjedtebb kábítószer forgalmazását legalizálja.

10. Ki fog füvesíteni?

Gyakorlati, de számos jogi vonatkozással rendelkező nyitott kérdés, ki fogja ellátni a kereskedőket kannabisszal. A probléma súlyát mutatja, hogy a jelenlegi erősen korlátozott legális keresletet, amelyet a kannabisz származékokat egészségügyi okokból, orvosi rendelvvényre vásárlók teremtenek csak importól lehet fedezni Németországban, mert a német jogszabályok még a gyógyászati célból történő termesztést is erősen korlátozzák.

Az élvezeti célú marihuána importja azonban uniós és nemzetközi jogellenes lehet. A három említett ENSZ-egyezmény ugyanis megtilt minden üzletszerű tevékenységet a pszichotróp anyagokkal. A drogot exportáló és az importáló ország is megsérti az egyezményeket.

A megállapodások betartatása és megsértésük üldözése a bécsi székhelyű Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Testület (INCB) feladata. A szakosított ENSZ szervezet határozhatja meg a kvótákat, amelyeken belül az államok engedélyezhetik a pszichotróp anyagok előállítását és kereskedelmét. Ezt azonban csak egészségügyi felhasználással összefüggésben teszi az INCB. A ’szemhunyás’ a marihuánát legalizáló országokkal szemben csak a belföldi kereskedelemre vonatkozik. Import esetén velük szemben is fellép az INCB.

A nemzetközi egyezmények megsértése mellett tovább nehezíti a kábítószer importot, hogy az EU szabadkereskedelmi övezet, tehát vámunió is, ezért a harmadik országból történő árubehozatal kizárólagos uniós hatáskör. Németország tehát csak az EU engedélyivel legalizálhatná a kannabisz behozatalt a közösségen kívülről. Viszont az 1988-as ENSZ egyezmény, amelyhez az EU is csatlakozott, tiltja a pszichotróp anyagok kereskedelmét, tehát az EU is nemzetközi jogot sértene, ha megengedné, hogy egy tagállam legalizálja azt. „Érthető és arányos, hogy Berlin nemzetközi jogsértést kockáztat a politikai koncepciója megvalósítása érdekében. De miért vallaná ennek ódiumát Brüsszel, amikor a tagállamok jelentős része a liberalizáció ellen van?” – teszi fel a költői kérdést Peter Homberg, aki ’Life ­Sciences’ szakértői csoport tagjaként a kannabisz gyógyászati él élvezeti célú felhasználásának nemzetközileg is elismert szakértője.[31]

Maradna a tagállamból történő behozatal. Az uniós jog viszont megköveteli, hogy az importárút, legyen az bármi, a származási országban legálisan állították elő. Olyan tagállam azonban nincs, ahol a kannabisz termesztése élvezeti célú fogyasztás számára történő értékesítésre legális lenne.

Ezért a legalizálás fontos gyakorlati feltétele a kannabisz termesztési infrastruktúrájának belföldi kiépítése, ahogy ez a liberalizációban úttörő Uruguayban és Kanadában történt.

11. A szándék nem elég  

„Uniós jogalkotás nélkül nem fog menni” – mondja Homberg. Azzal együtt, hogy a marihuána élvezeti célú legalizálásának szószólója és a német támogatja a kormány döntését[32], egyértelműnek tartja, hogy a liberalizáció közösségi jogot sért. Felhívva a figyelmet arra, hogy az uniós jog esetében nincs meg a ’fenntartás’ megfogalmazásának kiskapuja se.

Berlin Hollandiától, Portugáliától, Máltától és Luxemburgtól számíthat egyértelmű támogatásra a brüsszeli tárgyalások során. Spanyolország álláspontja bizonytalan. A madridi kormány komoly gazdasági potenciált lát a marihuána termesztésében és exportjában. Komolyan fontolgatja, hogy az eper után a spanyol kannabisszal árassza el az európai piacot. Az uniós tárgyalások során még a spanyol pozíciónál is nagyobb jelentősége lesz a franciának. Ha az EU második legnépesebb és legnagyobb gazdaságú, Németországéhoz hasonló politikai súllyal rendelkező állama is az uniós jogi keretek lazítása mellé áll, akkor szinte csak a liberalizáció mértéke marad kérdés. Macron elnök elvi szinten a lazítás mellett van, viszont a 2017-es választási kampányban többször elhangzott ígérete a fogyasztás dekriminalizálására az immár 5 éve tartó elnöksége alatt még nem követték tettek.

Mindezekre tekintettel reális Homberg helyzetértékelése[33]: a számos európai és nemzetközi jogi akadályra tekintettel, hiába a német kormány elhatározása és a világos stratégia, ma még nem lehet megmondani, hogy belátható időn belül szabadon füvezhetnek-e a németek. A legoptimistább, de még a realitás talaján mozgó forgatókönyv szerint 2023 közepére készülhet el a végleges törvényjavaslat, ami 2024 elején léphet hatályba.

[1] https://www.bundesgesundheitsministerium.de/fileadmin/Dateien/3_Downloads/Gesetze_und_Verordnungen/GuV/C/Kabinettvorlage_Eckpunktepapier_Abgabe_Cannabis.pdf

[2] https://taz.de/Experte-ueber-Cannabis-Legalisierung/!5887273

[3] https://www.youtube.com/watch?v=wdLkpFuY3bA

[4] https://www.bundesgesundheitsministerium.de/fileadmin/Dateien/3_Downloads/Gesetze_und_Verordnungen/GuV/C/Kabinettvorlage_Eckpunktepapier_Abgabe_Cannabis.pdf

[5] EUB ítélet, 2019. június 18, ECLI:EU:C:2019:504

https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=215105&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1

[6] https://www.bundesgesundheitsministerium.de/fileadmin/Dateien/3_Downloads/Gesetze_und_Verordnungen/GuV/C/Kabinettvorlage_Eckpunktepapier_Abgabe_Cannabis.pdf

[7] https://www.lto.de/recht/hintergruende/h/cannabis-legalisierung-eckpunkte-bundeskabinett-eu-kommission-vorabpruefung-lauterbach/

[8] https://www.fdpbt.de/luetke-eckpunktepapier-immer-noch-restriktiv-zoegerlich-und-zurueckhaltend

[9] https://www.tagesspiegel.de/politik/lauterbach-gibt-gras-das-sind-die-tucken-der-cannabis-legalisierungs-plane-8800534.html

[10] https://www.ates-guerpinar.de/aktuell/detail/unterwegs-in-kanada-und-kalifornien-zur-frage-wie-klappt-es-mit-der-legalisierung-von-cannabis/

[11] https://afdbundestag.de/martin-sichert-ja-zu-medizinalcannabis-nein-zur-cannabis-legalisierung/

[12] https://www.lto.de/recht/hintergruende/h/cannabis-legalisierung-eckpunkte-bundeskabinett-eu-kommission-vorabpruefung-lauterbach/

[13] https://rp-online.de/politik/deutschland/regierung-bringt-cannabis-legalisierung-auf-den-weg_aid-78942279

[14] https://www.kbv.de/html/61069.php

[15] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:32004F0757

[16] https://www.lto.de/recht/hintergruende/h/cannabis-legalisierung-voelkerrecht-un-uebereinkommen-europarecht-schengen-vertragsverletzung/

[17] https://www.presseportal.de/pm/66749/5370232

[18] https://www.lto.de/recht/hintergruende/h/cannabis-legalisierung-eu-kommission-notifizierung-europarecht-verhandlungen/

[19] https://www.lto.de/recht/hintergruende/h/cannabis-legalisierung-eu-kommission-notifizierung-europarecht-verhandlungen/

[20] https://www.lto.de/recht/hintergruende/h/cannabis-legalisierung-eu-kommission-notifizierung-europarecht-verhandlungen/

[21] https://www.lto.de/recht/hintergruende/h/cannabis-legalisierung-eu-kommission-notifizierung-europarecht-verhandlungen/

[22] https://hanfverband.de/nachrichten/news/interview-mit-carmen-wegge-spd-zur-eu

[23] https://www.stmgp.bayern.de/presse/holetschek-wirbt-bei-eu-kommission-fuer-veto-gegen-cannabis-legalisierung-bayerns/

[24] https://www.bundestag.de/resource/blob/909524/0331f5fd3ccd14c6758c234f561ed879/WD-2-057-22-pdf-data.pdf

[25] https://www.augsburger-allgemeine.de/politik/cannabis-legalisierung-soll-gegen-eu-recht-verstossen-id63912981.html

[26] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:32004F0757

[27] https://www.bundestag.de/resource/blob/909524/0331f5fd3ccd14c6758c234f561ed879/WD-2-057-22-pdf-data.pdf

[28] Hivatalos Lap L 239, 22/09/2000 o. 0019 – 0062.

[29] https://www.nordsee-zeitung.de/Deutschland-und-Welt/Experten-Ampel-Plaene-zum-legalen-Kiffen-sind-rechtswidrig-86907.html#:~:text=Ein%20Sprecher%20des%20Bundesgesundheitsministeriums%20sagte,Regeln%20m%C3%BCssen%20nat%C3%BCrlich%20rechtssicher%20sein.

[30] https://www.deutschlandfunkkultur.de/cannabislegalisierung-100.html

[31] https://www.deutschlandfunkkultur.de/cannabislegalisierung-100.html

[32] https://taz.de/Experte-ueber-Cannabis-Legalisierung/!5887273

[33] https://taz.de/Experte-ueber-Cannabis-Legalisierung/!5887273/

---