Éves jogállamisági jelentés: Magyarország a bírálatok kereszttüzében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság második alkalommal készített éves jelentést a jogállamiságról. Másodszor derült ki, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak van a legtöbb problémája a demokráciával – és a helyzet tavaly óta nem javult.

Az Európai Bizottság alelnöke ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy mindez hatással lehet a helyreállítási forrásokra.

„A mi oldalunkon álló tárgyalók azt akarják, hogy Magyarország és Lengyelország erősítse meg, hogy nagyon robusztus ellenőrzési rendszert hoznak létre. Ennek olyan erős és megbízható védelmet kell garantálnia, mint például a kohéziós politika esetében, mert a helyreállítási pénz az új pénz, mi pedig ugyanazokat a biztosítékokat akarjuk látni” – mondta az Euronewsnak Vera Jourova.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatban elítéli a magas szintű összefonódásokat és a korrupció felderítésére irányuló független ellenőrzési mechanizmusok hiányát. És azt is jelzik, hogy a média sokszínűsége veszélyben van.

EU Jog online

A magyar kormány szerint azonban jelentés rossz módszertan alapján készült, és elfogult.

„Erre nem volt a szerződésekben felhatalmazása az Európai Bizottságnak, hogy jogállamisági jelentéseket készítsen. Nyilván van egy prekoncepció, hogy ezt ők majd használják különböző célzatokkal, amikor az országot szeretnék lejáratni. Fontos, hogy rámutassunk a kettős mércére, aránytalanságokra, amikor majd minden országnak a jelentése nyilvánosságra kerül” – szögezte le Varga Judit igazságügyi miniszter.

Lengyelország vonatkozásában a jelentés kiemeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos komoly aggodalmakat.

A Bizottság levelet küldött a lengyel kormánynak, amelyben azt kérték, a lengyel kormány magyarázza el, hogyan alkalmazza az Európai Bíróság intézkedéseit és ítéletét a lengyel bírói függetlenség biztosítása érdekében.

„A kormány válaszainak függvényében meglátjuk, hogy a következő lépés mi legyen. Jeleztük a levélben, ha nem lehetséges az EB ítéletének megfelelő alkalmazása, akkor visszamegyünk a Bírósághoz, pénzügyi szankciókat kérünk” – összegzett Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa.

A jelentés az EU mind a 27 tagállamának helyzetét elemzi. Csehországot a miniszterelnök személyével kapcsolatos összeférhetetlenség miatt kritizálják, de aggodalmak fogalmazódnak meg a bulgáriai korrupcióval kapcsolatban is.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Luxembourgi ítélet a kutatásfejlesztési és innovációs támogatások újabb kérdéseiről

A szerző alábbi írásában az EU luxembourgi bíróságának egy lett jogvita, a kutatástámogatások értelmezése kapcsán született döntését[1] ismerteti. Eszerint az entitás tagjainak és részvényeseinek jogi formája, tevékenységeik és céljaik esetleges haszonszerzési jellege nem meghatározó kritérium, így kutató-tudásközvetítő szervezetnek minősíthetők a felsőoktatási magánintézmények is.

2024. október 3.

Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén

A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?