Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az intézkedést azután kezdeményezték, hogy a magyar parlament törvényt fogadott el az LMBT tartalmak iskolákban való tilalmáról és az uniós források rossz kezelése miatti fellépést is sürgetik.
Ursula von der Leyen-t arra kérték az Európai Parlament képviselői, hogy függessze fel az eu-s források kiutalását Magyarország számára, ezzel kényszerítve Orbán Viktor miniszterelnököt arra, hogy kezelje az átpolitizált bíróságok és a korrupció miatti aggodalmakat.
Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságában dolgozó képviselők arra szólították fel az Európai Bizottság elnökét, hogy egy újonnan létrehozott uniós jogszabály alkalmazásával fagyassza be a Magyarországnak szánt kifizetéseket „a jogállamiság súlyos megsértése” miatt.
Ez a magyar miniszterelnök elleni legújabb fellépés, aki a múlt hónapban soha nem látott kritikával szembesült az EU tagállamok és az EU vezetőitől, a pedofiltörvény elfogadása miatt, amely megtiltja a melegek oktatási anyagokban való ábrázolását.
Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalásban elítélte ezt a törvényt és felszólította a Bizottságot, hogy indítson gyorsított jogi eljárást Magyarország ellen az LMBT-személyek diszkriminációja miatt.
Már jóval azelőtt, hogy a magyar parlament elfogadta az ellentmondásos LMBT-törvényt, az uniós tagállamokat és az EP-képviselőket aggodalommal töltötte el a Magyarországnak juttatott eu-s források felhasználása, ideértve az Orbán vejének odaítélt közterületi lámpákra vonatkozó szerződést, valamint egy kisvasutat Orbán szülőfalujáig.
A képviselők három akadémikus jelentésére alapozzák kérésüket, akik arra a következtetésre jutottak, hogy „a jogállamiság súlyos megsértése” azt jelenti, hogy a Bizottság jogosult az uniós adófizetők védelme érdekében felfüggeszteni a Magyarországnak folyósított kifizetéseket.
„Az uniós források átlátható kezelésének hiánya, a hatékony nemzeti ügyészség hiánya és a bírói függetlenség garanciáinak hiánya azt mutatja, hogy Magyarország már súlyosan megsértette a jogállamiság alapelveit” – áll a három professzor által a készített jelentésben. A jelentés megemlíti, hogy 43 iskolában alakítottak ki laborokat, amelyek egyenként 1 millió euróba (850 000 fontba) kerültek, és amelyeket részben az Európai Szociális Alap finanszírozott. Az Európai Bizottság vizsgálata megállapította, hogy minden iskolának külön kellett fizetni a tankönyvek kidolgozásáért, annak ellenére, hogy mindegyik ugyanazt a könyvet használta.
Brüsszel kötelezte Magyarországot bizonyos források visszafizetésére, miután megállapította, hogy a magyar hatóságok nem korrigáltak több kiadási „szabálytalanságot”. „Azt akarjuk, hogy a jogállamiság működjön Magyarországon, de nem azért, mert mindenáron szankciót akarunk alkalmazni” – mondta Daniel Freund német zöld EP-képviselő, aki a jelentést megrendelte.
„Alapvetően a jogállamiság helyreállítását akarjuk.” Az EP-képviselők nem javasolják konkrét források befagyasztását – 2018-ban Magyarország 6,3 milliárd eurót kapott az EU-tól, ami a GDP-jének közel 5% -a felel meg. A magyar kormány további 7,2 milliárd eurót igényelt az EU koronavírus-helyreállítási alapjától.
A Bizottság feladata eldönteni, hogy mely uniós kifizetéseket kell befagyasztani – tette hozzá Freund. „Nem a magyar polgárokat akarjuk büntetni, hanem a kormányt, így a Bizottságnak meg kellene határoznia a megfelelő költségvetési tételeket” – mondta az EP-képviselő, aki elismerte, hogy a döntés nem lesz könnyű. „Úgy gondolom, hogy a Bizottságnak meg kell magyaráznia, hogy hogyan fizethetnek ki adófizetői milliárdokat Magyarországnak, annak ellenére, hogy nincs az országban működő irányítási és ellenőrzési rendszer” – tette hozzá.
A demokratikus fékek és egyensúlyok miatt az EU-tagországnak folyósított fizetések leállításának minden kísérlete az EU jogállamisági „feltételekre vonatkozó” szabályozásának próbája lenne. Magyarország kormánya megtámadja a törvényt az Európai Bíróságon, amely miatt a Bizottság vonakodhat fellépni.
Az Európai Bizottság szóvivője elmondta: „A rendelet 2021. január 1-jén lépett hatályba, és a Bizottság az első naptól kezdve figyelemmel kíséri a rendelet hatálya alá tartozó jogállamisági elvek lehetséges megsértését.” A magyar miniszterelnök a héten a „Sajtószabadság ragadozójának” nevezte az Újságírók Határok Nélkül nevű szervezetet.
