Felülírhatja a parlament a nemzetközi szerződéseket?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyesült Királyság és az EU azon vitázik, hogy az új brit törvényjavaslat felülírhatja-e az EU-val korábban megkötött Brexit megállapodást.

Az Egyesült Királyság kormányát figyelmeztették arra, hogy a tervezett jogszabályok felülírhatják az EU-val kötött nemzetközi szerződéses kötelezettségeket, ezzel megsértenék a bécsi egyezményt, amelyet Nagy-Britannia is aláírt, valamint a miniszteri kódexet.

Az EU-val folytatott Brexit-tárgyalások a héten káoszba fulladtak, miután az Egyesült Királyság kormánya benyújtotta a belső piac szabályozására törvénytervezetét, amely felülírja az észak-írországi jegyzőkönyv egyes részeit abban az esetben, ha nem lesz kereskedelmi megállapodás az EU-val.

Ez a jogi vélemény azonban ellentétes a főügyész, Suella Braverman QC és a tervet támogató ügyvéd, Mark Ellis tanácsával. Akinek az álláspontját az idősebb ügyvédgeneráció is csodálkozással fogadta.

A Guardianen megjelent háromoldalas levél amelyben összefoglalta Braverman és Ellis álláspontját, irrelevánsnak minősítették és elutasították a miniszteri törvénykönyvet, és arra a következtetésre jutottak, hogy „a nemzetközi jog a parlamenti szuverenitás sokkal alapvetőbb elvének van alárendelve”.

Philippe Sands QC, a University College London nemzetközi jogi professzora szerint: „Minden nemzetközi ügyvéd ismeri a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményt és annak 27. cikkét, amely egy általános elvet tükröz:„ Egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a szerződést teljesíteni.”

„Egyszerűen nem kerülhető meg ez a kötelező szabály – az a vélemény, hogy a parlament szuverén, ebben az értelemben inadekvát.”

Ann Taylor, a Lordok alkotmányozó bizottságának elnöke pénteken Robert Buckland igazságügyi miniszternek írt figyelmeztetésében leszögezte: „A nemzetközi jog bármely megsértése alááshatja az Egyesült Királyság kormánya által a jövőbeni szerződéses kötelezettségvállalásokba vetett bizalmat, és növeli annak valószínűségét, hogy más országok kormányai is megszegik majd a nemzetközi jogi kötelezettségeiket. ”

Hivatkozott a bécsi egyezményre 60. cikkére, amely kimondja, hogy „kétoldalú szerződésnek az egyik részes fél által történt lényeges megszegése feljogosítja a másik részes felet arra, hogy a szerződésszegésre, mint a szerződés teljes vagy részbeni megszűnésének vagy alkalmazása teljes vagy részbeni felfüggesztésnek okára hivatkozzon..

Lady Taylor szerint a belső piacra vonatkozó törvényjavaslat veszélybe sodorta a teljes kilépési megállapodást és az ahhoz kapcsolódó további megállapodásokat, és „ennek messzemenő következményei lehetnek”.

Idézte a kormány működéséről szóló szabályozást is, amely szerint „a minisztereknek átfogó kötelességük a törvények, köztük a nemzetközi jog és a szerződéses kötelezettségek betartása …”, valamint a miniszteri kódexet, amely kimondja, hogy „a minisztereknek átfogó kötelességük betartani a törvényeket”.

2010-ben a kódex még egyértelműbb volt, mert kimondta, hogy „a minisztereknek átfogó kötelességük a jogszabályok, köztük a nemzetközi jog és a szerződéses kötelezettségek betartása”.

Ezt a második részt 2015-ben David Cameron akkori miniszterelnök idején kivették a kódexből, bár Edward Faulks volt konzervatív miniszter akkor azt nyilatkozta a Lordoknak: „A miniszterekkel szembeni, a jogszabályok, köztük a nemzetközi jog szerinti kötelezettségek változatlanok maradnak.”

A fellebbviteli bíróság 2018-ban hozott ítélete megerősítette, hogy a kódex tartalmazta a „nemzetközi jog és szerződéses kötelezettségek” betartására továbbra is kötelez.
Braverman és Ellis ugyanakkor azt állítják, hogy a miniszteri kódex csak az Egyesült Királyság törvényeire vonatkozik, azonban Richard Keen, skót főtanácsnok, ezzel ellentétes véleményen van, mert szerinte a miniszterek megsértenék a kódexet is, ha megsértenék a nemzetközi jogot.

Mark Elliott, a Cambridge-i Egyetem közjogi professzora a Guardiannak így nyilatkozott: „Azt sugallják, hogy a [kódex] nem terjed ki a nemzetközi jogra, ez azonban csak a vita elmozdítására tett kísérlet. Képtelenség azt sugallni, hogy ez összhangban áll a miniszteri szabályzattal [ti. a nemzetközi jog megsértése].

„A jogállamiság tiszteletben tartása magában foglalja a nemzetközi jog tiszteletben tartását, amint azt az Egyesült Királyság miniszteri szabályzata kifejezetten deklarálja, és amint ez továbbra is – amint azt a fellebbviteli bíróság megállapította – hallgatólagosan egyértelmű a kódex jelenlegi szövegében. Az Egyesült Királyság kormánya által az [Egyesült Királyság] nemzetközi kötelezettségeit kifejezetten megsértő [belső piaci] törvényjavaslat előmozdítása tehát nem különös. ”

A kormány külső jogi tanácsot is kért, mielőtt döntését meghozta. Nem világos, hogy milyen tanácsokat kaptak, de a kormány által választott három ügyvédből kettő – a szerződési kötelezettségek megszegésének törvényességével kapcsolatban – Richard Ekins és Guglielmo Verdirame QC professzor – korábban nyilvánosságra hozta véleményét.

2015-ben társszerzői voltak egy írásnak, amelyet az Egyesült Királyság Alkotmányjogi Szövetsége számára készítettek és amely pontosan a kormány által most elfogadott megközelítést szorgalmazza. Abban ez áll: „Helytelen lenne, ha a minisztereket a nemzetközi jogi kötelezettségek, köztük a jogi személyiség nélküli szerződések betartására köteleznék, és azokat a parlamenti aktusokkal vagy a törvényes feladatokkal egyenlő szinten kezelnék.

„Az ilyen típusú bírósági joghatóság iránti kérelemért való küzdés, valamint az a feltételezés, hogy a nemzetközi jognak elsőbbséget kell élveznie az alkotmányjoggal szemben, sokat elárul – és egyik sem jó – a modern jogi gondolkodásról.”

A Kormányzat csütörtökön kiadott, a kormányzati törvényhozási terveket védő nyilatkozatában kijelentette: „A Parlament szuverén a nemzeti törvények értelmében, és olyan jogszabályokat is hozhat, amelyek sértik az Egyesült Királyság szerződéses kötelezettségeit. A Parlament nem járna alkotmányellenesen az ilyen jogszabályok elfogadásával. ”

Szombaton a főügyész éles kritikával szembesülhet a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kapcsolatos álláspontja miatt, amikor az Ügyvédi Kamara éves közgyűlésének elnökeként.

(theguardian.com)

---