Négy országot vizsgált az ECRI

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács Rasszizmus és az Intolerancia elleni Bizottsága (ECRI) közzétette jelentését a 2017. évben megfogalmazott ajánlások dániai, montenegrói, szerbiai és ukrajnai végrehajtásáról.

Az iskolai szegregáció elleni dán lépések

Dániának az ajánlás alapján egy átfogó adatgyűjtési rendszert kellett felállítania a rasszista, homo- és transzfób gyűlöletbeszéd, amely magában foglalja az bíróságok munkájának nyomonkövetését, valamint a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos látencia aktív kezelését. Az ECRI értékelése szerint a jelenlegi adatgyűjtési rendszer még nem kellően átfogó és egységes. A Dán Nemzeti Rendőrség, muszlim, zsidó és LMBT közösségek bevonásával készített, a gyűlöletbeszéd jelentésére ösztönző tájékoztató anyagait az ECRI ígéretesnek tartotta, ugyanakkor megállapította, hogy Dánia csak részben hajtotta végre az ajánlásokat.

A második ajánlás szerint Dániának sürgős intézkedéseket kellett bevezetnie az etnikai szegregáció megszüntetése érdekében az aarhusi Langkaer iskolában, és meg kellett akadályoznia a hasonló gyakorlatok kialakulását a dán iskolákban. A Dán Emberi Jogi Intézet panaszát követően az iskola vezetősége nyilvánosan kért bocsánatot azért a gyakorlatért, hogy a tanulók neve szerint osztották be őket az iskolai osztályokba. Az esethez kapcsolódó politikai vitákban felmerült, hogy hogyan lehetne vegyesebb etnikumú osztályokat létrehozni azokban az iskolákban, ahol magas a nem dán tanulók aránya. Az ECRI szerint Dánia ezt az ajánlást teljes mértékben végrehajtotta.

Romaintegráció Montenegróban

Az ECRI szintén javasolta Montenegrónak a gyűlöletbeszédre és az erőszakra vonatkozó egységes adatgyűjtési rendszer létrehozását. Néhány fejlesztés elindult, azonban az ECRI szerint az adatgyűjtési rendszer továbbra sem egységes és átlátható, ezért az ajánlást még nem hajtották végre. Montenegró azonban teljes mértékben eleget tett az ECRI második ajánlásának, amely szerint növelni kell a roma mediátorok és asszisztensek számát a bölcsődékben, óvodákban és az általános iskolában, hogy biztosítsák a gyermekek nevelésben való rézvételét és csökkentsék az oktatási intézmények elhagyásának kockázatát. Az ilyen asszisztensek számára speciális szakmai képesítést hoztak létre, pénzügyi forrásokat különítettek el, és a tervezett álláshelyek nagy részét sikerült feltölteni.

Kisebbségek részvétele a szerb közigazgatásban

Az első Szerbiának címzett ajánlás a Parlamentnek és a kormánynak szólt, amelyben az ECRI a gyűlöletbeszéd használatát tiltó magatartási kódexek bevezetését javasolta, illetve hatékony jelentési csatornák létrehozását és a mandátum felfüggesztésével kapcsolatos intézkedések kialakítását szorgalmazta. Az ECRI pozitívumként értékelte, hogy a Nemzetgyűlés módosította az eljárási szabályzatát annak érdekében, hogy megakadályozzák a képviselők általi gyűlöletbeszédet a háborús bűncselekmények tárgyalásakor, és az ilyen bűncselekmények tagadását. Az ECRI szerint a szerb kormány nem ért el eredményt a szabályok elfogadása terén, és úgy véli, hogy az ajánlást csak részben hajtották végre.

A második javaslat a szerb hatóságoknak szólt, mégpedig arról, hogy kezeljék kiemelten a romák és más kisebbségek tagjainak létszámukkal arányos részvételét a közszolgálatban, és biztosítsák, hogy ugyanolyan stabil munkakörülményekben részesüljenek, mint a többi köztisztviselő. A roma és a magyar kisebbségek képviselőinek képzése és pedagógiai, egészségügyi és asszisztens állások betöltése terén javulás figyelhető meg.

Ugyanakkor az ECRI sajnálattal vette tudomásul, hogy a romák és más kisebbségek tagjai nem kellően reprezentáltak a szerb közszférában. Az ECRI arról sem kapott információt Szerbiától, hogy a kisebbségek részesülnek-e ugyanolyan stabil munkakörülményekben, mint a szerb többséghez tartozó társaik.

Kisebbségek büntetőjogi védelme Ukrajnában

Az ECRI 2017-ben határozottan javasolta, hogy a szexuális irányultságot és a nemi identitást tekintsék külön védett tulajdonságként és súlyosbító körülményként a büntető törvénykönyvben. A büntető törvénykönyv 2019. októberében hatályba lépett módosításai tartalmazzák a „szexuális hovatartozás”-t. „Noha a nemek beillesztése üdvözlendő fejlemény, ez nem felel meg az ajánlásoknak” – értékelte az ECRI, és arra a következtetésre jutott, hogy ajánlását nem hajtották végre.

A második ajánlás arra vonatkozott, hogy mentesüljenek az illetékfizetés alól a roma kisebbséghez tartozók, ha személyazonosságukat igazolni kell a személyi igazolványok igénylése során. Az ECRI szerint a jelenlegi bírósági illetékfizetési szabályok lehetővé teszik az illetékfeljegyzést, azonban azok nem megfelelőek azon romák számára, akik a személyazonosságuk igazolását kezdeményezik, ugyanis – paradox módon – nekik okiratokkal kell bizonyítaniuk, hogy nem képesek az illeték megfizetésére. Az ECRI-t nem tájékoztatták arról, hogy az illetékfeljegyzésre vonatkozó szabályokat az ilyen esetekben valaha is alkalmazták-e, ezért arra a következtetésre jutott, hogy ajánlását nem hajtották végre.

Az ECRI megállapításai a kormányok válaszán és más forrásokból kapott információkon alapulnak és csak a kiemelt ajánlásokra vonatkoznak. A megállapítások nem alkalmasak arra, hogy átfogó elemzést nyújtsanak az érintett országok rasszizmus és az intolerancia elleni összes lépéséről.

(coe.int)

---