Kísérletek a mediáció felvirágoztatására Romániában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2013 augusztus elseje óta a bíróság nem fogadta be a felperes keresetét Romániában, ha a per megindítása előtt vagy a bíróság által megszabott határidőn belül nem vett részt egy a mediáció előnyeiről szóló tájékoztatáson. A mediációt látványosan támogató romániai szabályozás és az intézmény mellett évek óta kitartó folyamatos kísérletek a számos tanulság mellett olyan meglepetésekkel szolgálnak, mint a szakmai szervezetek által kidolgozott mediátori etikai kódex vagy a lakosságot a mediáció előnyeiről nyílt előadásokon és szemináriumokon tájékoztató joghallgatók mozgalma.

Romániában viszonylag későn, a mediációról és a mediátor foglalkozásról szóló 192/2006. törvénnyel született meg az alternatív vitarendezési módszer általános szintű szabályozása. A 155/2011. törvény jelentős változást hozott: bevezette a kötelező mediációról való tájékoztatást, a közvetítői eljárás lehetőségéről szóló ún. ,,információs üléseket” az érintett felek számára a perek megindítása előtt. Bár ezt a szabályt 2014 májusában a Legfelsőbb Bíróság az alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek találta és emiatt június 25-e óta nincs hatályban, a nagyszabású kísérlettel új időszámítás kezdődött a romániai társadalom mediációhoz való viszonyában.

Románia részt vesz az Európai Unió által támogatott Eirene Projectben, amelynek célja a fenntartható és hatékony európai mediációs kultúra fejlesztése. ,,Azért választottuk Eiréné, a béke ókori görög istennőjének nevét, mert hiszünk abban, hogy a mediáció a megfelelő eszköz a konfliktusok és az erőszak leküzdésére.” (Mediation Europe, Eirene Project) Románia részt vesz az Európai Unió által támogatott Eirene Projectben, amelynek célja a fenntartható és hatékony európai mediációs kultúra fejlesztése. ,,Azért választottuk Eiréné, a béke ókori görög istennőjének nevét, mert hiszünk abban, hogy a mediáció a megfelelő eszköz a konfliktusok és az erőszak leküzdésére.” (Mediation Europe, Eirene Project)

– A szabályozás pozitív hatását leginkább abban tudnám összegezni, hogy nagy nyilvánosságot hozott a mediáció előnyei és a mediátori szakma számára. A kötelezővé tétel helyett ugyanakkor szerintem a mediáció fenntartható jövőjének kulcsa a hatékonyságának és az előnyeinek oktatása, megfelelő módon való promótálása az emberek számára – vallja Christian-Radu Chereji PhD, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem politikai, közigazgatási és kommunikációs intézetének társ-dékánja és a Transzilvániai Mediációs Intézet egyik alapítója, 2004 óta tartó praxisával a hágai Nemzetközi Mediációs Intézet által is hitelesített mediátor. – Mivel kötelező volt a hozzánk fordulás és a mediációs tájékoztatáson való részvétel minden per megindítása előtt, előfordult, hogy a felek csak átestek rajta mint szükséges bürokratikus lépésen. Ugyanakkor az új szabály bevezetése óta az emberek rengeteget megtudtak a mediáció előnyeiről és a mediátorokról. Egy másik fontos hatása a mediációs egyezséggel zárult ügyek valamelyes növekedése volt Romániában – de a teljesen peren kívül mediált ügyekről nincs adatunk. A mediációnak természetesen a jelenleg hatályos szabályozás mellett is van jövője Romániában, mert a mediáció az egyik leghatékonyabb módja a viták megoldásának. Az ügyvédek és a mediátorok közötti kapcsolat is szerencsére javult az elmúlt évekhez képest. A 2006-os mediációs törvény megszületésekor volt némi feszültség, de egyre több és több ügyvéd tanácsolja az ügyfeleinek a mediáció igénybe vételét. Természetesen nagyon hosszú utat kell megtenni ahhoz, hogy az ügyvédek és mediátorok között egy kölcsönösen nyereséges kapcsolat alakuljon ki, ami a kölcsönös szakmai tiszteleten alapul, de a fejlődés határozottan látható az első évekhez képest. A mediátori egy fejlődő szakma, ezért arra a kérdésre, hogy könnyű-e jelenleg beindítani Romániában egy mediátor praxist, csak azt tudom válaszolni, hogy ez sosem volt könnyűnek nevezhető semelyik országban. Még az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában is, ahol a mediáció gyakorlatának már régebben lefektették a szilárd alapjait, a mediátorok panaszkodnak a munka „keménységére”, ami egy fenntartható vállalkozás felállításához szükséges. Ennek ellenére a mediátorság az egyik legtermékenyebb, az életben önállóságot adó szabad foglalkozás, sőt ennél még több is. A mediátorság egy életforma. Akinek a fő célja ezzel a pénzhez jutás, annak távol kell tartania magát a közvetítéstől és másfajta vállalkozás után kell néznie. De azoknak, akik szolgálni szeretnének másokat, segíteni nekik túljutni életük nehézségein, vitáikon és jobb életet élni, valamint izgalmas és üdítő miliőben dolgozni, azok számára a mediátorkodás jó választás – nyilatkozza a nemzetközi hírű romániai mediátor.

Ádám Tímea gyergyószentmiklósi mediátornak Erdélyben jóval pozitívabb tapasztalata volt a kötelező mediációs tájékoztatás bevezetésével kapcsolatban.

– Amikor kötelezővé tették minden per megindítása előtt az érintettek tájékoztatását a mediációról, legtöbb esetben a felek elcsodálkoztak, mert még nem hallottak ilyesmiről. Ugyanakkor jellemzően, miután megértették a menetét, le is folytattuk a közvetítői eljárást, és ekkoriban rengeteg egyezség született, ami a bíróságokon felülhitelesítésre került. 2014. június 25-étől sajnos már ismét nem kötelező perek előtt a mediációról való tájékoztatás. Ezután nagy mértékben csökkent az ügyeink száma. Bár a bíró javasolhatja a feleknek, hogy forduljanak mediátorhoz, de ennek ellenére is érezhető a visszaesés. Ez természetesen a mediátoroktól is stratégia-változtatást igényel. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy bár a szabályozás változása óta kevesebb az ügyfél, de azok mind elégedetten távozzanak. Szerintem mindennél hatásosabbak lesznek az elégedett ügyfelek, ez lesz a mi reklámunk a jövőben. Ha a mediáció a mindennapi élet részévé válna, a bíróknak tényleg csak a komoly jogviták maradnának és több idejük lenne ezek megfontolására is, mert nem a gyerek láthatásával vagy nevetségesnek tűnő határvonal-vitákkal kellene foglalkozniuk. Szerintem minden új dolog bevezetésében vannak nehézségek, így természetesen a mediálás sem kivétel ez alól, de mindenképpen időt és esélyt kell adni a mindennapi gyakorlati tapasztalat kialakulásának. A jogszabályi változás után bár próbáltuk ismét reklámozni magunkat, ebből a szóból, hogy ,,mediálás”, nem mindenki érti meg, hogy miről is van szó. Tapasztalataim szerint az emberek csak akkor értik meg igazán a mediációt, amikor saját égető problémájuk rendezésén keresztül tapasztalják, hogy a vitarendezés igenis így is működik. Az ügyvédség egyelőre a mediációhoz való viszonyulás szerint két pártra oszlik. Mediátorként magam is több ügyvéddel dolgozom együtt sikeresen, de vannak, akik félnek, nehogy munka nélkül maradjanak. Azt gondolom, embere válogatja – összegzi Ádám Tímea mediátor.

Seffer Levente kolozsvári ügyvéd a mediációt támogatók táborába tartozik, hatodik éve mediátori akkreditációval is rendelkezik. Ő csalódott a mediációs eljárás iránti érdeklődést fokozó, kötelező per előtti tájékoztatás eltörlésével kapcsolatban.

– A közvetítés mint intézmény szerintem szinte szükségszerű és nagyon jól jön az embereknek, mivel az igazságszolgáltatás működése nagyon nehézkes. Az új Polgári törvénykönyv, a Polgári perrendtartás, a Büntető törvénykönyv és a Büntetőeljárási törvénykönyv sok cikke támogatja a közvetítői eljárást. Szerintem a gyakorlat akadozik, annak ellenére, hogy mindenki azt várta a mediációtól, hogy főnix madárként indul útjára a kötelező mediációs tájékoztatás bevezetése után. Miután ezt a rendelkezést eltörölték, a mediátori szolgáltatás iránt érdeklődők száma drasztikusan visszaesett. Persze a hirtelen kötelezővé tétel is szült visszásságokat: olyan vezetők és trénerek is kerültek ilyen módon pozícióba, akik a saját meggazdagodásukat keresték többek között a képzésekkel, és ilyen módon az intézkedés bizonyos tekintetben a közvetítés hátrányára vált – mondja a román-magyar állampolgárságú mediátor.

Miben is áll a mediációt támogató szabályozás, a romániai kísérlet?

Országbíró Zoltán, a budapesti székhelyű Magyarországi Állampogári Jogvédő Központ alapítója szerint a romániai szabályozás különlegessége az volt, hogy az állampolgároknak piaci alapon dolgozó, a szakmai fejlődésben és a viták megoldásában maximálisan motivált független mediátorokat kellett megkeresniük tájékozódás céljából, nem pedig adóforintokból fizetett, a versenysemlegesség követelményét feszegető, bírósági háttérrel rendelkező bírósági közvetítőket, mint ahogy az ma Magyarországon az irányvonal. Az ügyfél által szabadon választott szakember segítségével történő, piaci alapú mediáció irányvonalának képviselője szerint európai szellemű és színvonalú szabályozást célszerű kifejleszteni.

Romániában a 2006-os mediációs törvény nyújtotta támogatáson kívül speciális szabályok is mélyítik a társadalomban és teszik sokszínűvé a közvetítés romániai gyakorlatát. A mediáció szabályozásának ,,különös része” több jogterület szabályozásába épült be szervesen. Ezek közül a legfontosabbak:

a mediáció megjelenik a romániai Szerzői Jogi Hivatal gyakorlatában [a szerzői jogról és kapcsolódó jogokról szóló 8/1996. törvény 121. cikk (4) bekezdés],
a munkajogi viták rendezéséről szóló 168/1999. törvény a mediációs eljárást mint a bírósági tárgyalás alternatíváját ajánlja az érdekellentétek megoldására,
a külföldön dolgozó állampolgárok védelméről szóló 156/2000. törvény 6. cikke utal a külföldön dolgozó állampolgárok munkajogi mediációs lehetőségeire,
a Gazdasági és Szociális Tanács szervezetéről és működéséről szóló 109/1997. törvény utal a szociális partnerek közötti konfliktusok mediációjára,
a 113/2009. rendelet szerint a Román Nemzeti Bank biztosítja a hatékony, bíróságon kívüli helyreállító eljárásokat a fizetési szolgáltatást felhasználók panaszaival foglalkozva.

A mediációt az Európai Unióban népszerűsítő Eirene Project romániai résztvevői büszkék arra, hogy habár a mediációs eljárást az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott 2008/52. irányelvből a 192/2006. törvény implementálta, Romániában már az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt is léteztek a mediáció jogi keretei. 2002-ben jött létre az első mediációs szervezet, a Kereskedelmi Jogviták Mediációs Központja, amelynek létrehozásában a romániai Kereskedelmi és Ipari Kamara is jelentős szerepet vállalt. 2006 óta már számos szervezet foglalkozik a mediáció professzionális művelésével, minőségének emelésével.

A mediátori tevékenység Romániában sajátos módon rendkívül gyakori ügyvédek és jogi tanácsadók körében. A szakma újszerűségének és alapvetően liberális szemléletének ellentmond a magas szintű szervezettség: a mediáció Romániában a 192/2006. törvénnyel és a Mediációs Bizottság döntéseivel összhangban szervezett és végzett foglalkozás. Bár a Mediátorok Román Nemzeti Uniója egy a mediáció terjesztése mellett rendkívül elhivatott intézmény, a mediátorok aránya korlátozott. A mediátor pozíciója a COR-ban (Foglalkozások Besorolása Romániában) a 244702-es pozíció, és az ún. Második Főcsoportba tartozik („Értelmiségi és tudományos foglalkozású szakértők”). A Mediátor Foglalkozási Standard fogalmazza meg a mediátor készségeit. A jelölteknek egy a Mediációs Bizottság által jóváhagyott képzést kell elvégezniük, illetve teljesíteniük a kurzust lezáró vizsgát. Mediátori címet csak a Mediációs Bizottság által, az 192/2006. törvény 7. és 8. cikke szerint meghatalmazott személyek kaphatnak. Az akkreditált mediátorokat a Mediációs Bizottság hitelesíti és a Mediációs Tanács által jóváhagyott praxissal rendelkeznek. Minden hitelesített mediátort feljegyeznek a Mediátorok Jegyzékébe, amelyet a Mediációs Bizottság vezet, és elektronikusan is közzétesz a honlapján (www.cmediere.ro). Mindemellett a mediátorok szabadon szerveződhetnek helyi és országos szakmai egyesületekben, és csatlakozhatnak nemzetközi egyesületekhez.

A mediátori foglalkozásnak több szintű, részletes szabályozás ad jogi keretet Romániában. A mediátorok Szakmai etikai kódexe és természetesen a 2006-ban megszületett törvény mellett a szakma egyéb normáinak bőséges felsorolásból érzékelhető, hogy a mediátorok függetlenségét és a szakma társadalmi beágyazását milyen messzemenően biztosítja a szabályozás Romániában:

– a Mediációs Bizottság szervezetéről és működéséről szóló 2007-es rendelet, a Mediációs Tanács által 2007-ben jóváhagyott Mediátor Képzési Standard, a mediátori foglalkozási standard, a polgári jogban való jogi segítségnyújtásról szóló 51/2008. rendelet, a mediációról és a mediátor foglalkozásról szóló 192/2006. törvényt módosító és kiegészítő 370/2009. törvény, a 2006/123/CE irányelv átültetésével kapcsolatos egyes jogszabályokat módosító és kiegészítő 2010/13.  rendelet, a mediátori foglalkozás hirdetését szabályozó 50/2010. sürgősségi rendelet.

A mediátorrá válás feltételei

A mediációról és a mediátor foglalkozásról szóló 192/2006. törvény szerint bárki lehet mediátor, aki rendelkezik:

teljes cselekvőképességgel,
felsőoktatási diplomával,
legalább 3 év munkatapasztalattal az eredeti szakmájában,
jó hírnévvel és büntetlen előélettel nemzetközi bűncselekmények mellett szakmai hírnév megsértésével járó bűncselekmények terén is,
mediátori bizonyítvánnyal az ennek kibocsátására felhatalmazott országos intézménytől vagy a törvény és a Mediációs Bizottság által jóváhagyott MSc diplomával ezen a területen, valamint
romániai jog szerinti mediátori felhatalmazással.

Romániában a mediátorok első diplomája származhat akár oktatás, szociológia, pszichológia, szociális tudományok vagy közgazdaság területéről, de nem kizárt más felsőoktatási diploma elfogadása sem. A Mediációs Bizottság standardjei alapján szerveződő képzéseken végzettek számára a Mediációs Tanács szakmai kompeteniájukat igazoló dokumentumokat bocsát ki. A mediátorképzési programokban részt vevő intézményeket és más jogi személyeket a Mediációs Tanács tartja nyilván egy listán, amely elérhető a Tanács honlapja mellett annak irodáiban, a bíróságokon és a helyi hatóságokon, valamint az Igazságügyi Minisztériumban. Azokat, akik megfeleltek a követelményeknek, a Mediációs Tanács a rendelet által előírt engedélyezési díj megfizetése után felhatalmazza a szakma gyakorlására.

A felhatalmazott mediátorok megtalálhatóak a Mediációs Tanács által vezetett Mediációs Nyilvántartásban, amelyet közzétesznek Románia Hivatalos Közlönyének I. Részében. Szucsávában (Románia északi megyéje) a Kereskedelmi Kamara mediátorképzési programokat nyújt, és biztosítja az azokhoz való nyilvános hozzáférést is a weboldalán. A szabályozás általi társadalmi beágyazottság eredménye, hogy Szucsávában a mediátorok magánirodákban és mediátori egyesületek szintjén is tevékenykednek.

Hogyan kommunikálta a mediációt a közigazgatás és a privát szektor?

Romániában 2012-2013-ban sok intézkedést tettek a mediáció népszerűsítése érdekében. Egyetemek, szakmai egyesületek és közintézmények szemináriumokat, open door-eseményeket, beszélgetéseket, médiakampányokat szerveztek. A Mediációs Tanács például a minisztériumokhoz, megyei gyűlésekhez, bíróságokhoz, a rendőrséghez és egyéb közintézményekhez címzett hivatalos küldeményekben írt a mediáció követelményeiről és előnyeiről. 2013 januárjában rendezték meg a „Nyitott Ajtók a Mediációs Tanácsnál” című eseményt. A Mediátorok Szakmai Egyesülete 2012 decemberében szervezett egy kampányt, amelynek keretében több, mint 100 bukaresti középiskolában tájékoztattak mediátorok diákokat és tanárokat a mediációról mint konfliktusmegoldási alternatíváról. A Mediációs Tanács az Aradi Mediációs Egyesülettel együttműködve egy társadalmi célú hirdetést is sugárzott a mediációról a következő sűrített és egyszerűsített tartalommal, hogy minden állampolgárhoz elérjenek azok a lényegi üzenetek, miszerint

1. Konfliktus esetén érdemes kipróbálni a mediációt.

2.A mediáció a bírósági eljárás egyik alternatívája.

3. A mediáció gyorsan és költséghatékonyan oldja meg a konfliktusokat.

4. A mediátor segít a feleknek megtalálni a megfelelő megoldást.

5. A mediáció során a megoldás az ember saját kezében van.

Az egyik leghatékonyabb kommunikációs csatorna a mediáció népszerűsítésében a mediációról szóló csoportos beszélgetések szervezése, ahol a résztvevők kérdéseket tehetnek fel és szakemberek segítségével tisztázhatják őket. A hirdetéssugárzás is hatékonyan juttatja el a mediáció lehetőségét tömegekhez. A mediációról szóló információknak természetesen egyik legnépszerűbb forrása az internet is. Emellett minden városban jelen van a Mediátorok Országos Uniója, ahol a mediátorokkal kapcsolatba lehet lépni.

A Mediációs Tanács honlapján elérhető Mediátorok Jegyzékében szereplő bármelyik mediátorral megbízási kapcsolatba lehet lépni a tartózkodási helyüknek megfelelő területen. A mediáció a jogi karral rendelkező városokban is népszerű. Az Eirene Project által nemzetközi például állított, meglepő érzékenységről tanúskodik az a tény, hogy Romániában a joghallgatók tájékoztatják a lakókat a mediációról hallgatói egyesületek, összejövetelek, szemináriumok, előadások útján.

A fokozott népszerűsítés ellenére a mediáció Romániában még bevezető szakaszában van, eddig a mediáció iránti kereslet a várakozásokhoz képest alacsony. A közvetítés opcionális, és egyelőre nem széles körben alkalmazott. Az északi megyékben (többek között Szucsávában) 2012-ben viszonylag alacsony volt a közvetítés útján létrejött egyezséggel lezárt ügyek száma a dél-román területekhez viszonyítva, ahol a mediáció határozottan elterjedtebb. A mediációt Romániában leggyakrabban a családjogi ügyeken (válóperek, közös vagyon megosztása), öröklési jogi vitákon kívül főleg – szakemberek közti pereskedés megelőzésére használják, jellemzőenpénztartozások megfizetése iránti igények rendezése céljából. Ez azért előnyös, mert az ADR (Alternative Dispute Resolution) nemzetközi szakirodalma szerint a közvetítői eljárás szakmailag éppen ezeken a területeken a leginkább javasolt. A családon belüli és a munkatársak, azonos szakmabeliek közötti jogvitákat azért különösen ajánlott békés egyezség útján, kölcsönösen elfogadható feltételek részletes egyeztetésével feloldani, mert a felek között fontos és szoros a kötelék, így a közöttük lévő értékes emberi kapcsolat megóvása a vita rendezése után is kiemelt jelentőséggel bírhat az életükben. A felek közötti békés viszony megőrzésére és lehetőségek szerinti ápolására a peres eljárás vitarendezési keretei egyáltalán nem alkalmasak.

Romániában három, a mediációval és alternatív vitarendezéssel foglalkozó magazin is van: a Revista de Mediere (A Mediáció Magazinja), a Revista Medierea (Mediációs Magazin) és a Medierea – Tehnica si Arta (Mediáció – Technika és Művészet). Az utóbbi magazin kétnyelvű, amelynek elektronikus változata az interneten is elérhető (http://www.mediereatehnicasiarta.ro/reviste/revista_nr25.pdf).

A mediációról sok romániai weblapot, blogot, Facebook oldalt találhatunk, amelyek bőséges információval szolgálnak az érdeklődők és a foglalkozást gyakorlók számára is.

Néhány a mediációról szóló romániai weboldal:

www.cmediere.ro
www.medierenet.ro
www.medierea.ro
www.portalmediere.ro

Mediációról szóló romániai blog:

www.medierea.wordpress.com

Mediációt promótáló és mediációról tájékoztató romániai Facebook oldalak:

https://www.facebook.com/medierea.tehnicasiarta
http://www.facebook.com/ConsiliulDeMediere

Forrás: Raport asupra medierii in Romania – Proiectul Eirene, 2012 (Universitatea Stefan cel Mare, Suceava; Camera de Comert si Intdustrie, Suceava)

file:///D:/Let%C3%B6lt%C3%A9sek/Raportul-asupra-medierii-in-Romania%20(1).pdf

Kép forrása: free media repository,Wikipedia Commons

---