Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bíróságokhoz kötődő közvetítés összességében csökkentette a szlovén mediációs gyakorlat társadalmi hatékonyságát.
Cikkünk második részében először a szlovén közvetítők előtt álló követelményeket ismertetjük. A mediátorok központi jegyzékét – az Alternatív vitarendezés bírósági ügyekben nevű törvény alapján – az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium vezeti. A közvetítők névjegyzéke a szaktárca honlapjáról érhető el a nyilvánosság számára. A mediátor-jelölteknek a névjegyzékbe kerüléshez igazolniuk kell legalább egy alapszintű felsőfokú végzettséget, illetve sikeres záróvizsgával kell teljesíteniük a legalább 40 órás mediátori képzést. A közvetítőknek azonban a névjegyzékbe kerülés után is részt kell venniük bizonyos szakmai továbbképzéseken, konzultációkon, illetve mediátori praxisukban legalább tíz vitát kell mediálniuk egy év során.
Bár a közvetlenül bíróságokhoz kötődő mediációs programokban csak jogász-mediátorok vehetnek részt, az úgynevezett co-mediátorok egyéb szakemberek is lehetnek, az adott területtől függően. A co-mediáció az az általános, leginkább családjogi ügyekben előforduló szlovén gyakorlat, hogy a mediátor egy másik szakma képviselőjét hívja segítségül a közvetítéshez. A bírósági per közbeni, perkiváltó mediációban Szlovéniában nem a valós piaci igények szabják meg a szakmai szereplők körét, a legaktívabb mediátorok jellemzően az ügyvédek, utánuk a nyugdíjas bírák, továbbá a jegyzők és az aktív bírák. A co-mediátorok általában pszichológusok, szociális munkások, de erre a státuszra nem jogász végzettséggel is sikerrel pályázhat bárki, így akár mérnökök, közgazdászok is.
A Szlovéniában egy év alatt lefolytatott, bírósághoz kötődő mediációk számát 2500-ra becsülték 2011 novemberében (Mediációs Szakemberek Gyűlése, Milánó). Szlovénia, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Bulgária, Románia, Görögország is résztvevője az Európai Unió által támogatott Eirene Projectnek, amelynek célja a fenntartható és hatékony európai mediációs kultúra fejlesztése. ,,Azért választottuk Eiréné, a béke ókori görög istennőjének nevét, mert hiszünk abban, hogy a mediáció a megfelelő eszköz a konfliktusok és az erőszak leküzdésére” (Mediation Europe, Eirene Project) A kép forrása: Wikipedia Commons
A mediáció területén a szlovén privátszektor is igen aktív, így például a Mediátorok Egyesülete, amely 2008-ban – jogi szakértőkkel közreműködve – bemutatott egy, a mediációról szóló szakpolitikai dokumentumot. Ebben összefoglalták a közvetítés 2008-as szlovéniai állapotát, illetve perspektívákat vázoltak fel a további fejlődésre. A projekt célja az volt, hogy keretdokumentumot ajánljon a bírói, a végrehajtói és a törvényhozói hatalmi ágaknak a mediáció alkalmazására, és alapot adjon a békés jogvitarendezésre vonatkozó nemzeti stratégiának.
A magánszektor szereplői minden évben megrendezik a Mediációs Napok elnevezésű konferenciát, amely a mediációs szakmai együttműködésnek ad keretet.
Privátszektor kontra állami gondoskodás
2001-ben Szlovániában a mediáció még nagyrészt ismeretlen volt a nagyközönség számára, szinte egzotikus intézménynek számított. A bíróságokon működő közvetítői programoknak köszönhetően később az alternatív vitarendezési módszerek médiafigyelmet kaptak, tömegekhez juttattak el információkat az ADR-eljárások létezéséről és előnyeiről.
A részleges ingyenességnek azonban – az erős promóciós hatása mellett – negatív következményei is voltak. Az Eirene Project szlovén szakmai partnerei, a MEDIOS Egyesület és a maribori PIP Intézet szakemberei szerint a pénzügyi támogatás hiánya – a bíróságon kívüli igazságügyi közvetítés kivitelezéséhez és promotálásához – összességében csökkentette a mediáció társadalmi hatékonyságát. Véleményük szerint az állami intézményekkel szemben a nem-kormányzati szervezetek (angol rövidítéssel: NGO-k) mint autonóm entitások hajlékonyabbak, jobban tudnak alkalmazkodni. Mivel közvetlenebb kapcsolatban állnak az emberekkel és az ők által tapasztalt problémákkal – főleg azokon a területeken, amelyeken az adott szervezet működik –, piaci alapú tevékenységük sokkal jobb minőségben őrzi meg a mediáció szakmai színvonalát. Ilyen privát közvetítői szervezet például Szlovéniában a 2008-ban alapított 400 tagú Mediátorok Szlovéniai Egyesülete, vagy a MEDIOS Egyesület, amely 2006 óta gyűjti egybe a közvetítői területen működő nem állami szervezeteket.
|
Ptk. Mesterhármas – Családjog |
|---|
|
Élettársi kapcsolat, mint szerződés; az élettársi kapcsolat családjogi hatásai; házastársi és élettársi tartás; rokontartás 2015. március 24., Budapesti Ügyvédi Kamara |
A tagok közötti vagy tagok és harmadik személyek közötti jogviták megoldására több szakmai kamara is él a mediáció lehetőségével Szlovéniában, így a kereskedelmi és iparkamara, a kézműves és kiskereskedelmi kamara, vagy az orvosi kamara. A Szlovéniai Biztosítási Egyesület saját közvetítői központot is felállított. A kamarákban és szakmai egyesületekben zajló mediációra nem vonatkoznak külön szabályok, általában alapító okiratukban határozzák meg az adott szakma képviselőinek megfelelő mediációs eljárási kereteket a fegyelmi tanács eljárásának megelőzésére.
A PIP Intézet mediátorai szerint az Európa Tanács fogyasztói jogvitákra vonatkozó ajánlásai is használhatónak bizonyultak a szlovén szakmai kamarák tagjai közti vitarendezési gyakorlat javításához. Véleményük szerint a privátszektorbeli közvetítői szervezetek támogatása, finanszírozása mindezen előnyök ellenére mindeddig nyitott kérdés maradt. A hatalmi ágaktól független mediáció támogatása jelentősen megnövelné annak bíróságon kívüli alkalmazását, a jogviták megelőzésére és kiváltására irányuló erőforrások hatékony felhasználását.,,A mediáció szlovéniai fejlődésének sajátossága ahhoz a széles körben elterjedt nézethez vezetett, hogy a mediáció a bírósághoz kötődik, és azt csak jogászok végezhetik. Ez korlátozza a mediáció alkalmazását és fejlődését a magánszektorban, éppen azokban a vitákban, amelyek nem eszkalálódnak olyan szintre, hogy perhez vezessenek. A mediáció így kevésbé tudja kifejteni permegelőző funkcióját, a konfliktusok túlburjánzásának megakadályozását és a vitarendezés konstruktívabb kultúrájának kialakítását.” A szlovén rendszer hibája tehát ugyanaz, mintha az orvosainknak fizetnénk, de a betegségek megelőzésére nem fordítanánk megfelelő erőforrásokat – összegezhető az Eirene Projectben részt vevő szlovén mediációs szervezetek szakmai véleménye.
Szerintük a másik probléma, hogy a szlovén mediáció területén dolgozó privátszervezetek esetében hiányzik az együttműködés koherenciája és koordinációja. A mediáció ,,államhoz közel tartásához” mint problémához hozzájárul a közvetítés szabadpiaci viszonyainak súlyos állami torzítása. Végeredményben ehhez kapcsolódik a minőség iránti emberi bizalmatlanság is, ugyanis ez a megközelítés az egészséges, szolgáltatást javító verseny elsorvadásához vezetett. Szerintük a vitarendezés kultúrája bár fejlődik, de a közvetítői eljárás még közel sem érte el a társadalmi bizalomnak azt a szintjét, amire a módszer hivatott lenne. ,,Annak érdekében, hogy a mediáció alkalmazását maximalizáljuk, közelebb kellene hozni azt az emberekhez, növelni a tudatosságot, és promotálni a jó praxis itthoni és külföldi példáit.”
| Források, tanulmányok a szlovén mediációról |
|---|
| Szlovén egyéni mediátorok és mediációs szervezetek publikációi: http://www.sodisce.si/mma_bin.php?static_id=20100702130542 http://www.socialnidialog.si/UserFiles/File/mediacija/Mediacija.pdf http://www.sodisce.si/mma_bin.php?static_id=20100602101640 A szlovén Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium honlapja a mediáció jogi kereteiről, a mediáció gyakorlati kivitelezéséről és a bírósági programokban részt vevő, csaknem 350 tagot tartalmazó mediátorok nyilvános központi jegyzékéről: http://www.mp.gov.si/si/obrazci_evidence_mnenja_storitve/alternativno_resevanje_sporov/mediacija_v_praksi/ További angol nyelvű források: Eirene Project http://www.mediation-eirene.eu/summary/?lang=en mediation.net http://mediation-net.eu/index.php?option=com_content&view=section&id=6&Itemid=6&lang=en |
