Új génkezelési technikák – Zöldátállás az EU-ban

A hagyományos növényekkel egyenértékű NGT-növények esetében leegyszerűsítené, más génszerkesztettek esetében viszont fenntartaná a jelenlegi szigorú engedélyeztetési eljárást az Európai Parlament.

A képviselők a közelmúltban döntöttek arról, milyen álláspontot képviseljen az Európai Parlament (EP) az új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról a tagállamok kormányaiból álló Tanáccsal folytatott tárgyalásokon – olvasható az EP honlapján megjelent részletes közleményben.

A szavazás után Jessica Polfjärd jelentéstevője elmondta, „az NGT-növények nélkülözhetetlenek Európa élelmezésbiztonságának erősítéséhez és a mezőgazdasági termelés kizöldítéséhez. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy magasabb terméshozamú, új növényfajtákat hozzunk létre, amelyek jobban tűrik a klímaváltozás viszontagságait, és nem igényelnek annyi műtrágyát és növényvédő szert”. Reményét fejezte ki, hogy a tagállamok mihamarabb állást foglalnak a kérdésben, és még az EP-választások előtt el tudják fogadni az új szabályokat, még egy eszközzel segítve a gazdákat a zöld átállásban.

Visszatérve az EP döntésére, a bizottsági javaslat különbséget tenne a célzott génszerkesztési eljárással előállított növények (NGT-növények) és a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) között, ezekre ugyanis jelenleg azonos szabályok vonatkoznak. A képviselők egyetértenek azzal, hogy két külön kategóriára kellene bontani, és ennek megfelelően kétféleképpen kellene szabályozni magukat az NGT-növényeket is. A hagyományosan nemesített növényekkel egyenértékű, 1. kategóriába soroltakra nem vonatkozna a szigorú GMO-szabályozás, a 2. kategóriába soroltakra viszont igen. AZ EP szeretné megtartani az 1. és 2. kategóriába sorolt NGT-növényekből származó termékek kötelező címkézését.

A képviselők szerint az új génkezelési technikákkal előállított növények felhasználását továbbra is tiltani kellene az ökológiai termelésben, mivel kérdéses még a növénykultúrák összeférhetősége. Emellett azt is szorgalmazzák, hogy a Bizottság kövesse nyomon az új génkezelési technikák elfogadottságát a fogyasztók és a termelők körében, és következtetéseit hét évvel a jogszabály hatálybalépése után foglalja jelentésbe.

Az Európai Parlament mindezeken túl teljes tilalmat kér az NGT-növények, a növényi anyagok és részek, a genetikai információk és a folyamatjellemzők szabadalmaztatására, elkerülendő a jogbizonytalanságot és a felesleges költségeket, illetve azt, hogy ne kerüljenek függő helyzetbe a gazdák és a nemesítők. A képviselők szeretnék, ha a Bizottság 2025 júniusáig jelentést készítene arról, milyen hatást gyakorolnak a szabadalmak a nemesítők és a mezőgazdasági termelők változatos növényi szaporítóanyagokhoz való hozzáférésére, és jogalkotási javaslatot sürgetnek a szellemitulajdon-jogok uniós szabályozásának ennek megfelelő kiigazítására.

Ami pedig a folytatást illeti, az EP készen áll arra, hogy a jogszabály végleges formába öntéséhez megkezdje a tárgyalásokat a tagországokkal.

A közlemény teljes szövege itt is elolvasható.

---

Háttér

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság felmérte az NGT-növények potenciális biztonsági kockázatait. Az EU-n kívül több termék már piaci forgalomban van, illetve már folyamatban van a piaci forgalomba helyezésük (jó példa a meg nem barnuló Fülöp-szigeteki banán, amely az élelmiszer-pazarlás és a CO2-kibocsátás csökkentésének lehetőségét hordozza magában).

---

---