Oroszország külföldi ügynököknek tekinti a külföldi lapoknak nyilatkozókat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az orosz parlament (Duma) múlt csütörtökön fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely külföldi ügynököknek minősíti azon személyeket és szervezeteket, akik külföldi médiacégekkel kommunikálnak.

2012 óta Oroszországban számos olyan intézkedést vezettek be, amely az ország nemzetközi közösségtől való elszigetelését és a nemzetközi kapcsolatokat érinti. Korábban az orosz kormány kötelezte a külföldi szervezeteket, hogy tüntessék fel magukról, hogy külföldi ügynökök, ha kapcsolatba lépnek vagy bármilyen módon kommunikálnak az orosz állampolgárokkal.

Az új törvényt még Putin elnöknek is jóvá kell hagynia, annak érdekében, hogy az hatályba léphessen. A módosítás értelmében az orosz hatóságok vizsgálatot indíthatnak bárki ellen, aki információkat küld a nemzetközi médiának. A független újságíróknak pedig regisztráltatniuk kell magukat az Igazságügyi Minisztériumnál. Az új szabályozást megsértő médiavállalkozások akár 79,000 amerikai dollár bírsággal is sújthatók majd.

(jurist.org)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Luxembourgi ítélet a kutatásfejlesztési és innovációs támogatások újabb kérdéseiről

A szerző alábbi írásában az EU luxembourgi bíróságának egy lett jogvita, a kutatástámogatások értelmezése kapcsán született döntését[1] ismerteti. Eszerint az entitás tagjainak és részvényeseinek jogi formája, tevékenységeik és céljaik esetleges haszonszerzési jellege nem meghatározó kritérium, így kutató-tudásközvetítő szervezetnek minősíthetők a felsőoktatási magánintézmények is.

2024. október 3.

Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén

A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?