Támogatni kell a minőségi újságírást

Az Európa Tanács által rendezett nemzetközi konferencia témája az újságírás volt, amelyet a tagállamoknak, a média érdekképviseleti szervezeteinek, az internetes felületközvetítőknek, a szabályozó hatóságoknak és az újságíróknak közösen kell  biztosítaniuk, annak érdekében, hogy a média elnyerje és fenntartsa a közvélemény bizalmát.

A két napos, “(Utolsó) felhívás a minőségi újságírásért” elnevezésű rendezvényen, 150 médiaszakértő vett részt 40 különböző országból, köztük hatóságok képviselői, jogászok, ügyvédek, politikusok és újságírók. A panelbeszélgetéseken olyan témák kerültek szóba, mint a médiával kapcsolatos műveltség fontossága, a minőségi újságírás a közvélemény bizalmának megőrzése és fejlesztése érdekében, valamint a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségek és kihívások.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a digitális átalakulás és a pénzügyi kockázatnak kitett médiaszervezetek világában elengedhetetlen a minőségi újságírás biztosítása, annak érdekében, hogy az állampolgároknak továbbra is legyen tájékozódási lehetőségük, így továbbra is fenntartva a hatóságok elszámoltathatóságát és a demokráciát.

Az Európa Tanács több más szervezettel együtt olyan szervezetet fog kialakítani, amely megteremti a minőségi újságírás feltételeit, ezzel megfelelve az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a Miniszteri Bizottság, a minőségi újságírás anyagi feltételeinek digitális korban való biztosítására vonatkozó nyilatkozatára, valamint további iránymutatásokat adnak és szoros együttműködést alakítanak ki a tagállamokkal a minőségi újságírást segítő programok és kezdeményezések érdekében.

(coe.int)

Kapcsolódó cikkek:


A menetjeggyel nem rendelkező utas
2019. december 3.

A menetjeggyel nem rendelkező utas

Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának a Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegenkontra Mbutuku Kanyeba- (C‑349/18), a Larissa Nijs- (C‑350/18) és a Jean-Louis Anita Dedroog-féle (C‑351/18 számú) egyesített ügyekben hozott ítéletét[1] elemzi.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés
2019. december 2.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés

A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani
2019. november 26.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani

2015-ben a magyar hatóságok nem engedték be az abcug.hu újságíróját a debreceni menekülttáborba, és a döntést részletesen meg sem indokolták. Az EJEB szerint a tagállami hatóságok eldönthetik, hogy mikor és hogyan biztosítják a sajtó menekülttáborokba való belépést, de a közérdek mérlegelése nélkül nem lehet általában kitiltani a sajtót.