Személyes adatok védelme a hírszerzésben

Az Európa Tanács adatvédelmi „108-as egyezmény” bizottságának elnöke, Alessandra Pierucci és az Európa Tanács adatvédelmi biztosa, Jean-Philippe Walter közös nyilatkozatában sürgette a tagállamokat, hogy garantálják a személyes adatok védelmét a hírszerző szolgálatok által végzett digitális megfigyelés során, és csatlakozzanak az Európa Tanács adatvédelmi egyezményéhez („108.+ egyezmény”) egy új nemzetközi jogi szabályozás előmozdítása érdekében, amely demokratikus és megfelelő biztosítékokat nyújt ezen a területen.


“Az tagállamoknak nemzetközi szinten kell megállapodniuk abban, hogy milyen mértékben engedélyezhető a hírszerző szolgálatok által végzett megfigyelés, milyen feltételek és biztosítékok mellett, beleértve a hírszerző hatóságok független és hatékony felügyeletét is” – hangsúlyozták. Az új jogi szabályozás a bíróságok, köztük az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága által már kidolgozott kritériumokon alapulhat.

Az Európai Unió Bírósága „Schrems II”  ítéletére, amely arra a következtetésre jutott, hogy az EU és az USA közötti „Privacy Shield” megállapodás nem nyújt megfelelő szintű védelmet az EU-ból az Egyesült Államokba továbbított személyes adatok tekintetében azért, mert nem nyújt megfelelő emberi jogi biztosítékokat az Egyesült Államok kormányának hírszerző hatóságainak tevékenységével szemben, amelyek hozzáférnek a személyes adatokhoz.

Nyilatkozatukban kiemelik, hogy ennek az ítéletnek az EU és az USA közötti adattovábbításon túl is vannak következményei, amely lehetőséget teremt az egyetemes adatvédelmi szabályok megerősítésére.

A nyilatkozat szerint az Európa Tanács legújabb adatvédelmi szabályozása, amely még nem lépett hatályba alapul szolgálhat egy szilárd, jogilag kötelező erejű megállapodás létrehozásában, amelynek célja a magánélet és a személyes adatok globális védelme, különös tekintettel a személyes adatok határokon átnyúló továbbítására.

Noha az egyezmény már erős nemzetközi jogi keretet biztosít a személyes adatok védelméhez, és kifejezetten foglalkozik a nemzetbiztonság által indokolt adatvédelmi korlátozások független és hatékony felülvizsgálatával és felügyeletével, ugyanakkor nem terjed ki kifejezetten a tömeges megfigyelésekkel szembeni nemzetközi szintű kihívásokra, amelyek megkövetelik egy új speciális nemzetközi jogi szabvány kidolgozását.

A természetes személyek személyes adatainak automatikus kezelése során történő védelméről szóló egyezmény (más néven „108. egyezmény”) az egyetlen jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodás a magánélet és a személyes adatok védelmére, amelyhez a világ bármely országa csatlakozhat.

Az 1981-ben elfogadott szerződést 2018-ban egy még nem hatályos módosító jegyzőkönyv frissítette, biztosítva, hogy adatvédelmi alapelvek alkalmazkodjanak a mai eszközökhöz és gyakorlathoz, valamint megerősítve nyomon követési mechanizmust.

Eddig 55 ország ratifikálta a „108. egyezményt”, és sokan használták mintául az új adatvédelmi jogszabályok megalkotása során.

(coe.int)



Kapcsolódó cikkek:


Megszavazta az uniós Covid-igazolványt az Európai Parlament
2021. június 10.

Megszavazta az uniós Covid-igazolványt az Európai Parlament

Július 1-jétől bevezetik az egységes uniós digitális Covid-igazolványokat, amelyeknek használata megkönnyíti az utazást, és segít fokozatosan, összehangoltan feloldani a korlátozásokat is. Az új uniós igazolást az összes tagállam elismeri, olvasható az Európai Parlament közleményében.

Több kereső közül választhatunk az Androidban
2021. június 9.

Több kereső közül választhatunk az Androidban

A Google két évvel az Bizottság versenyjogi ellenőrzésének lezárását követően lehetővé teszi számukra, hogy ingyen versenyezzenek azért, hogy Európában az Android-eszközök alapértelmezett keresőmotorjai lehessenek.

Az uniós alapító szerződések módosítása
2021. június 8.

Az uniós alapító szerződések módosítása

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Európai Jog – Az Európai Unió közjoga című kötet bemutatja az Unió közjogának alapvető kérdéseit, intézményeit, jogalkotását, ezek szervező elveit; ismerteti a legújabb uniós jogi fejleményeket, a megvalósítandó célkitűzéseket és alapértékeket, az uniós polgárság és az alapjogvédelem legfrissebb történéseit. A könyv a Wolters Kluwer Kiadónál 2019-ben megjelent Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere című kötettel ad naprakész, átfogó képet az uniós jog minden szegmenséről. Az alábbiakban a mű Jogalkotás kormányközi alapon című részletét olvashatják.