Jogellenesen tartották fogva a török újságírót

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EJEB szerint Törökország az újságíró elhallgattatása érdekében helyezték őt előzetes letartóztatásba, amely sértette az Egyezményben garantált jogokat.

A kérelmező, Murat Aksoy török ​​állampolgár, aki 2005 és 2016 között több országos török lapnál is dolgozott, köztük a Tarafnál, a Milletnél és Yeni Hayatnál. Cikkeket is írt a T24 weboldalra, és volt saját weboldala is, ahol saját cikkeit tette közzé.

A 2016. július 15-i puccskísérletet megelőző években Aksoy úr a jelenlegi kormány politikájával kapcsolatos kritikus álláspontja miatt vált ismertté.  2016. augusztus 30-án letartóztatták és a rendőrség őrizetbe vette.  Kezdetben előzetes letartóztatásba helyezték, azzal a váddal, hogy szándékosan segítette a terrorista szervezetet.

2017 januárjában az isztambuli ügyészség vádiratot nyújtott be ellene és 28 társa ellen az isztambuli bíróságra, terrorszervezet támogatása miatt.

2017 márciusában, az Assize Bíróság előtti meghallgatás után az ügyész több vádlott, köztük Aksoy úr szabadon bocsátását kérte. Ugyanezen a napon a bíróság elrendelte Aksoy úr szabadon bocsátását. Néhány órával a döntés után az isztambuli ügyészség új vizsgálatot indított a kérelmező ellen, akit ismét rendőri őrizetbe vettek, majd előzetes letartóztatásba helyeztek, ezúttal az az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása és a kormány elleni szervezkedés kísérletének gyanújával.

2017 áprilisában a Legfelsőbb Igazságügyi és Ügyészi Tanács három hónapra felfüggesztette az Assize Court azon bíráit, és azt az ügyészt aki kérte Aksoy úr szabadon bocsátását.

Aksoy urat végül 2017. október 24-én engedték szabadon. 2018 márciusában az isztambuli Assize bíróság a terrorszervezet támogatásában bűnösnek találta és két év egy hónap szabadságvesztésre ítélte Aksoy urat.

Ezt az ítéletet a másodfokon eljáró isztambuli fellebbviteli bíróság és semmítőszék is jóváhagyta.

Aksoy úr ezt követően két egyedi kérelmet nyújtott be a Alkotmánybírósághoz, amelyekben nem vagyoni kárai megtérítésére kötelezték Törökországot többek között a szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához és a sajtószabadsághoz való jog megsértése miatt. Az Alkotmánybíróság 2019. május 2-i ítéletében megállapította, hogy megsértették a török ​​alkotmány 19. cikkének (3) bekezdését, valamint 26. és 28. cikkét.

Az EJEB döntése

Aksoy úr áldozati státusza

Az EJEB megállapította, hogy a török alkotmánybíróság szerint Aksoy urat elegendő bizonyíték és bűncselekmény súlyos gyanúja nélkül helyezték előzetes letartóztatásba, amellyel megsértették a török alkotmány 19. cikk (3) bekezdését. Ez a bíróság továbbá megállapította, hogy az Aksoy úrral szemben az észrevételei miatt kiszabott előzetes letartóztatás a véleménynyilvánítás szabadságához és a sajtószabadsághoz való jogot sértette, amely a török alkotmány 26. és 28. cikkébe ütközik.

Az EJEB szerint azonban az Alkotmánybíróság által Aksoy úrnak megítélt nem vagyoni kár, valamint a költségek és kiadások megtérítésére kötelezés során az Alkotmánybíróság nem vette figyelembe az eset összes körülményeit.

Az EJEB megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy Aksoy úr kérelmét az 5. cikk (1) és (3) bekezdése alapján elbírálták és kártérítést kapott a 10. cikk megsértéséért, továbbra is áldozatnak vallhatja magát az EJEE 34. cikke értelmében.

Az Alkotmánybíróság a fentiek szerint megállapította, hogy Aksoy urat jogellenesen helyezték előzetes letartóztatásba és tartották fogva, ez pedig sértette az Alkotmány 19. cikk 3. bekezdését. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy Aksoy úr szabadságától való megfosztása sérti az EJEE 5. cikke (1) bekezdését. Az EJEB ezért elfogadta a az Alkotmánybíróság következtetéseit. Ami az Egyezmény 15. cikkét és Törökország ettől való eltérését illeti, az EJEB megjegyezte, hogy Mr. Aksoy-t a büntetőeljárási törvény 100. cikke alapján előzetes letartóztatásba helyezték. Ez rendelkezés megkövetelte az alapos gyanú meglétét bizonyító tényeket és ez a rendkívüli állapot alatt sem változott meg, ezért Aksoy úr helyzetére semmilyen eltérés nem vonatkozhatott az Egyezmény 15. cikke alapján. Következésképpen a jelen esetben az Egyezmény 5. Cikkének (1) bekezdését megsértették, mert Aksoy úr ügyében nem volt a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos alapos gyanú.

A véleménynyilvánítás szabadságának megsértése

Az Egyezmény 5. cikkének (1) bekezdése alapján tett megállapítások után, az EJEB úgy ítélte meg, hogy nem szükséges megvizsgálni, hogy az előzetes letartóztatásra olyan okok alapaján került-e sor, amelyek „relevánsnak” és „elegendőnek” tekinthetők az őrizetbe vétel igazolására az Egyezmény 5. cikkének (3) bekezdése értelmében.

Az EJEB hangsúlyozta, hogy az Aksoy úr által elszenvedett szabadságelvonás az Egyezmény 10. cikke szerinti véleménynyilvánításhoz való jogba való beavatkozás. A Büntető Törvénykönyv 100. Cikke szerint a büntetőeljárás során valakit csak akkor lehetett előzetes letartóztatásba helyezni, ha fennáll a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Ebben az összefüggésben az EJEB már megállapította, hogy Aksoy úr őrizetbe vétele nem volt indokolt ezzel sérült az Egyezmény 5. cikke (1) bekezdésének c) pontját, és ezért megsértették a kérelmező szabadsághoz és a biztonsághoz való jogát.

Az EJEB továbbá megállapította, hogy az Egyezmény 5. cikkének (1) bekezdése kimerítő listát tartalmazott azokról az esetekről, amikor a polgárt megfoszthatják szabadságától. Egy ilyen intézkedés nem lenne jogszerű, ha így lenne nem tartozna azon esetek egyikébe sem.

Ebből következett, hogy beavatkozás Aksoy úr jogaiba nem volt indokolt az Egyezmény 10. cikke szerint, mivel a bevatkozásnak nem volt jogszabályi alapja.

Ezenkívül az EJEB megállapította, hogy az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy Aksoy úr előzetes letartóztatása a cikkei és publikációi miatt nem volt szükséges és arányos beavatkozás egy demokratikus társadalomban.

Az Alkotmánybíróság megjegyezte, hogy a jogsértő írások tartalma hasonló volt, a közvélemény egy részének és a politikai ellenzék vezetői. Figyelembe véve, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok nem igazolták, hogy szabadságelvonást nyomós közérdek indokolja, ezért a z Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy Aksoy úr őrizetbe vétele, amely cikkeken és beszédeken kívül semmiféle konkrét tényen nem alapult és korlátozta a szólásszabadságot és a sajtószabadságot, ezért megállapította az Alkotmány 26. és 28. cikkének megsértését. Ezen érvelés fényében az EJEB úgy ítélte meg, hogy nincs oka az Alkotmánybíróság következtetésétől való eltérésre.

Az EJEB megjegyezte továbbá, hogy a kritikusok előzetes letartóztatásba helyezése számos negatív hatást váltott ki, mind a fogvatartott, mind a társadalom egésze számára.

A szabadságelvonás ahogyan ez itt történt, óhatatlanul bénító hatással volt a véleménynyilvánítás szabadságára a civil társadalom megfélemlítésével és az eltérő vélemények elhallgattatásával.

A fentiek alapján Törökország megsértette az Egyezmény 10. cikkét is,

A Bíróság a jogsértések miatt 11,500 euró nem vagyoni kártérítés és 3,175 euró  költségtérítést ítélte meg Aksoy úrnak.

(echr.coe.int)

---