Gigabírságot kapott a Mastercard az Egyesült Királyságban


A brit hatóság szerint a cég négy másik társasággal együtt több évig kartellezett a helyi önkormányzatoknak nyújtott, segélyek folyósítására használt feltöltős bankkártyák kibocsátása során.


A brit Fizetési Rendszerek Ellenőrző Hatósága (Payment Systems Regulator, a továbbiakban: Hatóság) összesen több mint 33 millió brit fontra bírságolt, öt fizetési szolgáltatót, köztük a Mastercardot is, kartellezés miatt, a rászorulóknak az önkormányzatok által biztosított bankkártyákat kibocsátásával összefüggő ügyben.

A Hatóság megállapította, hogy a cégek versenyjogot sértettek azzal, hogy megállapodtak abban, hogy a helyi önkormányzatok részére való kártyakibocsátás során nem versenyeznek egymással.

A Hatóság szerint a szolgáltatók így megtagadhatták az önkormányzatoktól az olcsóbb termékekhez való hozzáférést, a rászorulók pedig lemaradhattak a jobb minőségű szolgáltatásokról.

A szóban forgó kártyákkal támogatásokat osztottak szét a rászorulók, például hajléktalanok, családon belüli erőszak áldozatai és menedékkérők között. A pénzbeli ellátások vagy a segélyek összege feltölthető a kártyákra, és a rászorulók azt áruk és szolgáltatások vásárlására használhatják anélkül, hogy lenne bankszámlájuk.

A Hatóság 2017 októberében vizsgálatot indított, és 2018 februárjában hajnali razziákat tartott, amelynek során bizonyítékot talált arra, hogy 2012 és 2018 között öt vállalat – a Mastercard, az allpay, az Advanced Payment Solutions (APS), a Prepaid Financial Services (PFS) és a Sulion – vett részt a kartellben, bár néhányan nem végig voltak benne.

A kartell a Mastercard által szponzorált National Prepaid Cards Network keretein belül jött létre, és a bankkártyák iránt potenciálisan érdeklődő közszférába tartozó szervezeteket tömörítette.

Az öt cég úgy döntött, hogy a programmenedzserek nem célozzák meg és nem viszik el egymás ügyfeleit, és közre átszott a szervezeten keresztül érkező potenciális üzleti kapcsolatok kiosztásában. 2014 és 2016 között volt egy második kartell is, amelyben az APS és a PFS vett részt, amely során a cégek megállapodtak abban, hogy nem veszik célba egymás közszférabeli ügyfeleit, amikor egy szerződés megújítására kerül sor, beleértve a tendert is.

A vizsgálat által feltárt szabálysértés ellenére a rászoruló kártyabirtokosok továbbra is teljes ellátást kaptak volna, de előfordulhat, hogy az önkormányzatok magasabb díjat fizettek volna, mint a versenypiacon, és a szolgáltatókat nem ösztönözték a szolgáltatások körének bővítése.

Chris Hemsley, a Hatóság igazgatója elmondta: „Ez a vizsgálat és az általunk kiszabott jelentős bírságok egyértelmű üzenetet közvetítenek, hogy a PSR zéró toleranciát mutat a kartell magatartásával szemben.” Hozzátette: „Ez az eset különösen súlyos, mert az illegális kartell azt jelentette, hogy kevesebb volt a verseny és a választási lehetőség a helyi önkormányzatok számára. Ez azt jelenti, hogy lemaradhattak az olcsóbb vagy jobb minőségű termékekről, amelyeket a társadalom legsebezhetőbb rétegei használtak.”

A Mastercard, amelyre 31,5 millió brit font pénzbírságot szabtak ki, az alábbi közleményt tette közzé: „A Mastercard elkötelezett amellett, hogy betartsa az összes hatósági és jogszabályi előírást, és elnézést kérünk, hogy két korábbi alkalmazott intézkedése miatt a tőlünk elvárt normák ebben az esetben nem teljesültek. “Nagyon komolyan vettük ezt a problémát, és további ellenőrzéseket és képzéseket vezettünk be annak biztosítására, hogy ez többé ne fordulhasson elő, miközben együttműködünk a PSR-rel az ügy mielőbbi rendezése érdekében.”

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 19.

Végrehajtási perben is vizsgálható a fogyasztói szerződés tisztességtelensége

Az EUB döntése értelmében nem lehet kizárni, hogy a végrehajtási kifogást elbíráló bíróság hivatalból vizsgálhassa a tisztességtelen szerződési feltételeket, ha az adós nem mondott ellent a fizetési meghagyásnak, illetve akkor, ha az állam biztosít más polgári jogi eljárást a tisztességtelenség vizsgálatára.