Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Adatvédelmi aktivisták riadót fújnak az Európai Bizottság tervei miatt, amelyek a gyermekek online zaklatásának visszaszorítására irányulnak. Arra figyelmeztetnek, hogy ez „tömeges megfigyeléshez” vezetne a blokkban.
Az Európai Bizottság által bemutatott, „Jobb internetet a gyerekeknek” című stratégiája szigorúbb biztosítékokat szorgalmaz a gyermekek védelmére a káros online tartalmaktól és a zaklatástól.
Margrethe Vestager, a “Digitális Korszakra Alkalmas Európáért” projekt felelős ügyvezető alelnöke nyilatkozatában biztosította, hogy a stratégia „összhangban van alapvető értékeinkkel és digitális elveinkkel„, míg kollégája, Thierry Breton belső piacért felelős biztos hangsúlyozta, hogy az EU most „felszólítja az iparágat, hogy az uniós szabályok tiszteletben tartásával vegye ki a részét a gyermekek számára biztonságos, az életkornak megfelelő digitális környezet megteremtésében„.
Niels Van Paemel, a Child Focus Belgium politikai tanácsadója az Euronewsnak elmondta, hogy a civilszervezet „nagyon örül annak, hogy a Bizottság a következő szintre emeli a CSAM-ot, vagyis a gyermekek szexuális zaklatására szolgáló anyagok elleni küzdelmet„.
„Nagyszerű azt látni, hogy a szektor szereplőit emlékeztetik a felelősségükre. Elmozdulunk az önkontrolltól, ez a múltban így volt, de ez nem működött. Most a közösségi médiaplatformok kénytelenek proaktívan keresni a jelentéseket és eltávolítani az esetleges visszaélést” – magyarázta.
Az általuk észlelt problémás tartalmakat ezután egy hamarosan létrehozandó uniós szakértői központnak, valamint a nemzeti hatóságoknak jelzik majd, ami Van Paemel szerint átláthatóbbá teszi a CSAM elleni küzdelmet, valamint fokozza a tagállami szervezetek és a bűnüldöző szervek közötti együttműködést.
„Egyértelműen feloldja a végponttól végpontig terjedő titkosítást”
A magánélet védelmével foglalkozó szakértők, valamint aktivisták azonban sokkal kritikusabbak a Bizottság tervével szemben, amely a szolgáltatókat kötelezi a gyermekek szexuális zaklatásának felderítésére, bejelentésére és eltávolítására, amikor ez korábban önkéntes alapon történt.
Azt is megköveteli, hogy a titkosított tartalmakat ellenőrizzék. A végponttól végpontig tartó titkosítás csak a kommunikáció feladója és olvasója számára teszi lehetővé a tartalomhoz való hozzáférést. A technológiai vállalatok, köztük a Meta – a Facebook anyavállalata – és az Apple évek óta ellenállnak a hatóságok követelésének, hogy úgynevezett hátsó ajtókat hozzanak létre a titkosított szolgáltatásokhoz.
A Bizottság azonban azzal érvel, hogy „ha az ilyen szolgáltatások mentesülnének a gyermekek védelmére és a gyermekek szexuális zaklatásáról készült képek és videók szolgáltatásaikon keresztül történő terjesztése elleni fellépésre vonatkozó követelmények alól, annak súlyos következményei lennének a gyermekekre nézve„.
Zach Meyers, a Centre for European Reform (CER) agytröszt vezető kutatója szerint a Bizottság terve „egyértelműen aláássa a végponttól végpontig tartó titkosítást”.
„Amint létezik egy „hátsó ajtó” a titkosítás aláásására, az egyrészt új biztonsági réseket teremt a hackerek számára, másrészt elkerülhetetlen politikai nyomást gyakorol a „hátsó ajtó” kiterjesztésére, hogy az idővel ne csak a gyermekek szexuális zaklatását bemutató anyagokra (CSAM) terjedjen ki” – tette hozzá Meyers.
Ez azt eredményezheti, hogy egyes vállalatok az EU jogszabályainak való megfelelés érdekében teljesen lemondanak a végponttól végpontig titkosított szolgáltatásokról.
Az iparági szereplők számára ez azért is okoz némi fejtörést, mert a blokk várhatóan hamarosan végleges zöld utat ad két fontos jogszabálynak – a digitális piacokról szóló törvénynek és a digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek -, amelyek részben a technológiai vállalatok személyes adatokhoz való hozzáférését és azok felhasználását fogják szabályozni.
Az EU parlamentje a két kulcsfontosságú jogszabályról az uniós tanáccsal folytatott tárgyalások során mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a végponttól végpontig terjedő titkosítás védelmet élvezzen.
Azután ott van az a tény, hogy a ‘grooming felderítése’ sokkal nehezebb feladat, mint a káros képek és videók kiszűrése, ami nagyrészt mesterséges intelligenciaeszközökkel megoldható.
Meyers szerint „a ‘grooming’ felderítése csak az egyének közötti szövegek átvizsgálásával lehetséges hatékonyan. Nagy fokú emberi beavatkozásra van szükség, mert a kontextus megértése, és az, hogy az üzenetek címzettje gyermek-e, kritikus fontosságú”.
„Az EU világelső lenne az átfogó megfigyelésben”
A javaslatokról folytatott intézményközi tárgyalások valószínűleg nagymértékben erre a két kérdésre fognak összpontosítani.
Dr. Patrick Breyer (Kalózpárt) német EP-képviselő és polgárjogi aktivista „tömeges megfigyelési tervként” és „a magánüzeneteink és -fotóink elleni, hibás algoritmusok általi kémkedési támadásként” ítélte el a jogszabályt, amelyet „óriási lépésnek nevezett egy kínai típusú megfigyelőállam felé”.
„A szervezett gyermekpornó-körök nem e-mail vagy messenger-szolgáltatásokat, hanem darknetes fórumokat használnak. A biztonságos titkosítás feltörésére irányuló terveivel az EU Bizottsága a rövid távú megfigyelési vágyak kielégítése érdekében kockára teszi a magánkommunikációnk és a nyilvános hálózatok általános biztonságát, az üzleti titkokat és az államtitkokat. A külföldi hírszerző szolgálatoknak és hackereknek való kapunyitás teljesen felelőtlen” – tette hozzá közleményében.
Az Euronewsnak nyilatkozva úgy érvelt, hogy „amikor a magánjellegű kommunikációról van szó, azt a gyanúsítottakra kell korlátozni, és bírói végzést kell megkövetelni”, és rámutatott, hogy „a jelenleg a megfeleltetéshez használt hash adatbázis (amelyben az ismert gyermekbántalmazási anyagokat tárolják) annyira hibás, hogy a jelentések akár 86%-a nem is büntetőjogi szempontból releváns”.
Egy 35 civil szervezetet tömörítő csoport már márciusban, amikor a javaslatot eredetileg be akarták mutatni – de aztán kétszer is elhalasztották -, felszólította a Bizottságot, hogy „biztosítsa azt, hogy az emberek magánjellegű kommunikációja ne váljon járulékos veszteséggé„.
Az Európai Digitális Jogok (EDRi), a nyilatkozat egyik aláírója hozzátette, hogy „ez a jogszabály az EU-t a világ élvonalába emelné az egész lakosság általános megfigyelése terén”. Kétségeket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban is, hogy a jogszabály valóban sokat változtatna-e a gyermekbántalmazással kapcsolatos anyagok terjesztésének kezelésén.
„A valódi bűnözők könnyen kijátszhatják ezt a jogszabályt, ha egyszerűen átmennek a saját tárhelyű üzenetküldőkre, a darkwebre vagy más joghatóságra” – mondta Thomas Lohninger, az epicenter.works ügyvezető igazgatója és az EDRi alelnöke az Euronewsnak.
„Valójában, akiknek az üzeneteit végül is megfigyelik, azok a normális európai polgárok, újságírók, orvosok, ügyvédek és bejelentők. Ha ez a javaslat átmegy, vége azoknak az időknek, amikor az EU vezető szerepet játszott az adatvédelemben” – tette hozzá.
Európa a CSAM központja
A Bizottság igyekezett félresöpörni ezeket az aggályokat. Ylva Johansson belügyi biztos az Euronewsnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a blokk végrehajtó testülete „meghallgatta a magánélet védelmével kapcsolatos aggodalmakat”.
„Minden egyértelmű biztosítékot beépítettünk” – mondta, így „az észlelés csak akkor lesz megengedett, ha van észlelési parancs, és előzetes konzultációt kell folytatni az adatvédelmi hatóságokkal„.
Közleményében a Bizottság azt is kifejtette, hogy szorosan együttműködik az iparral, a civil társadalmi szervezetekkel és a tudományos körökkel annak érdekében, hogy „támogassa az olyan kutatásokat, amelyek olyan technikai megoldásokat azonosítanak, amelyeket a vállalatok méretarányosan, megvalósíthatóan és jogszerűen alkalmazhatnak a gyermekek szexuális zaklatásának végponttól végpontig titkosított elektronikus kommunikációban történő felderítésére, az alapvető jogok teljes tiszteletben tartása mellett”.
Az uniós intézményeket most már nagyon sürgeti az idő, hogy kompromisszumokat találjanak, mivel hat hónap múlva lejár az az ideiglenes jogszabály, amely lehetővé teszi a technológiai vállalatok számára, hogy önkéntesen átvizsgálják a felhasználóik tartalmát a CSAM bejelentése érdekében. Ha nem sikerül megegyezni, az online platformoknak többé nem lesz jogalapjuk e munka elvégzésére, és a bírósági eljárások kockázata helyett inkább a leállás mellett dönthetnek.
Az Internal Watch Foundation múlt hónapban közzétett éves jelentéséhez csatolt beszámoló szerint tavaly 252 194 olyan URL (weboldal) került megerősítésre, amely gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képeket tartalmazott, és amely a képekre mutató linkekkel rendelkezett vagy azokat reklámozta – ez 64%-os növekedés 2020-hoz képest.
A civil szervezet által kiértékelt jelentések szerint ezek 72%-a az európai régióból származott.
