A felmondás indoklása, avagy „eltérő bánásmód” a munka világában
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) szerdán hozott ítéletében elrendelte, hogy Azerbajdzsán biztosítsa a szabad áthaladást a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő Lacini-folyosón.
Ezt az egyetlen szárazföldi útvonalat, amelyen Örményország közvetlenül elérheti az örmény többségű, Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt Hegyi-Karabahot, december 12-én magukat környezetvédőnek beállító azeri aktivisták foglalták el, megakadályozva az áthaladást.
Örményország korábban azt közölte a Nemzetközi Bírósággal, hogy Azerbajdzsán azzal a céllal zárta le a folyosót, hogy ott „etnikai tisztogatást” hajtson végre. Azerbajdzsán tagadja, hogy blokád alá vonta volna a folyosót, és azt állítja, hogy az aktivisták a térségbeli törvénytelen bányászati tevékenység ellen demonstrálnak.
A Nemzetközi Bíróság ítéletében közölte: bizonyítékai vannak arra, hogy a Lacini-folyosón áthaladó forgalom továbbra is akadozik, ami az élelmiszer, gyógyszerek és más életmentő egészségügyi felszerelés hiányát okozza a térségben, továbbá megfosztja a Hegyi-Karabahban élő örményeket az egészségügyi ellátástól.
Az ítélet arra utasította Azerbajdzsánt, „tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megfelelő intézkedések biztosítsák a személyek, a járművek és a szállítmányok akadálytalan mozgását a Lacini-folyosón mindkét irányban”.
A bíróság ítéletében továbbá elutasította Azerbajdzsán ideiglenes intézkedésekre vonatkozó kérelmét, amely arra kötelezte volna Örményországot, hogy segítsen eltávolítani a taposóaknákat az általa korábban felügyelt területekről, és hagyjon fel olyan robbanószerkezetek telepítésével, amelyek megakadályozzák az azeri állampolgárok visszatérését korábbi otthonaikba.
Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.
(MTI)
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Az EU Bírósága arra kereste a választ, összeegyeztethető-e a vonatkozó uniós irányelvvel az a német jogszabály, melynek értelmében egy bank az „aktívák-passzívák” számítási módszere alapján tart igényt előtörlesztési kompenzációra.
Ismét terítékre került Luxembourgban a csoportos létszámleépítésre vonatkozó európai uniós irányelv értelmezése egy spanyol jogvita eldöntésével kapcsolatban.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!