Kit illet a vicc szerzői joga?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A brit bíróságnak arról kell döntenie, hogy vajon átvett-e és egy viccet egy humorista egy másiktól és ha igen, akkor ezt jogszerűen tett-e.
Hallotta a viccet az okos hűtőszekrényről, amely annyi szöveges üzenetet küldött, mintha egy idegesítő ismerős lenne?
Lehet, hogy nem is érdekes, de mégis erről szól egy irányadó jogi ügy, amely két stand -upos között folyik arról, hogy kié a vicc szerzői joga – és hogy bizonyítható -e egy brit bíróságon, hogy egy előadó jogosulatlanul szerezte meg egy rivális előadásanyagát.
Tavaly szeptemberben egy feltörekvő humoristának, Kae Kurd-nak rövid fellépése volt az ITV Jonathan Ross Comedy Club című műsorában, ahol értékes tapasztalatokat szerzett televíziós tapasztalatokat szerzett.
Kurd egy olyan viccet mesélt el, amelyben elmagyarázza egy eladónak, hogy nem akar okos hűtőt vásárolni, mert az üldözné, és szöveges üzenetekkel bombázná őt, amikor éjszaka kimarad. „Ezért nem vagyok házas … Nem akarok úgy elmenni a fiúkkal bulizni, hogy hirtelen üzenetet kapok, és a barátaim azzal piszkálnak, hogy:„ megint a hűtőszekrény? ”” – adta elő Kurd a nevető közönségnek, amelyet Ross a színpad oldaláról követett.
A műsort otthonában nézte Darius Davies, egy híres stan-upos, aki 2015 óta mesél hasonló viccet a modern háztartási készülékekről. Az ő verziójában azt magyarázza egy eladónak, hogy nem akar hűtőt vásárolni. Az ugyanis üzeneteket küld éjszaka: „Van barátnőm, van feleségem, nincs szükségem arra, hogy a hűtőszekrény írjon nekem, és tudassa velem, mi a helyzet!” Davies több, mint véletlennek érezte, hogy Kurd előadása hasonló szerkezetet követett, és számos más hasonló viccet mutatott be a sajátjaként.
Mindkét humorista korábban ugyanabban a vígjáték műsorban szerepelt együtt. Először Davies üzenetben kereste meg Kurdot – akinek igazi neve Korang Abdulla -, és jelezte, hogy bocsánatkérés vár tőle.
Kurd, akinek a jövő hónapban indul a brit turnéja, tagadta a plagizálást, és ragaszkodott ahhoz, hogy a műsora teljes egészében a saját anyaga, és minden hasonlóság puszta véletlen.
Davies, az év angol humoristája verseny döntőse úgy döntött, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Ezért plágiummal vádolta meg Kurdot a nyilvánosság előtt, amelyhez összeszerkesztett egy videót a két előadásról, és közzétette azt az interneten, ahol rövid időn belül minden stand uposhoz eljutott. „Túl sokszor fordul elő, hogy televíziós műsorokban vagy nagy ügynökségeknél felhasználják valaki vicceit, majd megpróbálják ellehetetleníteni az eredeti humoristát, aki a viccet írta” – nyilatkozta Davies a Chortle című humoroldalon.
Egy évvel később, a stand uposok közötti vita, jogi harcba torkollott, hogy kié az előadás szerzői joga. A Guardian által látott dokumentumok azt mutatják, hogy Kurd azt a rendkívül szokatlan döntést hozta, hogy rágalmazási eljárást indít a legfelsőbb bíróságon Davies ellen a plagizálással kapcsolatos nyilvános vádjai miatt.
„Azt tanácsolták nekem, hogy ne kommentáljam a közelmúlt eseményeit és a folyamatban lévő jogi vitát” – nyilatkozta Davies. „Viszont mióta vége lett a kijárási korlátozásnak rájöttem, hogy mennyire szeretem a stand upot, és ha nem tartom magam ahhoz, ami különlegessé teszi a műfajt, akkor ki fog? Végső soron a vígjátékokkal kapcsolatos vitákat egy szobában kell rendezni, nem pedig egy tárgyalóteremben. ”Az ügy súlyát mutatja, hogy Kurd a Harbottle & Lewist bízta meg a jogi képviseletével, akik az ismert emberek, illetve a királyné és a királyi család több tagját is képviselik. Davies pedig pénzt gyűjt a rágalmazási ügyére. Ezzel szembekerülne Kurddal, az egyre befolyásosabb komikus -ügynökség az Up The Creek ügyfelével. Kurd szóvivője azt mondta, hogy a jogi lépések miatt nem tudnak részletekbe bocsátkozni: „A felek keményen dolgoznak az ügy békés rendezésén. Minden történetnek mindig két oldala van, és a cél a pozitív megoldás.”
Ha Davies védekezni akar Kurd rágalmazási követelése ellen, akkor több tízezer fontnyi jogi költséget kockáztat, és be kell bizonyítania egy bírónak, hogy Kurd inkább az ő anyagát használta fel, ahelyett, hogy a saját anyagát dolgozta volna ki.
Egy másik lehetőség az lenne, hogy ellenkeresetet is indítanak kurd ellen állítólagos szerzői jogok megsértése miatt, noha a bírói gyakorlat még nem alakult ki ezen a területen.
A komikus előadásokra vonatkozó szerzői jog érvényesítése, különösen akkor, ha több humorista hasonló anyagokon dolgozik, vagy anyagokat oszt meg egymással, szürke zóna lehet, és soha nem számított senki arra, hogy bírósághoz fordulnak emiatt az Egyesült Királyságban.
Ezenkívül, bár a vicc szavainak szerzői joga is védhető, az előadás és a stílus más kérdés. Ennek eredményeként a brit humoristák eddig általában a nyilvánosság kerülésével, peren kívüli megállapodásokkal rendezték a nézeteltéréseiket a rossz nyilvánosság elkerülése érdekében.
(theguardian.com)