Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A melegek jogait nem tisztelő államoknak pénzügyi retorziókkal kell szembenézniük – jelentette ki a Politicónak az EU esélyegyenlőségi biztosa.
Helena Dalli szerint olyan pénzügyi rendszert kell kiépíteni a közös költségvetés megalkotásakor, amely ráveszi a tagországokat a jogállamiság fenntartására, az EU közös értékeinek tiszteletben tartására. „Ez egy jó módja annak, hogy a tagországok betartsák a jogállamiság elveit” – tette hozzá.
A jogállamiság betartatását a politikus összekötné a többéves költségvetéssel és a koronavírus-segélyalapból való részesedéssel is. Ezt több EP-képviselő és tagország régóta sürgeti. Ez a mechanizmus nem nevezi meg a melegeket, és egyelőre az sem világos, hogyan működne ez a mechanizmus.
Az Európai Bizottság első LMBTQI-stratégiájának célja, hogy „jobbá tegye az emberek életét”, mondta Dalli. A Bizottság felmérése szerint a melegek 43 százaléka érezte fenyegetve magát 2019-ben. A stratégia büntetné a gyűlöletbűncselekmények és a gyűlöletbeszéd tolerálását, és megkövetelné a melegek szülői jogainak biztosítását is.
Az EU-támogatások megvonása néhány esetben már valósággá vált: az esélyegyenlőségi biztos már hat olyan város támogatását utasította el, amelyek „LMBT-mentesnek” nevezte magát. Az összes város Lengyelországban található, egyenként ötezer és 25 ezer eurós támogatástól estek el.
Magyarországot is érintheti a változás. A budapesti kormányzat ugyanis – az új koronavírus terjedésének lassítására, illetve a járvány társadalmi-gazdasági kárainak csökkentésére kapott rendkívüli felhatalmazás birtokában – nemrég korlátozta a melegek, az egyedülállók, és nem házasságban élők örökbefogadási lehetőségeit – vette észre a Telex. A Fidesz-KDNP-koalíció egy másik törvényjavaslata szerint megszüntetnék az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is. A szervezet átkerülne az alapvető jogok biztosához. A javaslat indoklásában az is szerepel, hogy a hatóságot az EU-s szabályoknak való megfelelés miatt hozták létre 2002-ben, amikor Magyarország legfőbb külpolitikai célja az Európai Unióhoz való csatlakozás volt.
