Személyes adatok védelme a hírszerzésben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács adatvédelmi „108-as egyezmény” bizottságának elnöke, Alessandra Pierucci és az Európa Tanács adatvédelmi biztosa, Jean-Philippe Walter közös nyilatkozatában sürgette a tagállamokat, hogy garantálják a személyes adatok védelmét a hírszerző szolgálatok által végzett digitális megfigyelés során, és csatlakozzanak az Európa Tanács adatvédelmi egyezményéhez („108.+ egyezmény”) egy új nemzetközi jogi szabályozás előmozdítása érdekében, amely demokratikus és megfelelő biztosítékokat nyújt ezen a területen.


“Az tagállamoknak nemzetközi szinten kell megállapodniuk abban, hogy milyen mértékben engedélyezhető a hírszerző szolgálatok által végzett megfigyelés, milyen feltételek és biztosítékok mellett, beleértve a hírszerző hatóságok független és hatékony felügyeletét is” – hangsúlyozták. Az új jogi szabályozás a bíróságok, köztük az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága által már kidolgozott kritériumokon alapulhat.

Az Európai Unió Bírósága „Schrems II”  ítéletére, amely arra a következtetésre jutott, hogy az EU és az USA közötti „Privacy Shield” megállapodás nem nyújt megfelelő szintű védelmet az EU-ból az Egyesült Államokba továbbított személyes adatok tekintetében azért, mert nem nyújt megfelelő emberi jogi biztosítékokat az Egyesült Államok kormányának hírszerző hatóságainak tevékenységével szemben, amelyek hozzáférnek a személyes adatokhoz.

Nyilatkozatukban kiemelik, hogy ennek az ítéletnek az EU és az USA közötti adattovábbításon túl is vannak következményei, amely lehetőséget teremt az egyetemes adatvédelmi szabályok megerősítésére.

A nyilatkozat szerint az Európa Tanács legújabb adatvédelmi szabályozása, amely még nem lépett hatályba alapul szolgálhat egy szilárd, jogilag kötelező erejű megállapodás létrehozásában, amelynek célja a magánélet és a személyes adatok globális védelme, különös tekintettel a személyes adatok határokon átnyúló továbbítására.

Noha az egyezmény már erős nemzetközi jogi keretet biztosít a személyes adatok védelméhez, és kifejezetten foglalkozik a nemzetbiztonság által indokolt adatvédelmi korlátozások független és hatékony felülvizsgálatával és felügyeletével, ugyanakkor nem terjed ki kifejezetten a tömeges megfigyelésekkel szembeni nemzetközi szintű kihívásokra, amelyek megkövetelik egy új speciális nemzetközi jogi szabvány kidolgozását.

A természetes személyek személyes adatainak automatikus kezelése során történő védelméről szóló egyezmény (más néven „108. egyezmény”) az egyetlen jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodás a magánélet és a személyes adatok védelmére, amelyhez a világ bármely országa csatlakozhat.

Az 1981-ben elfogadott szerződést 2018-ban egy még nem hatályos módosító jegyzőkönyv frissítette, biztosítva, hogy adatvédelmi alapelvek alkalmazkodjanak a mai eszközökhöz és gyakorlathoz, valamint megerősítve nyomon követési mechanizmust.

Eddig 55 ország ratifikálta a „108. egyezményt”, és sokan használták mintául az új adatvédelmi jogszabályok megalkotása során.

(coe.int)




Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 22.

Itália választ, Európa izgul

Az EU harmadik és a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága, egyúttal Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere választ. A 60 millió olasz döntésének tehát komoly tétje van.

2022. szeptember 14.

EUB-ítélet az orvosláshoz való jog nemzeti korlátozásáról

Az Európai Unió Bírósága jogszerűtlennek találta a finn szociális és egészségügyi engedélyező hivatal eljárását egy magánszemély ügyében hozott ítéletével. Az eldöntendő kérdés az volt: az említett hatóság saját nemzeti szabályozása alapján, ám az uniós előírások mellett korlátozhatja és feltételekhez kötheti-e valakinek az orvosszakma gyakorlását, ha oklevelét egy másik tagállamban szerezte.