Féléves szünet után folytathatja munkáját a montenegrói alkotmánybíróság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Három új alkotmánybírót nevezett ki hétfőn a montenegrói parlament, ezzel féléves szünet után folytathatja munkáját az ország alkotmánybírósága, így megoldódhat a hónapok óta tartó belpolitikai válság – jelentette internetes oldalán a montenegrói közszolgálati televízió (RTCG).

Az Adria-parti országnak szeptember óta nem határozatképes a legfelsőbb bírói testülete, a bírák megbízatásának lejárta után ugyanis az egymással vitázó parlamenti pártok nem neveztek ki újabbakat. Közben belpolitikai válság alakult ki, amelyet a taláros testület meg tudott volna oldani, ám bírók hiányában határozatképtelen volt.

Montenegróban legutóbb 2020-ban voltak parlamenti választások. Az akkor megválasztott kormány azonban tavaly februárban megbukott, mert a szerb- és oroszbarát pártok nem tudtak közös döntéseket hozni a Nyugat-barát pártokkal. Tavaly augusztusban az azt követő kormány sem élte túl a bizalmi szavazást: a kabinet a szerb ortodox egyházzal megkötött egyezmény miatt bukott meg.

A helyzet rendezése érdekében Milo Djukanovic államfő a parlament megbízatási idejének lerövidítését és előrehozott választások kiírását javasolta, amire válaszul néhány parlamenti párt a köztársasági elnök visszahívását kezdeményezte.

A kormány augusztusi bukását követően az államfőnek 30 napja volt arra, hogy megbízzon valakit a kormányalakítással, ezt azonban nem tette meg. Válaszul 41 parlamenti képviselő a köztársasági elnök leváltását indítványozta, mert úgy vélte, Milo Djukanovic megsértette az alkotmányt, amikor a megszabott határidőn belül senkit sem bízott meg.

Milo Djukanovic bejelentette, hogy amennyiben a törvényhozás nem oszlik fel önként, ő maga fogja feloszlatni elnöki határozattal, az alkotmány ugyanis erre lehetőséget ad.

Végül az államfőt nem hívták vissza, viszont módosították a jogköreit. Ezzel orvosolták azt a joghézagot, amely lehetőséget adott az államfőnek arra, hogy ne bízzon meg senkit kormányalakítással, annak ellenére, hogy a parlamenti képviselők többsége (81 közül 41) Miodrag Lekic egykori külügyminisztert javasolta miniszterelnöknek.

Az ügy minden más esetben az alkotmánybíróság elé került volna, de mivel a bizalmi szavazás előtt a parlament nem nevezte ki az új alkotmánybírákat, a testület létszáma mindeddig hiányos volt, és ezért nem hozhatott döntéseket. A belpolitikai válság miatt az ország európai integrációja is veszélybe került.

Új kormányfője és kormánya azóta sem lett az országnak, a köztársasági elnök megbízatása pedig tavasszal lejár, és március 19-én elnökválasztást tartanak Montenegróban.

A héttagú alkotmánybíróság tagjait a parlament választja meg, megbízatásuk 12 évre szól. Egyelőre a hetedik bíró személye is bizonytalan, ám az RTCG szerint az alkotmánybíróság így is megkezdheti a munkát.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.